Nos kedves admin, erről beszéltem. Exrefis kijelenti, hogy nála van a tuti, mégpedig Igével alátámasztva, s hogy nálunk csak a VÉLT IGAZ van. Amikor valaki ezt hallja, s nem elég erős a hite tényleg el kezd kételkedni. Magáévá teszi, mert lépten-nyomon ezt hallja, hogy nekem csak VÉLT IGAZAM van, a másiknál meg a tuti, Igével megerősítve.

Holott mi a tény? Exrefis ezen állítása már régen lepattant, hitvallásainkról, s az Igéről, ahogy erről Alföldy-Boruss Dezső: Hányszor kell megkeresztelkedni című előadásából, vagy bármilyen modern gyermekkeresztségről kiadott hívő református kiadványból meg lehet győződni, akinek az előbbiek kevesek lennének. Exrefis holtpontba került. Pedig még messze nem is lőttük el az összes puskaport.



Most próbál menekülni. Úgy csinál, mintha az övé lett volna az utolsó szó, s nem lettünk volna képesek rá reagálni, mintha az Ige őt igazolta volna, mintha elhozta volna nekünk az Igét, a tuti értelmezéssel, de nekünk nem kellett volna, mintha nem lettünk volna elég befogadóak. Állatorvosi lovunknál maradva, az ilyen eset is számos tanulsággal szolgál. Például, amikor egy Jehova tanúja szembesül a válaszainkkal hasonlóan reagálhat, s talán még a port is lerázza a lábáról. A cél persze az lenne, hogy ráeszméljen, hogy ő téved, de ezt már csak Isten tudja megértetni vele.

" Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim - így szól az Úr." Ézs 55,8

Komolyan ezt gondolom, kedves barátaim. Magamra is értve. Magabiztosságotok megriaszt, a pökhendi, sértegető szavaitok komolyan felteszik bennem a kérdést:keresztyének beszélgetnek? Gondoljátok már végig, ha valaki beesik ide, és elolvassa ezt a topikot, nem a szavak, indulatok miatt fog elfordulni, esetleg örökre? Mi különbség van az indulataitok és a pártpolitikusok stílusa között? (Tisztelet a kivételnek!)
Nem hiszem, hogy van olyan bibliai igazság, amit nekünk ebben a stílusban lehetne megvédeni. Attól tartok Isten erre nem tart igényt. Úgy akarjuk építeni egymást, hogy közben porig alázzuk a másikat.
Ha valami miatt törölném a topikot, akkor csupán ez: "Bizony miattatok káromolják az Isten nevét a pogányok között" Róma 2,24
Pál apostonak komoly nézeteltérése támadt Péterrel, a körülmetélkedés témályában, (lásd:Galata levél) de ekkor is ezt írja: Mert ti testvéreim, szabadságra vagytok elhívva; csak a szabadság nehogy ürügy legyen a testnek, hanem szeretetben szolgáljatok egymásnak. Mert az egész törvény ebben az egy igében teljesedik be: "Szeresd felebarátodat, mint magadat." Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok: el ne emésszétek egymást! " Gal 5,13-15
Ugyancsak Pál így gondolkodik a hamis tanítókról: "Senki el ne ítéljen titeket ételért és italért, ünnep, újhold vagy szombat miatt.
Hiszen ezek csak árnyékai az eljövendő Krisztusnak, aki a valóság.
Ne vegye el tőletek a versenydíjat az, aki alázatoskodásban és angyalok iránti tiszteletben tetszeleg, látomásaival foglalkozik, saját bölcsességétől ok nélkül felfuvalkodik, de nem ragaszkodik a Főhöz: pedig ő tartja össze az egész testet inak és ízületek segítségével, és az őáltala növekszik az Isten szerinti növekedéssel. Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemei számára, miért terhelitek magatokat olyan kötöttségekkel, amelyek csak az e világ szerint élőkre kötelezők: "Ne nyúlj hozzá, ne ízleld meg, ne is érintsd!" Kol 2, 17-21
Nem vetődtünk-e árnyékra, az előző hozzászólásokban?
Tulipnak: A Magyarországi Református Egyház négy évszázados és jelenlegi hite, meggyőződése szerint, a gyermekkersztség bibliai, és Isten szerinti. A világ más református felekezetében ezt nem mindenütt hiszik, és gyakorolják így. Baptista, (angolszász)Evangelical, Pünkösdi testvéreinket most nem is említem. Remélem egy formai kérdést, (ami mögött nyilvánvalóan teológiai látás húzódik meg) nem teszünk üdvösség kérdésévé. Ez a fórum, nem a kinyilatkoztatások helye. Emberek, gondolatok, látások kapnak teret, hogy egymás hite által épüljünk. Épülhetek-e, más meggyőződésű ember által. Feltétlenül. Engem tesztel, a bennem lévő mélységet hozza felszínre. Ez többnyire sikerült. Szeretem, ha valaki elmondja a bibliai meggyőződését, szívesen megteszem magam is. De nem érzem feledatomnak, hogy meggyőzzem a magam igazáról. Bunkósbotal semmiképpen sem. Szelíden, imádkozva, rá is figyelve, az ő terheit is megértve és hordozva igen. Pál mennyit korholja, elfordult népét, de kívánt volna inkább átokká lenni, csak hogy megnyerje Őket a Krisztus számára. A bűn útján tévelygő embert lehet ostorozni, ítélni, átkozni. De lehet előbb átokká lenni. Azzal a tudattal, hogy ezt csak azért kívánhatjuk, mert: "Krisztus megváltott minket a törvény átkától, úgy, hogy átokká lett értünk - mert meg van írva: "Átkozott, aki fán függ" Gal 3,13
Végül szeretnék idézni református elődeinktől, a II Helvét Hitvallás íróitól, követvén hozzáálásukat:

