Időzóna: UTC + 1 óra




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 610 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41  Következő
 

Re:
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2009. nov. 30., hétfő 11:17 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2007. okt. 25., csütörtök 20:49
Hozzászólások: 1814
töröltem a Csend-del kapcsolatos hsz-mat
Loisz

_________________
"A teljes Irás Istentől ihletett."
2.Tim.3,16


A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Loisz 2009. dec. 02., szerda 15:02-kor.

Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Hitépítő gondolatok, történetek
HozzászólásElküldve: 2009. nov. 30., hétfő 11:35 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 01., vasárnap 15:43
Hozzászólások: 1127
Tartózkodási hely: otthon
A hit a bizalom merészsége


Két-három évtizede, még bőven megtéretlen állapotomban kreáltam e definíciót. Valamiféle megfogható, ugyanakkor „eredeti” módon szerettem volna kifejezni a hit mibenlétét. Vajon vállalható mai tudatállapotomban is ez a meghatározás? Valóban kifejezi azt, amit az Ige elénk tár, mint olyat, ami nélkül lehetetlen Istennek tetszeni (vö. Zsid 11,6a)?
Először is, kíséreljük meg a merészség értelmezését!
Semmiképpen nem rokona a vakmerőség fogalmának. Ez ugyanis nem-létező dolgot, lehetőséget kockáztat meg. A józanésznek ellentmondó, semmilyen érv nem szól mellette. Szinte biztosan kudarcra ítélt vállalkozás. Háborúban, valamilyen versengésben mégis előfordul a sikeressége, éppen, mert „senki sem számított rá”. Alkalmasint meg lehet, sőt meg kell kockáztatni, hiszen minden vesztésre áll, a vereség biztosra vehető. Éppen ezért; nincs min gondolkodni, esélyeket latolgatva dönteni mellette vagy ellene. Ha nem lépi meg vakmerően, a halál (konkrétan vagy átvitt értelemben) egyértelmű. Valószínűleg így is bekövetkezik a katasztrófa, de, ha 1:100-hoz esélyű a terve csupán, akkor se veszít, legfeljebb nyer, amennyiben meglépi a logikátlannak látszót.
A merészség – véleményem szerint – a bátorságnak egy finoman fokozott formája. A bátorság egy statikus jellegzetesség, aminek nincs is feltétlenül tárgyszerűsége. Ezzel szemben a merészség adott szituációhoz köthető, s tartalmaz némi kezdeményezést. Legalábbis potenciálisan.
Aki merész, aki bátor, az bizonyosan nem gyáva. Persze olyan esettel is találkozhattunk már, amikor valaki nagyon bátran viselkedett, s a kérdésre, hogy honnan vette bátorságát, azt felelte: félelmében volt ilyen bátor. Így tehát meg kell állapítanunk, hogy korántsem azonos a félelem a gyávasággal. Isten embere – ennek megfelelően a keresztyén hívő is – sohasem lehet gyáva. Főbenjáró, kárhozatos jellemvonásnak minősíti a Szentírás. A Jelenések 20,8 felsorolja; kik azok, akik a tűzzel és kénkővel égő tóba kerülnek a végítéletnél. Az első két helyen a gyávák és a hitetlenek szerepelnek.
Meggyőződésem, hogy a kettő összefügg. Aki gyáva, az hitetlen is. (Elvben bátor hitetlen létezhetne, de ez a bátorság botorság, félrevezetettség, megtévesztettség. „Vegytiszta” hitetlenség sem létezik, mert a hitetlen abban hisz, hogy hitetlensége észszerű, logikus, magas fokú intelligenciát takar).
A gyáva én-központú, önző, semmilyen kockázatot nem vállaló, bizalmatlan. (Gondoljunk csak az Úr Jézus 10-5-1 talentumos példázatára, ahol az egy talentummal ellátott szolga, gyáván, lustán „megőrzi” elásás révén a rábízott, kamatoztatandó értéket).
Mármost vizsgáljuk meg a címbeli állítást közelebbről!
A legjobb példa Ábrahám története.
Minden ember, testi származását tekintve Ádámtól ered. Szellemi értelemben viszont a Biblia minden hívő atyjának Ábrahámot nevezi meg (vö. Róm 4,16c).
A Zsidókhoz írt levél 11. fejezete felsorolja az ószövetségi hithősöket, egyszersmind az első versben ki is fejti a hit mibenlétét. Így olvassuk: „A hit a reménylett dolgok valósága és a láthatatlan dolgokról való meggyőződés” (Ravasz László fordítás). Hogyan fest ez Ábrahám esetében? Térjünk vissza a Római levél 4. fejezetéhez! „Ahogyan az Írás is mondja: ’Sok nép ősatyjává tettelek téged’. Ezt az ígéretet Ábrahám azért kapta, mert hitt Istenben, aki életre kelti a holtakat, és megteremti azokat, akik még nem léteznek. Nem volt már semmi remény arra, hogy gyermeke szülessen, Ábrahám mégis hitt Istenben, és kitartott ebben a hitében. Ezért lett sok népnek ősapjává, ahogy ezt Isten megígérte neki: ’Sok-sok utódod lesz.’ Ábrahám akkor majdnem százéves volt, ezért a testét tekintve már nagyon megöregedett. Hasonlóképpen, Sára is meddő és nagyon idős volt. Ábrahám azonban nem ezekre tekintett, és a hite sem ingadozott. Ellenkezőleg, Isten ígéretét tartotta szeme előtt. Nem kételkedett abban, hogy amit Isten megígért neki, azt meg is fogja tenni. Hite megerősödött és dicsőséget adott Istennek” (17-20. v. Egyszerű fordítás).
