GABRIEL777 írta:
Kedves Szrobcsek
Az eddigi irásodhoz még annyit.
Örömmel konstatáltam,hogy mivel én nem félek egy nyelveken szólótól sem,akkor én nem vagyok démoni hatás alatt,függetlenül attól,hogy Net és Ex ,barátom sűrűn célozgat ennek az ellenkezőjére
De visszatérvel a nyelvekenszólásra,én magam nem hinném,hogy Isten ,olyan módon tesz tanubizonyságot magáról,hogy az felfuvalkodottságra adjon lehetőséget.
Az öncélú magamutogatás,viszont szerintem a felfuvalkodottságot segítí elő és azt,hogy egyes gyülekezetek önmagukat , Istenhez közelebbinek valják"pld,azért mert náluk sokkal több nyelveken szóló van mint a katolikus vagy református gyülekezetekben"
Ezzel pedig ohatatlanul is azt hirdetik,hogy a katolikus ill. református gyülekezetek gyengék,
mert nem szólnak a tagjaik nyelveken és nem üznek nyilvánossan démonokat mint ők.
Számomra Jézus a z alázat hatalmát tanította,és nem az erőét,a karizmatikus gyülekezetekben én az erő hatalmának a hirdetését látom és nem az alázatét.
Talán tíz éve én is egy karizmatikus gyülekezetet választottam volna,de ma már tudom,hogy az erő útja nem vezet Istenhez,Istenhez az egyedüli út az alázat.
És mivel valamikor engem is vonzott az erő útja,ezért is ismerem nagyon jól azon emberek gondolatait és érzéseit akik ezt válaszák.
És valószinüleg nem én vagyok a leghitelesebb ember arra,hogy az alázat útjáról beszéljek az erő útjával szemben,
hisz nagyon kevés bennem az alázat mind Isten mind embertársaim irányába,de mégis
pontossan tudom,hogy ez az az út ami a mennybe vezet és nem az az erő útja amit
egyes karizmatikus vezetők hirdetnek.
Szeretettel gabriel
Szia. Az erő megnyilvánult az apostolok által jár kegyelem úton, így az erővel nincsen gond, nem áll szemben a kettő, sőt az erőt is a kegyelem adja.
Egy biztos, annak, hogy nyelveken imádkozz, ahogy a Szellem adja a kiejtést, egyetlen akadája van, ha újjászülettél: hogy nem akarsz nyelveken imádkozni.
Ehhez pedig szabad akaratod van, én tisztelem, a Szent Szellem is tiszteli, nem fog helyetted megszólalni.
Ezen ajándék vétele nélkül is lehet üdvösséged, vagyis, mikor az ószövetségben a prófétára reászállt a Szellem, hogy az szolgálni tudjon, utánna nem maradt benne örökké, de ettől még nem került a pokolba.
Csak az gondolja így, aki azt hiszi, hogy az üdvösség, és a Szent Szellem keresztség ugyan az.
"Ez az esemény tehát, a „Szentlélek-keresztség” teljesen egyedülálló és egyetlen esemény minden keresztény életében. Tévesek azok a teológiai koncepciók, amelyek ezt valamelyik más hitbeli lépéssel mossák egybe a kereszténnyé válás folyamatát illetően. Egyesek szerint a Szentlélek-keresztség megtörténik már a megtéréskor, hiszen a megtérő is befogadja Jézust, a Krisztus Szellemét. Mások véleménye szerint a vízkeresztségkor történik ez meg automatikusan.
Azonban Jézus tanítványai esetében jól látható a Szentírásban, hogy bár teljes szívükből meg voltak már térve, és túl voltak már a vízkeresztségen is, mégis egy különálló, egyedi, összetéveszthetetlen esemény volt életükben a Szent Szellemben való alámerítkezés, a Szent Szellem vétele. Találóan nevezik tehát ezt egyes bibliatanítók második élménynek, hangsúlyozva ezzel, hogy semmiképpen nem tévesztendő össze sem a megtéréssel, sem a vízkeresztséggel. Akik ezeket az élményeket egybemossák a Szentlélek-keresztséggel, mintha ez megtérésükkor, vízkeresztségükkor megtörtént volna velük, valójában egyáltalán nem részesültek még a Szent Szellem teljességéből. Hasonlóképp nem tekinthető Szentlélek-keresztségnek az sem, amikor valakit erőteljesen megérint Isten Szellemének ereje, még ha ez nagy természetfölötti élményt okoz is.
A Szent Szellemben való alámerítkezés eseményének tartalma az, hogy a Jézus Krisztusban már hívő ember, aki a Messiást befogadta a szívébe, és valóságosan elkötelezte magát követésére, Isten harmadik – Jézustól és az Atyától különböző – személyét, a Szent Szellemet örökre meghívja és befogadja a szívébe, lelkébe, sőt testébe, azaz egész személyiségébe. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, először is át kell adnia magát feltétel nélkül és örökre Istennek és Jézus Krisztusnak, a Megváltó engesztelő halálába és feltámadásába vetett élő hit által az Isten Igéjének és a Szentléleknek való engedelmességre: ez a megtérés. Ha ez a feltétel már teljesült, akkor kérnie kell Istentől Jézus Krisztus nevében, hogy töltse be Szent Szellemmel. Jézus többszörösen megerősített ígérete szerint bizonyos lehet abban, hogy kérését Isten teljesíti (lásd például Lk 11:9–13). Keresztelő János állítása szerint Jézus „az, aki Szent Szellemben és tűzben merít majd alá titeket” (Mt 3:11). Isten adja tehát a Szent Szellemet, és Jézus meríti bele a hívőt. "
Ha nem akarsz, nem fogsz nyelveken imádkozni, és ezt senki, de senki nem erölteti, nem követeli, Isten gyermeke vagy e nélkül is.
Én csak azt mondom, hogy mivel Isten ajándéka, és az ugyebár felülről jövő jó ajándék, nem hagyom ki.
Köszönöm neki, hogy kegyelemből adja.
"És az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcsességnek hitető beszédeiben, hanem
Szellemnek és erőnek megmutatásában állott, hogy a ti hitetek ne emberek bölcsességén, hanem
Istennek erején nyugodjék!"
Ismerős ez az Ige? Erő hirdetése, vagy alázat hirdetése? Pál alázatos volt-e? És beszélt e mégis erőről? Kinek erejéről? Hmm?
Nos? Hmm?
Szintén szeretettel: Ropogós testvér
