Azért, annyit - ha lehet - hozzá(d)fűznék Net, hogy nekem egy kicsit túl szabad a stílusod. Nekem egy kicsit zártabbak a határaim.
Ez még ugye nem kung-fu.

hála Istennek, hogy "beszóltál" így kevésbé fogod bántónak venni, amit ÉN írok emilben

és persze... mostanáig ezen ugrabugráltam: nem kell EGYFORMÁKNAK lennünk!! SZABAD különbözni, és a másik mássága miatt furcsán érezni magunkat!!! persze nem baj, ha ez az engedély KÖLCSÖNÖS!

katolikus hátterű barátom mondta a gyülekezeti alkalmainkra, hogy olyan érzés, mintha a széket-asztalt-TVt-heverőt kihurcolnák egy rét közepére:
kényelmes-kényelmes, de mégis... hiányoznak neki a FALAK!!! (ettől még rendesen jár ugyanakkor...)

ÍME:

http://upload.citromail.hu/dl/?tid=765d ... a6f845b315

EZ a 2tükrös

MINDENKITŐL elnézést kérek a stílusomért, akit zavar, próbáljatok a LÉNYEGRE figyelni!

-

Én pedig végig az újászületett ember aktivitásáról beszélek, az óembert már halálba adtuk.
üdv
ex

Kedves Net!

Az előzményeket elolvasva:
Szerintem nem történt ebben a topikban semmi olyan különös dolog, ami a többiben ne fordult volna elő.

OFF-olás sem törpént, mert hogy egymás elszenvedésének gyakorlása SZERETETBEN szintén a kereszténység "Alapkérdése".
A FÓRUM pedig erre tökéletesen alkalmas.

A (malom) kő pedig mindig arra esik vissza, aki elhajítja. Ebből pedig az idelátogató érdeklődők is okulhatnak, és dicsőíthetik Istent, Aki az Igazságos Ítéletet az Ő házanépén kezdi.
Tükör pedig sok fajta van, de csak az egyenesbe érdemes belenézni, az torzítás nélkül adja vissza a torzat (is).

Na.

Tehát mi is a probléma?

Óember, - Ó! Ember!

Hogy az mindig le akar jönni a keresztről.
Asztán ha sikerül nekije, mindig megkérdőjelzi mások újjászületettségét vagy megtérését, vagy kereszténységét vagy....vagy....vagy?
Ezzel bizonyítvánandusz, hogy ő bizon, bizon egy újjászületett aktivista.

Sziasztok!

Ha Tamás típusú emberek megvetik a fekete énekeskönyvet éneklő hívő testvéreimet, mert ők ilyen régimódi énekeket énekelnek, akkor róluk ugyan az a véleményem, mint azokról a testvéreimről, akik viszont vetegetik a Tamás féle testvéreimet, akiknek száguld a képzeletük.

Én nagyon örülök annak, hogy Isten nem egy kaptafára - esetleg rám, mert én olyan jó forma lennék - gyártja le gyermekeit.

Nagyon örülök annak, hogy sokszínű a gyülekezet!

Szóval, hogy meghalt-e a régi természetünk?
Igen, de ki hiszi ezt el? Főleg látva azokat a dolgokat, amit nap, mint nap cselekszünk?
Az óemberünk halálos sebet kapott.
Isten előtt már halott! Bevégzett dolog, hogy Szentek vagyunk. Jézus Krisztussal meghalt a régi természetünk.

Honnan tudom? Onnan, hogy összevesztem a feleségemmel és régebben ez azt jelentette, hogy hetekig nem szóltam hozzá és nem akartam megbékélni.
Ez most is így indult, de két nap múlva vettem észre, hogy halott a régi természetem, nincs ereje, mert egy új természet részesévé lettem.
Addig eljátszottam a régi természetem, mert az összeveszést követően, már pár perc múlva szeretet volt bennem.
Tehát már a sértődöttségemben vagyok képmutató és nem a szeretetben, régen ez pont fordítva volt!

bizonyítvánandusz?

Szeretettel Tamás

Drága Kavics,

(nem vitatkozásiból) de ezt egy nem hívő ember is megteszi. Nem látom igazán a különbséget. Nem igaz, hogy nincs szeretet a világban, bár kétségtelen, hogy nagyon kevés.
Egyébként ez nekem még nem mutatja az újembert, akkor lenne az, ha veszekedés sem lenne, nem?

Szia Judit!

Haragudjatok, de ne vétkezzetek!

