Ebből neked mi következik?

A te életviteledben, a te cselekedeteidben, a te hozzáállásodban!!!

Nem a máséban, a tiédben!

Hallod, a tiédben!

Hé, ezt mondom az elejétől: ÜDVBIZONYOSSÁG rá a hivatalos szó. Tudom, hogy Isten gyermeke vagyok, és soha nem fogom Őt elveszíteni. Bármi történjen is, Ő vigyáz rám, megtart, szeret. Nem engem néz, hanem a Fiát, aki meghalt értem. Krisztusban a gyermeke lettem - és az is maradok örökre. Ezt jelenti ez az én életemben. Nem kell félnem, hgoy egy rossz pillanatban, mert depressziós leszek, vagy ha idegbeteggé válok, és megkezdem valamiért szidni, akkor vége az üdvösségemnek. Ő velem marad. A megszentelődés útja, a keresztyén élet is megerősít ebben. Nélküle nem tudok jót tenni. Isten nélkül csak a rosszra vagyok szabad. Mit mondjak még? Persze, erre mondhatod azt, hogy akkor azt csinálok, amit akarok, úgyis üdvözülnék. Ez nem igaz. Mert ha nem fáj a bűn, akkor valami baj van a megtérésemmel. Tehát attől függetlenül, hogy még a bűn sem választhat el Tőle (hiszen Krisztusban bocsánatot kaptam), harcolni fogok a bűn ellen, mert Ő újjáteremtett.

Kedves István ebben amit legutóbb írtál teljesen egy nevezőn vagyok veled
magam is így élem meg a megváltottságom.
Épp ezért akarom vághez vinni teljesen Isten akarata szerint, az Ő segítségével, úgy az üdvösségem, hogy minden igét betöltsek, amit nekem kell betölteni.

Kedves István,

Majdnem mindenben egyet értek veled. Ha elkezded szidni az közel van a határesethez, de még nem az. Mit értünk határeset alatt..
"Ha megtagadtok engem én is megtagadlak titeket"- Jézus

Igenis, lásd az apostoli leveleket el lehet veszíteni az Urat, ha kicsúszunk a kezéből és a végén megtagadjuk.

Benne van, hogy rosszabb lesz annak a sorsa, aki előbb megismerte az igazságot (megtért?) de utána attól elfordult. "a kutya visszatér az okédékára"
Hozzám közel áll az az Ige, hogy félelemmel és rettegéssel munkáljátok ki az üdvösségeteket.
Én szigorúságot keserves fájdalmat okozó fenyítéseket is tapasztalok amikorral az Úrral kapcsolatba kerülök.
Szóval igen előreszegülve fussunk előre, mert ha megállunk visszafejlődünk.

És igenis ki lehet esni az Úr kezébél, de csak saját hibából ha megtagadjuk a végén.

Lásd: Péter esete. Háromszor tagadta meg.

DE
bűnbánatra jutott, és megtalálta a megbánás helyét

Szervusztok,

Nem hinném, hogy elveszíthetetlen az üdvösség.

Álljon itt néhány ige a félelmeről:
Fil 2,12
Annakokáért, szerelmeseim, a miképen mindenkor engedelmeskedtetek, nem úgy, mint az én jelenlétemben csak, hanem most sokkal inkább az én távollétemben, félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti idvességteket;
1Tim 2,2
Királyokért és minden méltóságban levőkért, hogy csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel.
Zsid 12,28
Annakokáért mozdíthatatlan országot nyervén, legyünk háládatosak, melynél fogva szolgáljunk az Istennek tetsző módon kegyességgel és félelemmel.
1Pt 1,17
És ha Atyának hívjátok őt, a ki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét:
1Pt 2,18
A cselédek teljes félelemmel engedelmeskedjenek az uraknak; nem csak a jóknak és kíméleteseknek, de a szívteleneknek is.

..és a megtagadásról.
Nagyon ajánlom, hogy ne próbáld ki azt amit Péter tett. Akkor még nem jött a Szentlélek ez lehet az egyik magyarázat.


2Pt 2,1
Valának pedig hamis próféták is a nép között, a miképen ti köztetek is lesznek hamis tanítók, a kik veszedelmes eretnekségeket fognak becsempészni, és az Urat, a ki megváltotta őket, megtagadván, önmagokra hirtelen való veszedelmet hoznak.