"Ambár valóban észlelhető a különböző egyházakban némi eltérés a kifejezésekben és a tanítás magyarázatának módjában, valamint a szertartásokban és rendtartásokban és ebben minden egyes egyház a maga belátása, a körülmények és a lelki épülés szempontjai szerint járt el, mégis úgy látszik, hogy ez soha az egyház történetében nem szolgáltatott okot viszálykodásokra és szakadásokra. E tekintetben ugyanis Krisztus egyházai mindig szabadsággal éltek. Ezt láthatjuk az egyháztörténelemben. Bőven elég volt a régi idők kegyeseinek az a kölcsönös megegyezés, amely a fő hittételekben, azok igazhitű értelmezésében és a testvéri szeretetben megvolt."

"Mindenki előtt pedig ünnepélyesen kijelentjük, hogy mindig nagyon készek vagyunk, ha bárki kívánja, mindazt, amit itt előadtunk, egyenként és összesen bővebben kifejteni, végül azoknak, akik Isten igéjéből jobbra tanítanának, köszönetünk nyilvánításával engedni, és hozzájuk igazodni az Úrban, akinek dícséret és dicsőség."
1566 március 1-én.

Úgy legyen!

Benéztem, gondolom a 63. lap jelenleg utolsó hozzászólására gondolsz. JennyT szektás ügyben nem emlékszem, hogy érintett lenne, így nem tudom milyen konzekvenciát kellene levonnom. JennyT esetében jelenleg ott tartunk, hogy állított valamit Sípos Ete Álmos: Válságban van-e az egyház? című előadásáról, de pechére az előadás fenn van a neten, így be tudtam linkelni, s mint látható nem tudja beidézni az állítását alátámasztó passzust. Kövessem talán meg, hogy ilyen kellemetlen helyzetbe hoztam? Nem inkább neki kellene lépni, s megtérése történetét ezzel is hitelesebbé tenni?

