Nem hiszem...

Az 1. lépés: a teljes megbocsátás. Ezt álmomban éreztem egyszer régen, amikor még fogalmam se volt arról, hogy mi az a keresztyénség... Amikor odaálltam elé, és próbáltam először a jobbik felemet felé mutatni. Valahogy úgy, hogy "most Istennel beszélek, jó leszek". De aztán valahogy átsütött a tekintete, és éreztem, hogy azt is látja, ami a túlsó felén van. Na, akkor pirultam egyet, és gondoltam, hogy ezt rendesen bebuktam... Már vártam is volna az akasztást, vagy mittudoménmit, ami jön. De nem ez történt. Hanem azt mondta, hogy "Felejtsük el". A SAJÁT LELKIISMERETEM tiltakozott még ellene, de olyan meggyőzően nézett rám, hogy kénytelen voltam elfogadni. És olyan könnyű lettem tőle, mint amikor kitavaszodik, és végre nem kell kabátot venni, úgy mehetsz az utcára...

A 2. lépés: minden lépésedben segít. Mindig ott van, és pont azt adja, amire neked a leginkább szükséged van. Hihetetlen, ahogy ez működik. Azóta, vagy már előtte is, nem tudom... szépen sorban egyik problémám a másik után oldódik meg, szinte magától. De nem ám csak úgy véletlenszerűen, hanem szabályosan, rendezve... Mintha egy könyvből olvasná valaki föl nekem... Én nem tudnám őket ilyen szépen sorba rakni.
És eleinte mindig megtalálta a módját, hogy közölje velem, hogy ő létezik, akarata van, és nem fog többet elengedni.
Egy buddhista azt mondaná erre, hogy félelmetes. Mert ő nem rendelné magát alá semmilyen hatalomnak. Azt mondja, hogy Isten is csak egy szellemi létező, és neki nem kell ilyen függés...
Hát, én azért nem bánom, hogy övé lettem...

Ezekből vontam le a következtetéseimet...

Kezdelek érteni... Nagyjából azt mondod, amiket könyvekben lehet olvasni. Szeretném tudni, hogy ezt személyesen hogy tudod megélni?
Milyen volt az, amikor érezted, hogy átkerültél az Isten országába? Hogy tudod megkülönböztetni attól, ahova születtél?

Neked mit jelent "hinni Istenben"?

Kedves Gabi

A kulcs az üdvözüléshez az Atyával
való élő folyamatos kapcsolat,a
Szentlélek álltal,akinél ez a kapcsolat megvan és arra hagyatkozval éli az életét annak nem kell aggodalmaskodnia a Lelki üdvével kapcsolatban.

A budhistákat nem igazán értem,hogy miért kevered ide,de ha már a kereszténységet más "vallással"akarod összevetni akkor ott vannak azok a hinduk akik az Önvalóban vagyis Istenben hisznek és Jézust is elfogadják
Isten fiának.

Az az álításod,hogy a budhisták félnek
Istentől nem igazán értelmezhető,hisz számukra minden iluzió ami nem az abszolut valóság,így értelemszerűen nincs mitől félni valójuk.

Az abszolut valóságtól pedig nem ,hogy nem félnek,hanem az minden vágyuk,hogy azt megismerjék.

A keresztények számára pedig ez az abszolut valóság maga Isten,ennek az
abszolut valóság megismerésének a kulcsa pedig Krisztus,aki álltal a hívő megismerheti Isten Országát.

Ha mindenáron különbséget akarnék tenni emberek és emberek között akkor nem a vallás alapján tenném hanem a lélek gyümölcsei alapján.

Hisz egyértelmű,hogy a Lélek gyümölcsei nem származhatnak a sátántól,így azok az emberek aki ezekkel a gyümölcsökkel rendelkeznek,Isten gyermekei.

Ezért is mondom,hogy bizony sokkal több híve van Krisztusnak a világban mint azt a keresztények gondolnák és bizony sokkal kevesebb mint azt a keresztények gondolják.

Bizom benne,hogy meghalod a mondandom lényegét.

Szeretettel Gabriel.

http://www.parokia.hu/old_forum/forum_messages.php?boardid=244&page=3
Itt leírtam kicsit részletesebben, ha érdekel, olvasd el.
A legnagyobb különbséget a KAPCSOLATBAN érzem. Azelőtt nem volt kapcsolatom Istennel. Ha néha - nem túl gyakran - megkérdeztem az akaratát, nem tudom, hogy válaszolt-e, mindenesetre nem ismertem fel a választ, imádságaim ugyanúgy csak levegőbe beszélt monológok voltak. Most tapasztalom, hogy Isten válaszol. Ha Bibliát olvastam vagy gyülekezetbe mentem, általában nem jelentett semmi különöset nekem, most átélem, hogy az Ige személyesen hozzám szól és Isten beszél velem rajta keresztül. Tehát olyan oda-vissza kommunikáció van közöttünk, ami azelőtt nem volt.


Leginkább ezt a kapcsolatot jelenti. És azt a hitet, hogy Jézus halála és feltámadása által örök életem van.

Óvatos-ra reagálva:
szerintem ez az, amit nem lehet erőltetni. Ahogy te is írtál róla, sokáig nem érzeted ezt a kapcsolatot, pedig imában hozzá fordultál.
És ez nem azt jelenti, hogy az ember nem akar megtérni, hogy inkább élne a bűnöknek...

De magyarázni tudod

Hát azért vannak dolgok, amiket értelemmel is fel lehet fogni, pl. hogy mik azok a cselekedetek, amik nem a békességet, a szeretetet szolgálják, nem tisztességesek, hogyne: ehhez nem szükséges (Isten) hit! Azért az Írás nem "kínai"...

Na ugye

Gyöttél megint kötözködni? ...

Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek;
A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.

Ez a megváltás!

Az Ige és a Lélek munkája által ÚJ VALÓSÁG jön létre egy ember életében.
Maga Isten szül újonnan valakit Igéje és Lelke által. A régi természet fölé ÚJ kerül. Az a természet, amely Krisztusban is volt, aki életét adta értünk, amikor mi még a bűneinkben voltunk.

Kedves Magda és Tavasz!

Szerettel gondolva mind kettőtökre könyörögve kérlek titeket, hogy ne civakodjatok.

Kegyelmezzen nekünk a Mindenható Úr!

Kérlek Péter, ne említs engem egy lapon ezzel az emberrel.

Köszönöm neked.

Na ugye

Olvasd vissza Magda, ahogy én is visszaolvastam. Te kezdted, ne légy ennyire önelégült!

Kedves Péter nagyon köszönöm a beírásod, tényleg jól esett, azt is köszönöm, hogy együtt említesz Tavasszal.
Csak azt próbáltam meg, hogy az a reakció amit tegnap alkalmazott nála is ugyan azt eredményezi e, mint tegnap abban a kinek címzett témában.
Igen ez történt, neki is fel állt a hátán a szőr, mint nekem.
Az Úr a szabadító most is és ezt erre használta.
Köszönöm, hogy eszköz voltál az Úr kezében

Adjon neked az Isten bölcsességet FM, és mutassa meg mi a szeretet...