75 éves volt Ábrahám, amikor Isten kihívta szülőföldjéről. Ígéretet kapott Kánaán földjét illetően, hogy azt utódja fogja örökölni. Oltárépítő tette hitét bizonyította (vö. 1Móz 12,7). Később, amikor megismétlődik az ígéret, és Ábrám (mert akkor még ez volt a neve) kesergésére, amit a saját gyermek hiánya miatt panaszolt Istennek – konkretizálja az ÚR: saját nemzése révén, az ő leszármazottja lesz az örökös. „És hitt az Úrnak és tulajdoníttatik az őnéki igazságul” (1Móz 15,6)
Hite próba alá kerül, mert az idő múlik, a gyermekáldás késik.
Watchman Nee szavai szerint az ember istenkapcsolata olyan, mint egy út, ami szakadék felett visz. Ezen a hídon elöl mennek Isten ígéretei. Ezt követi a hit, s leghátul halad a tapasztalat. Ha nem előre, hanem hátra tekinget a hit, mindketten a mélybe zuhannak.
Ábrahám hite nem omlott össze. Azzal együtt sem, hogy türelmetlenségében, felesége tanácsára „besegít” az isteni terv megvalósulásába és emberi okoskodással, a szolgálótól, Hágártól nemz gyermeket, hiszen már nyolcvanhat esztendős; „nem futhat ki az időből, ami nemzőképességét illeti..” (Örök időre megpecsételve ezzel Izrael és az arabok konfliktusát).
A Mindenható nem dorongolja le tettéért. Szövetséget köt vele, és megismétli ígéretét, hogy Szárai (azaz innentől kezdve Sára) fog fiat szülni Ábrahámtól. Ekkor arcra borul hódolattal, de kuncog is. 99 évesen, amikor biológiailag már alig mondható „férfinak”, nem beszélve az eddig meddő feleség közel 90 éves koráról, amikor már egyébként is túl van a fogamzó-képességen? Ezzel együtt a „reménytelenség ellenére reménykedett és ragaszkodott Isten ígéretéhez.” Hite megerősödött, meg is tapasztalhatta annak valódiságát, beteljesülését.
Abban az Istenben hitt, aki életre kelti a holtakat (és megteremti a még nem-létezőket). Saját, „halott férfiasságát” életre kelti az ÚR. (Hitének jutalmaként a 175 évig élő Ábrahám Sára halála után, amikor ő már 135 esztendős, újra megnősülhet és további hat gyermeket nemz).
Ábrahám gyermeki hite minden „józan ellenérvvel”, emberi/biológiai logikával szembe helyezkedett. Különösképp tetten érhető ez, abban a szituációban, amikor az ÚR az ígéretének beteljesülését, Izsákot kéri feláldozni.
Hitének ennél nagyobb próbatétele elképzelhetetlen. Nem tudhatjuk, mi játszódott le benne, mennyi ideig tépelődhetett a MIÉRT-en. Bizonyos, hogy nem a megadó, kétségbeesett alázat, hanem sokkal inkább a rendíthetetlen bizalom merészsége (hiszen Isten nem hazudik, ígéreteit beteljesíti) vezeti. Nincs kétsége afelől, hogy ha Izsákot fel is kell áldoznia, a Mindenható fel fogja támasztani. Ezért búcsúzik így a kísérettől, amikor fiával Mórija hegyére megy, áldozatot bemutatni: „Maradjatok itt a szamárral, én pedig, és ez a gyermek elmegyünk amoda és imádkozunk, azután pedig visszatérünk hozzátok.” (Vannak olyan lelkészek, akik itt lélektani feltételezésekbe bocsátkoznak. Isten megszégyenítő pedagógiáját magyarázzák bele az esetbe, amiért Izmaelt kiszolgáltatta az esetleges éhhalálnak, szomjhalálnak, amikor a pusztába űzte őket. S így kívánta szembesíteni „embertelen áldozatával”, hogy kedvencét kéri tőle áldozatul. Semmi efféle nem érzékelhető az Igéből. Vagy szenvtelen-kegyetlen valaki kellett volna, hogy legyen, aki el tudja titkolni mások előtt szívszaggató kétségbeesettségét, vagy – még emellett – komoly színészi képességgel, reménytelen, alaptalan hazugsággal igyekszik kitérni a kérdések elől, ami fia és a szolga részéről nekiszegeződik ez esetben. Azzal se kellett számolnia, hogy ha megmondja a valós úti célt, akkor az áldozatnak szánt fia megrémül vagy felháborodik és elfut. Egy szó sincs arról, hogy tiltakozna megkötözése és az áldozati oltára tétele ellen, vagy felsikoltana a kés felemelésekor. Hja, kérem az akkori és a mostani szülő-gyerek viszonylatok…)
Nem próbálta elgondolni az isteni terv megvalósulásának mikéntjét, hogyanját. Sokkal inkább rendületlenül bízott Istenben, s ennek a bizalomnak merészségi szintje az Egeket ostromolta…

