Krisztus közvetítő szerepe

"Általánosan abban áll, hogy kapcsolatot teremt Isten és az emberek között, mivel ez a kapcsolat a bűn miatt sérült, pontosabban – ha az eredeti viszonyt vesszük mintának – megszakadt.
Ha részletesebben vizsgáljuk, több aspektusa is van ennek a szerepnek:
egyrészt tolmácsolja a felek szándékát (ilyen értelemben nevezi az Ószövetség közvetítőnek Mózest, hiszen ő állt Isten és az emberek között, lásd 5Móz 5),
másrészt döntőbíró is, akit a perben álló felek választanak ki, és akinek rálátása és ráhatása van az egész ügyre, hogy méltányosan rendezni tudja.
De közbenjáró és szószóló is, aki közbenjár és könyörög az egyik fél érdekében a másik előtt.
Egyszersmind azonban kezes is, aki kibékíti a viszálykodókat, éspedig úgy, hogy elégtételt szolgáltat a sértett félnek, valamint biztosítékot az elkövető jövőbeni hűségéért és engedelmességéért, hogy a későbbiekben ne kerülhessen sor a felek között nézeteltérésre.
Krisztus közvetítő tisztsége mindegyik aspektust magában foglalja."

Márkus Tamás András (internetről, evangelikalcsoport hu)

"... Kálvin János, genfi reformátor szerint az evangélium lényege a bűnbánat és a bűnbocsánat..."

internetről (evangelikalcsoport hu, M.T.A.)

"Lehetséges-e kereszténynek lenni anélkül, hogy az Istenbe vetett hit meg ne változtatná valakinek az életmódját? Ez egy kényes kérdés, és állandó vitaforrás a hívők között. Egyesek úgy vélik, hogy a hit mindenekelőtt személyes kapcsolat Istennel, amihez senkinek semmi köze, mások szerint annak, aki magát „kereszténynek” nevezi, kötelező betartania bizonyos szabályokat..."

internetről - zarandok ma

"... tehát saját bajaink serkentenek bennünket Isten javainak megvizsgálására. Nem is kívánunk addig komolyan Hozzá térni, míg önmagunkkal nem kezdünk elégedetlenkedni."

Kálvin (internetről)

Kodácsy Tamás:
Kegyelmet csak egy vétkesnek lehet adni
részlet

"... Luther Márton nyomán a reformátorok hangsúlyozták a sola gratia / sola fide (csak kegyelemből/ egyedül hit által) elvet, amely szerint az üdvösség kizárólag Isten kegyelméből származik, függetlenül az emberi cselekedetektől. Ez a nézet eltér a skolasztikában elfogadottaktól, amelyek gyakran az emberi erőfeszítéseket és a kegyelemmel való együttműködést helyezték előtérbe. A reformáció az üdvösség kérdésében az ember részéről nem az érdemszerzésére, hanem az elfogadó hitre tette a hangsúlyt, „azért hitből, hogy kegyelemből legyen” (Rómaiakhoz írt levél 4. rész 16. vers)

A Második Helvét Hitvallás is világosan beszél arról, hogy minden olyan emberi törekvés, ami érdemhez, tulajdonsághoz vagy cselekedethez kapcsolódik, az Isten kegyelmi ajándékát utasítja vissza: „Elítéljük tehát azokat, akik az emberi érdemet úgy védelmezik, hogy Isten kegyelmét hiábavalóvá teszik.” (2HH XVI.13.) Minden olyan tétel téves, mely abból indul ki, hogy az ártatlannak, a jót cselekvő embernek kegyelem adható, mert az a kegyelem már nem volna kegyelem (Rómaiakhoz írt levél 11. rész 6. vers). ..."

(internetről - parokia)

A keresztyénség alaptanításai:

"... Először, hogy Isten teremtette a világot, Ő akart minket is, és neki terve van velünk és a világgal.
A második, hogy az ember úgy akar Isten világában élni, hogy nem akar neki engedni. Ennek következménye sok fájdalom, nehézség, és ez hozta be a halált is a világba.
A harmadik ilyen pont, hogy Isten megmentési terve nyomán a Fiú eljött a világba, hogy megváltson, és a bűn kérdését rendezze.
Feltámadásával új korszak kezdődött el. Isten most pedig minden embert megtérésre hív, hogy béküljön meg Vele, legyen országának és ezzel családjának részese, mert Ő egyszer elválasztja a jót a rossztól végleg és mindent helyreállít.

Röviden a keresztyén világnézet sarokpontjai:
teremtés,
a lázadás vagy bűneset,
a megváltás,
és a végső helyreállítás vagy újjáteremtés..."

Mikola Borbála (evangelikalcsoport - Interjú Mikola Borbálával...)


forrás:

https://www.evangelikalcsoport.hu/2022/ ... ivasokrol/

Ezazanap Magazin:

ISTEN TÖRVÉNYE
Sokat vitatott téma a bibliatudósok körében a törvény szerepe.

"Egy biztos: a törvényt soha, a legelején sem szánta Isten olyan eszköznek, amelynek a segítségével az emberek kiérdemelhetik a vele való helyes kapcsolatot. A 2Móz 20. fejezetében a törvény bevezetője Isten parancsait az ő jellemére és munkájára alapozza.

Isten kapcsolatot létesített népével, majd hatalmát megmutatva megszabadította őket az egyiptomi fogságból. Isten kegyelmes kezdeményezésére a népnek imádatteljes engedelmességgel kellett válaszolnia. Bár Izráel soha nem volt képes tökéletesen betartani a törvényt, a törvény rámutatott az engedelmesség természetére, és kiemelte, hogy a bukott emberiség képtelen engedelmeskedni Istennek (Róm 7,7–12).

Kudarcuk még inkább rávilágított, milyen nagy szükségük van a Megváltóra, aki engesztelést szerez bűneikért. Az, hogy Isten elvégezte az engesztelést népe bűneiért, vágyat ébreszt az engedelmességre; nem jóindulatának megszerzése érdekében, hanem mert ez a megfelelő válaszreakció egyoldalú munkájára.

Az engedelmes élet Isten kegyelmének munkája Lelkének hatalma által azokban, akiket már gyermekeivé fogadott."

internetről - ezazanap magazin