2Tim 2,12
Ha tűrünk, vele együtt fogunk uralkodni is: ha megtagadjuk, ő is megtagad minket;
Mt 10,33
A ki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt.

Különben ez az üdvbizonyság, meg nem üdvösség kérdése szvsz fából vaskarika, mindenki ezen lovagol, ahhelyett, hogy Isten igazságának keresését tartaná fontosnak, mikor ezt tette az Úr Jézus az első helyre.
Azok Isten fiai akiket a Szent Szellem vezet.
Akik Isten fiai azoknak van üdvössége, a többi smafu mit is jelent a smafu nem tudom, ti tudjátok

Béke veletek!
Nem egy figyelmeztetés van a Bibliában arra nézve hogy elveszíthető a megszerzettnek tartott "korona"!

Nem véletlen keskeny azaz ösvény és szoros az a kapu!
Szeretettel Tamás

Ez szép, megtisztelő, hogy hamis tanító lettem . A helyzet az, hogy a Biblia viszont Isten szolgái esetében (Jákob, Sámson, Dávid, Péter, hogy csak néhányat említsek) egész jól elmondja, hogy még ha ezek el is hagyták Istent, Isten volt az, aki később utánuk ment (mint a 100 juhos példázatban Jézus). Nem tartom külömben jó ötletnek elválasztani Istent és a Szentlelket egymástól. Ha viszont az üdvösség elveszíthető, lőttek az üdvbizonyosságnak is...

Ad.1.
nem mi választjuk el, hanem maga Isten így :
Atya,
Fiú,
Szent Szellem/Lélek nem összekeverendő a lélekkel ami az emberben a lélek területe
Azok Isten fiai akiket a Szent Szellem vezet!
új a szellemi ember, csak őt vezetheti a Szent Szellem, a régit megfedi :
-bűn
-igazság
-ítélet
tekintetében
(te nem így olvastad az írásban?)
ad.2.
milyen igére támaszkodik az üdvbizonyosság, mint fogalom, mert én csak Isten ígéreteiben lehetek biztos, és ha kérem akkor kapom, de nekem kell kérnem, hogy őrizzen meg, igaz, hogy nem azé aki fut és nem azé aki akarja, hanem a könyörülő Istené.
Megvan az egyensúly.

Ne menjünk bele a lélek-szellem viszonyába, MERT EZ NEM BIBLIKUS.
Az eleve elrendelés viszont (pedig reméltem, hogy ezt nem kell előhozni. Ezért szoktak haragudni ránk, reformátusokra) AZ teljesen Biblikus. A Róma 9, csak egy példa a sok közül. Ebből következik az üdvbizonyosság is, meg az örökkévaló gondviselés. Teológiai kérdésekhez tudom ajánlani a Római levelet (az Institúciót is, de az Istentő ihletett mű ). Egyensúly viszont nincs - Isten mindenható. Ha Ő nem akarja, magadtól képtelen vagy Őt választani.

Elnézést, félregépeltem. Kihagytam a NEM szót az institúció esetében, természetesen nem Istentől ihelett.

Kedves István!
Ha elrontottad a beírásodat, és ezt csak a "megjelenés" után veszed észre, a jobb felső sarkában találsz egy "EDIT" feliratod. Erre kattintva módosíthatod a beírást, és a javított változat fog ezután csak megjelenni.

Miért gondolod, hogy az Institutio nem Istentől ihletett mű? Ha én valamelyik barátomnak tanácsot adok, hogyan élje helyesen a hitéletét, akkor az nem lehet Istentől ihletett? Ezek szerint csak a Biblia írói által szólhat Isten, de mivel ők már mind meghaltak, most már senki nem tud olyat mondani, amit Isten Lelke ihlet benne...

Ne kötekedj. Siettem, és nem akartam sokáig magyarázkodni (köszönöm a tanácsot. Az nem figyeltem az editre )
A kiigazítás helyénvó. Az Institúció, ugyanúgy, mint a templomban hallható igehirdetés Istentől ihletett. Másképp viszont, mint a Szentírás. Ne kérd, hogy megmagyarázzam mi a pontos külömbség - nagyjából annyit tudok mondani, hogy ha az Ige alapján kiderül, hogy Kálvin tévedett, hamarabb dobom el az Institúciót, mint a Bibliát. Csak erre akartam utalni.