Az új életet kapott ember nem abban különbözik a normál embertől, hogy nem vitatkozik a feleségével, miközben egy testé formálódik vele.
A te általad kigondolt szeretet és a világban lévő szeretet nem azonos azzal a Szeretettel, ami Isten!

Az új életet kapott ember kegyelemből és irgalomból él, ezért tud megbocsájtani. A szíve nem keményedik meg a veszekedések, vitatkozások kapcsán. Isten lehetőséget ad egy új életet kapott ember párnak, hogy egy testé váljanak, abból a Szeretetből merítve, ami Isten!

Péter

Kedves Kavics,

Nem értem, hogy lehet elválasztani a szeretetet világira, meg nem világira. Mintha az úgynevezett világi ember nem tudna szeretni, könyörületes lenni, megbocsátani. Ezt nem tudom elfogadni. Persze egy hívő életében a szeretet valóban nagyobb hangsúlyt kap. De ez csak választás kérdése. Az EMBER képes a szeretetre.

Egy másik topicban pedig épp egy olyan példa jött elő, hogy hívő pár akar válni...

és még valami: a hívő is normál ember, csak hite munkálkodik az életében. Vagy a hívő ember nem normál(is)?

Ne álmodozz ember!

A valóság nem a te képzeletedben van,
hanem Istenben.

Akkor mondhatod majd,hogy Szent vagy ha-e világban már senki és semmi iránt sincs benned indulat csak egyedül szeretet.
Majd ha senkire és semmire sem vágysz-e világban,mert Isten már mindent
megadott neked amire vágytál,akkor mondhatod,hogy Szent vagy.

A megszentelődés egy folyamat,és ahogy az ember lelke tisztul a büntől,
és folyamatossan megszabadul emberi indulataitól,ugyan úgy újra bemocskolhatja a lekét a bünnel,
semmi sem lefutott ,bevégzett.

A megtérés csak belépő,az üdvözülés
lehetőségéhez,de nem jelent 100%-os
üdvözülést.

Mert sokan vannak az Úrhoz elhivottak,
de csak kevesen az Úr által kiválasztottak.

Minden megtért az Úrhoz elhivott,de
nem minden megtért lessz az Úr által
kiválasztott.

Mert a Szentlélek aki kiválaszt és
nem az ember !

Szeresd az Úrat teljes eröddből,testestűl,lelkestűl,és üdvözülsz !
De ne szeresd a hiú ábrándjaidat,
mert elkárhozól !

Szeretettel Gabriel.

Én is így látom Gabriel, szépen leírtad.

Szia "Tökéletes Hármas"!

Akkor mondhatod el, hogy Szent vagy, ha ISTEN MINDEN BŰNÖDET megbocsájtotta!
Ha Isten és közted nincs harag!

A Szentség az Istennel való kapcsolat és nem a te nagyszerűséged, okosságod, szépséged, jóságod, tisztaságod!
Más ÉLETET értünk a Szent alatt.

Tudod, ha egy barátommal összeveszek, lehetek akármilyen jó és tiszta és mit tudom én még mi, amíg haragban vagyunk, addig NINCS BARÁTSÁG, amint kimondjuk egymásra, hogy nincs harag, megbocsájtott nekem és én őt elfogadom, akkor van BARÁTSÁG mindentől függetlenül.
Addig meg nincs barátság még akkor sem, ha ezt megtanulom eljátszani.

Kedves Tavasz!

Amióta új életem van, azóta képtelen vagyok nem szeretni a feleségem. Ha vitánk is van, akkor már a sértődötségemet kell eljátszanom. Régebben azt kellett eljátszanom, hogy igazából szeretem és ez halott dolog volt.
Most a régi természetem halott, mert nem szívből utálom a feleségem egy-egy vita után, mint régen.
Ha sikerül ettől a "dögtöl" megszabadulnom amit a hátamon cipelek és elfogadom, hogy már nem vagyok a régi és nem is kell annak lennem, akkor is lesznek vitáim a feleségemmel és itt is másokkal - veled is - de nekem nem kell elmenekülnöm sehonnan - főleg Isten elől -azért, mert már nem tudom tovább eljátszani, hogy én valójában mennyire is szeretek mindenkit és mennyire is jó vagyok.

Megbocsájtás, szeretet a világban is van.
Jézus a szeretetről azt tanította, hogy az ember képes a barátaiért az életét adni. Erre sok példát lehet felhozni.

Az Isteni szeretet pedig képes volt és képes az életét adni az ellenségéért.
Érted és értem!
Érted?

Péter