bruhahaha

Szia Kamilla!

erre a kérdésedre:

a kereszténységben ettől az értékméréses őrülettől meg lehet szabadulni valahogy. Csak hogy??

ott a válasz a foltmanós történetben: csak az számít, amit a mester gondol-

persze, a gyakorlat az sokszor nem ilyen egyértelmű, annyi minden más számít-
a múltkor olvasott egy igehirdetést a férjem, pár mondat után az egyik lányom mondja: anya , most te figyelj, ez neked szól, mert te neked számít nagyon,h. mit mondanak az emberek...
na, szép kis vélemény...morfondíroztam, ha az számítana, h. mit mondanak az emberek, akkor egészen másként élnék...de aztán beláttam,h. kisebb dolgokban valóban igyekszem az emberek tetszését keresni, s ugye,a gyerekek ezt látják..

Szia Erika!
Mikor elolvastam, amit írtál, az első gondolatom az volt, ami tavasznak, mikor arról írt, hogy a foltmanók attól magányosak lesznek, ha nem szórakoznak többet a foltokkal.
Mert igenis rá vagyunk szorulva az egymástól szerezhető simogatásra, azt meg hogy máshogy lehetne elérni, mitn úgy, ha megpróbálok olyan lenni, amilyen a nekem fontos embereknek tetszik.
Aztán arra jöttem rá, hogy lehet, hogy az lenne a megoldás, hogy értékelgetősdi nélkül is simogatnánk egymást, és nem kéne mindenféle mutatványokat csinálnia annak, aki szeretetre vágyik...

az a furcsa eredménye a kísérletnek, hogy a kisagy fejlődése szempontjából MINDEGY, hogy kellemes inger vagy ÁRAMÜTÉS ez a "simogatás", az INGER HIÁNYA az, amit megszenved az illető élőlény...

egyszóval... még az áramütés is jobb, mint a SEMMI.... de kéretik NEMMMM levonni MESSZEMENŐ KÖVETKEZTETÉSEKET a fórum szerepével kapcsolatosan

Kamilla, írod:

Mert igenis rá vagyunk szorulva az egymástól szerezhető simogatásra,.

..más szóval: szeretném, ha szeretnének...igen, ez vitathatatlan/azért van, amikor kevéssel kell beérni/

Olvasom egyébként a könyvet, amit említettem, csak nem haladok, pedig szeretnék bemásolni belőle.

azt hiszem nem ugyanarra gondoltunk, kedves Kamilla. Nem tudom, mit értesz azalatt, hogy "ha nem szórakoznak a foltokkal"...
Én folyamatosan arról próbálok meg beszélni, hogy az embereknek általában EGYMÁS iránt kellene szeretettel közeledniük. MINDENKINEK. Persze bizonyos értékek mentén. Mindig is megvoltak az emberek együttéléséhez szükséges elengedhetetlen "szabályok". Én úgy tapasztaltam nagyon szomorúan, hogy ezek a "normák" még keresztények között sem működnek. Pedig eléggé egyértelmű utalások vannak rá az Újszövetségben. Persze ki lehet emelni olyan szövegrészeket, amelyek egy ellenséges magatartást, viszonyulást "támasztanak alá". De ez éppen a szeretet törvényének megy neki.

Egy másik fórumon azt olvastam Figyelőtől, hogy ha a keresztényeket szereti (a világ), akkor valamit nem csinálnak jól, mert hát ugye a Biblia is megírta, hogy a "világ gyűlöl benneteket". Úgy látszik FIgyelő úgy látja, hogy akkor "jó" egy keresztény, ha ez beigazolódik. Hát ekkora tévedést még életemben nem hallottam.
Nem véletlenül írja a Biblia, hogy "a ti világosságotok ragyogjon az emberek előtt", hogy ti legyetek a példa..
Dehát úgy látszik ehhez már nem elég kereszténynek lenni, valami több is kell hozzá... intelligencia...?

Igen nem árt ha van IQ
de
még jobb
ha van
EQ

ja. bár mintha te ezekben nem hinnél...
nem az IQ-ról írtam, hanem az intelligens viselkedésről...

Ez nem hit kérdése.

A hit a nem látott dolgokról való meggyőződés, és a reménylett dolgok valósága, azért mert Isten mondja NEKI HISZEK.

A tudomány mai állását pedig fenntartással elfogadom.

Két különböző dimenzió.

elmagyarázom:
nem a tudomány ebben a lényeg, a lényeg: a mondanivaló.

Az mindég jó ha van