Szektás ügyben állításaim fenntartom. Amúgy a szektázást te kezdted, ha nem emlékeznél már rá, amikor olyasmit írtál, hogy nem szereted, ha szektás szektázik. Ezzel egyszerre szektásnak minősítve engem, meg a Közép-Kelet Európai Presbiteriánus Egyházat, mert azt hitted odatartozom. Nem emlékszem, hogy bármilyen megkövetés eszedbe jutott volna. Amúgy felesleges is, ilyen tiszteletkört futni. Elvégre a keresztyénség is szektaként kezdte. Jézus volt a názáretiek szektájának a feje (Csel24,5). S persze nem titok előttem az se, hogy bizonyos kegyességi irányzat a BSZ-t szektásnak tartja. Főleg a megtérés nélküli ún. keménynyakú kálvinisták, s ahogy haladunk a kegyességi irányzatokban a BSZ felé, ez a vélemény fokozatosan gyengül.



JennyT-vel keresztelés ügyben nem vitázunk. Pontosabban keresztelés ügyben senkivel nem folyik vita. Régen elfogyott a puskaporuk hozzá.

Bocs, ha nem fogalmaztam világosan, erre gondoltam:

Tulip írta:


Jennytől:

Hú, tulip, már megint súrolod azt a hangot, ami után erősen erőt kellett vennem magamon, nem is írtam egyhamar, hogy lehiggadjak, és ne az első felindultságomban válaszoljak.
Egyrészt Indu szerintem nem az utolsó hozzászólásra gondolt, hanem ugyancsak a 63. lapon, de feljebb lévőre.

Másrészt nem azért nem válaszoltam még a Sípos Ete Álmossal kapcsolatos dologra, mert nem tudok, hanem mert nem csak annyi dolgom van, hogy veled vitatkozzam. De ami késik, nem múlik.
Erre gondoltam: Ehhez kapcsolódóan említettem, hogy csak kritizálni sikerül az oktatást, de amikor megkérték a BSZ prominens személyiségeit, hogy konkretizálják, a budapesti TH-n ki mit tanít rosszul, hát nem sikerült. Persze tudom, mit jelent ez: "kritizálni kezdi Urának kijelentését." - Merik azt mondani, hogy nem Mózes írta Mózes 5 könyvét. Hát aki erre építi a hitét, nem a MONDANIVALÓRA és az ÜZENETRE, az meg is érdemli magának.

Meg erre is célzotam: Ezzel meg csak az a baj, hogy általában elég szűklátókörűen szabják meg, ki az élő hitű, ki nem, ki hirdeti jól az igét, ki nem. Nagyrészt az a jó, aki az "ő kövüket fújja", a többi meg elmehet mediterrán vidékre.

Harmadrészt nem értem, miért is kéne nekem hitelesebbé tennem a megtérésem történetét. Az Úr Isten tudja. Az életemen igyekszem, hogy látszon. A szolgálataimat az Ő dicsőségére végzem. Én tegyem hitelesebbé? Ki vagyok én, hogy a saját megtérésemet hitelesítsem? És ki vagy te, hogy ezt számonkéred rajtam?

Ó! A hármas jelentés Alföldy-Boruss Dezső előadásában is elhangzik, s nem tőle hallottam először. Persze ő se tévedhetetlen. Azonban az előadásban példákat is hozz rá, hogy melyik értelemben, hol szerepel a Bibliában. Hogy pontosan mely helyekre hivatkozott, azt akkor tudom ide írni, ha újrahallgattam. Megtoldva Zsid6,2-vel, amiben szintén szerepel, s amit mosakodásoknak olvasunk azt olvasható úgy is megkeresztelések. Ez mondjuk JennyT állításával is egybecseng, hisz azt ő is írja, hogy kultikus fürdőt is jelent, meg Jánosit is, azt meg én teszem hozzá meg Krisztusit, meg még mást is. Alföldy-Boruss Dezső ráadásul előadásában arra is kitér, hogy miként lett a kultikus fürdőből keresztelés, mégpedig a pogányok zsidóvá fogadása mentén, egészen oda visszautalva, mikor Shekeméket felszólították a megtisztulásra.
Másrészt én annak is utánanéznék, hogy a Septuaginta tényleg nem használja-e az adott helyen az adott szót. Azt hiszem a hétvégén megtudom majd ejteni, ha addig ezt nem tenné meg más, és még eszembe lesz.

