Idézet:
Én csak csodálni tudom azokat az embereket, akik teljes belső egységben, és mindig a helyes cselekedetek által vezérelve döntenek, élnek, melyben a szív és az ész szava minden helyzetben azonos.
Én nem ilyen vagyok. És nem biztos, hogy azért, mert még fiatal, kiforratlan a hitem.
Ilyen nincs, egy Valakit ismerek, aki MINDIG így tett!
Én sem vagyok ilyen és aki ezt mondja, hazudik! (már mint, hogy mindig)
Idézet:
Én az utóbbi időszakban pontosan azt tapasztalom, hogy folyamatosan küzdenie kell az embernek önmagával, azzal, hogy a bűnök és kisebb nagyobb gyarlóságok helyett a helyes utat válassza, azzal, hogy a szív által sugallt és a racionalitás talaján létező dolgok között a helyes arányokat megtalálja.
Ami racionális, az már bűnös?
Bocs, hogy ennyit kérdezek, de ezek fontos kérdések és tényleg nem szeretnélek bántani, de fontos, hogy értsem mi van a szavak mögött.
Idézet:
Küzdök az ellen, hogy az ész túl nagy mértékben átvegye a hatalmat, fontos, hogy a szeretet vezéreljen, de végletesen ebben sem lehet élni.
Amikor új szívet kap az ember, akkor a gondolkodása is megváltozik, ez egy folyamat és az Ige és a Lélek végzi el bennünk sok esemény kapcsán, amit nem lehet kikerülnünk.
Idézet:
Szóval ha a szív tenné, akkor nekem erőszakot kell vennem magamon, és józanul átgondolva nem kéne a minuszokban óra hosszat várakoznom, mert már talán nincs arányban a dolog azzal amit egyébként használhat? Honnan tudom, hogy a mértéket az adott helyzetben hogyan kell definiálnom?
Az ész is ott volt a várakozásban. Valamire gondoltál, miközben várakoztál. Volt gondolatod és célod ezzel az egy órával.
A várakozás szeretetben történt, amiben benne voltak a gondolataid, érzelmed, akaratod, tetted.
Idézet:
Probléma azért, mert van, hogy választanom kell a családommal töltött idő és egy olyan személy között aki szeretek és aki aktuálisan komoly lelki és fizikai nehézségekkel harcol.
A segítség abban is benne van, hogy elmondod neki, hogy azért is szenved, mert pl. nem képes időben oda érni valahova.
Nekem ez nagyon nagy nehézség, mert ilyenkor még hívő testvéreim is besértődnek/besértődhetnek rám. (én se vagyok sajnos más, de azért fejlődök az Úrban)
Elkezdik ítélni az én életem, lehet, hogy a hátam mögött kibeszélnek, van, hogy komoly lelki (fizikait még nem kaptam
) támadást is el kell szenvednem.
És ekkor jön az igazi kérdés, a szeretetem próbája!
Még mindig szeretem őket?
És ez emberileg nem megy!
Ezért nem kérdezte Jézus Pétertől, hogy szeretni fogod-e a bárányokat akiket rád bízok!
Egészen mást kérdezett, mielőtt szolgálni küldte és ezt háromszor is megkérdezte, mert ez az alap, hogy pl. abban a bűnös környezeteben is életben tudjunk maradni, amiről írtál.
Én is harcolok és hidd el, nem könnyű a hit harca, hogy mondjam, vagy ne, tegyem, vagy ne.
