Sajnálom, ha balhét csináltam, a legkevésbé sem ez volt a szándékom. Meg az önsajnáltatás sem. Csak szerettem volna egy problémát megvilágítani, vsz. nagyon rossz eszközökkel, úgyhogy elnézéseteket kérem.

Tőlem nem kell elnézést kérned, pláne, hogy nem is tudom miért.
éppen erre irányult volna a kérdésem.
üdv
ex

őszinténszólva nem sok kedvem van hozzá, mert még azt is félremagyarázná valaki, úgyhogy inkább csendben maradok, (kéne ide egy olyan "szájzáras" szmájli )

Én se értem, pedig én követtem.
Picit beszélgettünk,és Tiv valamit bántásnak vett. (nem értem mit.).

Figyelő: Ez az öszvéres hasonlat úgy sántít, ahogy van, mert szegény öszvérnek semmi érdeke benne, hogy menjen, viszont aki nógatja, annak annál inkább, és azokban a helyzetekben, amikre ezt a hasonlat értve volt ez pont fordítva van.
De inkább most leállok én is.

Ha jól emlékszem az öszvért nem Figyelő tolta a képernyőre.
üdv
ex

Szia Exrefis tesó!

Miután "részeshatározó" voltam az ügyben, megpróbálom vázolni a tényálladékot.

Feltettem egy írást Ray Comforttól, "Igazi és hamis megtérés" témában, sőt másutt, ugyancsak tőle "A Pokol legféltettebb titka" címmel.

Erre Net2rist "értette, meg egyet is értett vele, de mégis más véleménnyel, módszerrel javasolt.

A reakcióm erre szarkasztikus volt, amit hölgyfórumozóink nehezményeztek.

Ezt követően, ugyanebben a topicban futtattam az eszmét a szeretet mibenlétéről.

Tivadarnak és Tavasznak korábbról is volt nézeteltérése (valahol Rosta is beszált, de én nem pontosan tudom a menetet), ami e téma taglalása közben "felmelegíttetődött valahogyan".

A mélyben az a ki nem mondott dilemma húzódik meg: kell-e mondanunk valamit, s ha igen, mit és hogyan, ha számunkra nyilvánvaló valakiről, hogy nincs az Úrban?!

Ennyi. Ennyi?

Nem szeretném, ha ez az elemzés tovább folytatódna, mert a fórumnak nem erre van szüksége. Azt javaslom, ha már egy keresztény fórumon vagyunk, mindenki nézzen egy kicsit magára, és ne a másikban keresse a örökösen a hibát (ezt meg vegye magára az, akinek inge - én is).

Boldog az az ember, akinek az Úr nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság.

Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett. Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, erőm ellankadt, mint a nyári hőségben.

Csönd.....

Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az Úrnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem.

Csönd....

Ezért hozzád imádkozzék minden hívő, amíg megtalálhat. Ha nagy vizek áradnak is, nem érik el őt.
Te vagy az oltalmam, megóvsz a bajtól, körülveszel a szabadulás örömével.

Csönd....

Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem.
Ne legyetek olyan oktalanok, mint a ló vagy az öszvér, amelynek kantárral és zablával kell fékezni szilajságát, másképpen nem közelít hozzád.
Sok fájdalom éri a bűnöst, de aki bízik az Úrban, azt ő szeretettel veszi körül.
Örüljetek az Úrnak, ujjongjatok, ti igazak! Vigadjatok mind, ti igaz szívűek!

Figyelő tesó!
Én is egyetértek a tanulmánnyal maximálisan. Nem hiszek sem a szőnyegalá söprésben sem a nyálas beszédekben. Nem hiszem, hogy az egyenes, nyílt beszéd valóban elriasztana valakit Istentől.
Személytelenül mondom, ha valakire azt mondják, hogy nem keresztény, nincs az Úrban, vagy nincs újjászületve és ez komolyan bántja az illetőt, akkor azt hiszem nyugodtan elgondolkodhat az állítás felett.
Egy keresztény identitását ugyanis nem az emberi vélemények adják, ha egyszer valóban van kapcsolata az Úrral. Ez olyan mint a lakmusz papír.
üdv
ex

Csak hogy egy bűnbocsánatot nyert király nem úgy kezdte, hogy "TE ELSZÁRADT CSONTÚ VAGY, VEDD MÁR ÉSZRE!

Milyen más, ha az Úr Lelke által szólal meg valaki!

Boldogok vagytok és lehettek, ha az Úr már nem tulajdonít bűnt nektek és a hűtlenségetek megbocsájtatott!

Így indít Ő!

Furcsa, ahogy látjátok a dolgokat. Én nem sértődök meg, hanem értetlenül állok a szeretetlenség, az ítélkezések, az alaptalan (ismeretlenül történő) vádlások előtt, amit mint KERESZTÉNY követtek el. De felőlem... csak akkor nem értem, hol a különbség hívő és hitetlen között, erre ugyanis egy hitetlen is képes...

Nem tudom a többiek milyen szeretetlenségéről van szó, mert nem követtem. Az én szeretetlenségemnek csak azt tulajdoníthatod, ha valakinek azt mondom, hogy nem keresztény.
Szerintem meg ez nem szeretetlenség. Ha egy nem kereszténynek mondom, akkor én szeretem őt és nem az aki kellemes beszédekkel kenegeti, hogy nincs veled semmi baj mert már az Úrban vagy.
üdv
ex

Na jó, úgyis mindig kimagyarázzátok magatokat...!
Borzasztó ez a falhúzás, a másik nem hívőségének az orra alá dörgölése. Mintha már nem is lennék ember (ha nem vagyok keresztény)... de hát tudomásul veszem.
Még jó, hogy a boszorkányság intézménye el van törölve, mert tuti, hogy ha rajtatok múlna nem kerülném el a máglyát... na jó, vicceltem!!!!!!!! Vagy mégsem?

De Kedves Tavasz!
Most mire vagy megsértődve? Még nem is montam neked semmit.
Milesz ha tényleg beszólok?
üdv
ex

--