Huh, kicsit féltem ettől, komolyan - de terveztem, hogy utána nézek. Mert emlékeim szerint ő volt az, aki egy másik igehelyre is frappáns fordítást rögtönzött az említett bibliakörben, lelkészi tekintélyét latba vetve, ezzel zárva le egy kérdést - csakhogy a jelentés az nem volt oké.

Kedves Admin!

Köszönöm és bízom abban, hogy HITBEN és SZERETETBEN épülhetünk arra a Krisztusra építve, aki szabadságot adott azoknak, akik belemerülnek halálába és feltámadásába hit által!
Ebből fakadjanak szabad és sokszínű cselekedeteink, amiknek egyetlen célja, hogy Istent dícsérjék az Ő nevére hozzanak dícséretet még a pogányok között is!

A cselekedeteinket járja át ennek az erős Jézusnak a bizonyossága, az örök élet felől való meggyőződés és - a napi Igére utalva - ha kihozott Isten minket a börtönrácsok és az őrök szorításából, álljunk ki a templom közepére és hirdessük az evangéliumot (apcsel 5.29.-31) olyan bátor szívvel, amilyet a Szent Lélek adott az apostoloknak.

Kedves Jenny!

Bizony vannak olyan lelkészek, akik nem állnak ki a templom közepére azokkal a szavakkal, amikkel az apostolok kiálltak.
Minden felekezetben vannak olyan lelkészek, akiknek fő mondanivalójuk egy távoli Isten, aki olyan nehezen megfogható és érthető, vagy olyan lelkészek, akiknek fő mondani valójuk a politika, vagy olyan lelkészek, akiknek fő mondani valója, hogy a pogányok mennyi rosszat tesznek és ők milyen rosszak, de más felekezetek is rosszak, sőt ők a Sátán képviselői...

Ki az élő hitű lelkész? Akiben Isten Szent Lelke elvégzi azt, hogy akár még a legmagasabb vallási vezetők előtt is kijelenti azt az igazságot, hogy Isten feltámasztotta Jézust a halálból, akit TI kereszt fára szögeztetek és ez a Krisztus az, akit Isten felmagasztalt, hogy megtérést és bűnbocsánatot adjon Izraelnek és minden pogány népnek.

Kik az élő hitüek?
Azt gondolom azok, akik ezt elsőre önmagukra nézve elfogadják és akiknek életprogramja nem más, mint ennek az üzenetnek a tovább adása. Természetesen ez bontódik ki tovább, de ez az üzenet áthatja minden döntésüket és tanításukat. Ez a mag, ebből nő ki minden tett, szó és tanítás!

Kérlek ez alapján ítéld meg magad a ref. egyházat és a teológián tanítókat.

Köszönöm:
Péter

Kedves Jenny!

Isten hatalmas, ebben egyet értünk.
Hatalmasabb minden embernél és emberi szándéknál.

Az ítélet kimondása is Tőle jöhet.

Valaminek a megítélése azonban működik. Természetesen végleges ítéletet mi nem mondhatunk és azt is tudni kell, hogy amilyen ítélettel ítélek, olyannal ítéltetek.

Isten csak akkor tud szólni, ha az ember érzi méltatlan és alkalmatlan voltát. Amikor biztosan tudja, hogy a saját ereje kevés ahhoz, hogy bárminemű változás, gyógyulás történjen.

A liturgia részei fontossak, de hitem szerint az Ige hirdetésnek kell a középpontban lenni.
Az Ige hirdetésnek a középpontjában pedig nem másnak, mint Jézusnak és az Ő halálának és feltámadásának. Az Evangéliumnak.

Szeretettel:
Péter

Állatorvosi lovunknál maradva, az ember belemegy a következő csapdába: Úgy érzi itt a szelíd szó már kevés, eszébe jut, hogy Jézus hogyan verte ki a kufárokat, akik az imádság házát rablók barlangjává tették, vagy eszébe jut hogyan beszélt például Mt23-ban, esetleg Jn8,44-ben.
Esetleg megpróbálja figyelembe venni, hogy Pál is óvatos volt, csak a kizárást és a legyen átok kifejezésig ment el, János pedig még eddig se (3Jn1,9-10), ám a vita heve hamar átcsap a határon. Említettem is, hogy van még mit fejlődnöm: „A ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel!” (Fil4,5)



Állatorvosi lovunknál maradva, ez a rovat hű tükre a többinek, mely ebben a szekcióban található. Pontosan ez motivált a létrehozásában, hogy aki belép keresőként a többi rovatba egy-egy értelmetlen veszekedésbe csöppen, de sehol se találja a református választ, ami egyébként létezik, vagy ha meg is találja nem igen fogja tudni kihámozni. Nem e rovat miatt fog elfordulni, hiszen az első hozzászólásban felsoroltam egy sor előadást, amit beszerezhet, s tényleges válaszokat kaphat. Az már egy másik fejlemény - bár nem lepődtem meg -, hogy a rovatban nem az előadások keresőket érintő tartalmáról bontakozott ki, hanem mindenféle egyébről.



Ez így van. Ennek kellene érvényt szerezni a többi rovatban, hogy az oda tévedt kereső ne fusson el.



Az állatorvosi ló a lelövés határán. Emberileg kényelmes megoldás, de a többi rovat ettől nem gyógyul meg. Ézs42,3 „Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertya belet nem oltja ki, a törvényt igazán jelenti meg.” Nehezebb meggyógyítani.



Ezt csak moderálással lehet kordában tartani. Egy vitafórum légköre alapból vonzza az ilyen helyzeteket. Nem hiszem, hogy a reformáció idején lezajlott viták egy cseppet is kíméletesebbek lettek volna. Nem könnyű. Van mindig egy emelkedő spirál. Elég egy apró megjegyzés, az egyik kegyességi irányzatra. A válasz már egy kicsit „hangosabb”. S valahol ettől is vita fórum egy vita fórum. Csak jó fékek kellenek.



Ahogy annak idején túlláttak az árnyékon és megsemmisítették a rézkígyót, úgy van ma a kálvini reformáció. Egy sor kérdésben, annak akinek ez Istentől megadatik elismeri, hogy a református tanítás éppen ezt a szellemiséget képviseli. E megértés hiányában, persze tényleg pökhendinek hathat, amikor egy református meri öntudatosan kijelenteni, hogy szerinte mindmáig ennek a tanítási rendszernek sikerült a legjobban megfognia a keresztyénség lényegét. Ahogy ez egy kérdésben úgy tűnik net2rist-nak is leesett éppen ezen ige alapján, (keresztelés vs. bemerítés 63-64. lap)



---



Ha eléri a rovat, hogy az árnyékok helyét a többi rovatban átvegye Krisztus a valóság, akkor minden itteni árnyékra vetődés el lesz fedezve.



Szép, hosszú bekezdés, és mind nekem? A-nak mondod, hogy B is értsen belőle? Pontosan tudom, hogy egyházam szerint a gyermekkeresztség bibliai. Azt is hogy vannak egyházak, ahol ezt teológiai látás alapján nem gyakorolják. (A pünkösdieket hagyjuk, mert ott más is rendesen begyűrűzik, csak utalok a Berlini Nyilatkozatra .) Remélem B is megértette, amit A-ként számomra nem kérdés, hogy a forma nem üdvösség kérdése. Említettem volt például, hogy a BSZ nyitott a baptisták felé is, nyugodtan lehet onnan is tag valaki, s azt is hogy a BSZ rendszeresen küld ki egy-egy éves tanulmányútra fiatalokat Angliába Spurgeon református baptista hagyományait ápoló intézménybe. Az persze nem kerülhető el, hogy teológiai látásukat ne ismertessék, de ennél tovább nem mennek, s nem csinálnak üdvkérdést a kérdésből, sem mondjuk az Úrvacsorát nem tagadják meg csak ezért. Egy fórum mindig a kinyilatkoztatások helye. Minden vita azzal kezdődik, hogy valaki kinyilatkoztat valamit, például a bemerítkezésről. Ha ez megállna a teológia látás kölcsönös ismertetésénél, akkor azt mondom, mindenki csinálja úgy tovább, ahogy eddig, hogy mindenek szép rendben folyjanak. Ám nem áll meg itt. A bemerítkezést üdvösség kérdésként állítják elénk: „Aki hisz és bemerítkezik, az üdvözül”, nyomatékosítva az „akinek van füle hallja” kitétellel. Ez az amit a moderátornak szerintem már nem kellene eltűrnie, mert ez már nem egymás hitéből való épülés. S református portálon engedtessék meg leírni, hogy a református tanítást tartom ebben a kérdésben is a legteljesebbnek, mégpedig éppen a fentiekben is említett okból, a legjobban elrugaszkodik az árnyéktól. Amúgy komolyabb baptista közösségek – mint a példa is mutatja – szintén eljutnak az árnyéktól Krisztus valóságáig. A tapasztalat ugyanis rávezeti őket, hogy amit a felnőttkeresztség kizárólagosságával szerettek volna elérni, hogy a látható tag egyben a láthatatlan egyháznak is biztosan tagja legyen, nem valósul meg, s előbb utóbb ott is elválik a bemerítés a tényleges megtéréstől. Ahol pedig komolyan veszik a hitvallásokat, ott a gyermekkeresztség megtartása mellett sem hígult fel a gyülekezet. Így azután egyik félnek sincs se szégyenkezni valója, se dicsekedni valója a másik előtt. Aki ezt felismeri az onnantól felszabadultan tud közösséget vállalni a keresztség kérdésben ellentétes nézetet valló, de abból a fentieket felismerve üdvösség kérdést nem csináló személyekkel.



A főbb hittételeket éppen a hitvallások tartalmazzák, vagyis a régi idők kegyesei, s a maiak is ebben értenek egyet, a fenti módon. Ezt ők igen csak megharcolták, a belső szobáikban. Talán érdemes lenne az eddigieknél komolyabban kiállni mellette. Aki jobbra tud tanítani az akkor is sikeres lesz, sőt ekkor lesz sikeres igazán, mert meglátszik, hogy egyedül maradt.

Gondolom, amit már beidézett.



Ez elég halovány. Az ihletettség különböző fokú megkérdőjelezése az amit a mondanivalót és az üzenetet kikezdi, pontosabban a beléjük vetett hit értelmét. Másrészt a kérést egyszerűen nem értem. Azt akarod mondani, hogy nem tudjátok, hogy például a budapesti teológián ki mit tanít, s hogy ez hol tér el a biblikus református látásmódtól? Ezt a BSZ-nek kellene, minden egyes oktatóval kapcsolatban megtennie? A BSZ-nek van bőven kiadványa. Például 92. Sípos Ete Zoltán: Mi bajunk a modern teológiával? című előadása. Össze kell vetni az egyes oktatót használt módszerével, s hogy mit és hogyan tanítanak, milyen hitet képviselnek, s ott lesz a válasz. A BSZ nem tud más helyett gondolkodni, összevetni.



Szóval neked szüklátókörűség a hitvallásainkat és a Bibliát zsinórmértékül szabni? Sejtem, hogy nem erre gondolsz, de ehhez konkretizálnod kell, mert így üres kinyilatkoztatás, amit leírtál.



Nem kell. Úgy is meg fog látszani, abból ahogy Isten szavához viszonyulsz.