Ha valaki, Ábrahám teljes bizonyossággal elmondhatta élete végén: „Tudom, kinek hittem.”


2009-11-30 Mihálovics Zoltán

_________________
"Mindenekben hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Krisztus Jézusban tihozzátok"(1Thess 5,18 )


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2009. dec. 01., kedd 06:23 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 30., szombat 08:33
Hozzászólások: 1884
Tartózkodási hely: Bács-Kiskun megye
pauler írta:
off:
Kedves Boglárka!

Én hozzá járulok, hogy az írásaimat töröld ebből a topicból, nem ide valók.

Köszönöm:
Péter



Kedves Péter!

Ezt a topikot én indítottam ugyan, de Puritán a moderátora, ezért a te hozzászólásodat törölni csak ő tudja, vagy te.

Üdv.: B.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2009. dec. 01., kedd 06:42 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 30., szombat 08:33
Hozzászólások: 1884
Tartózkodási hely: Bács-Kiskun megye
„Ne magasztalj senkit se az égig, de segíts mindenkinek, hogy az égbe jusson!”

/Ungár Aladár/


A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Boglárka 2009. dec. 02., szerda 06:37-kor.

Vissza a tetejére
 Profil  
 

Hitépítő történetek
HozzászólásElküldve: 2009. dec. 01., kedd 06:46 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 30., szombat 08:33
Hozzászólások: 1884
Tartózkodási hely: Bács-Kiskun megye
Nehézy Károly bácsi nem beszélt az embereknek, hanem beszélgetett velük. A hit által való megigazulás kérdése került a középpontba. Ennek megvilágítására aztán előhozott egy találós mesét:

Egy főúr pazar istállót tartott, amelyben saját lovai között ott volt a király lova is. Egy alkalommal, amikor megmutatta vendégeinek az istállót, feltette nekik a kérdést:
- Ki tudja megmondani, melyik a király lova? Találgatták, csak találgatták hosszú ideig, de nem tudták megmondani. Hát ti ki tudjátok-e találni, melyik volt a király lova? - kérdezte a bogárdi atyafiaktól Károly bácsi. Derűs morajlás hullámzott végig a termen. - Hát az volt a király lova, amelyik a legszebb volt. - mondta egy fiatalabb férfi. - Mindenkinek lehet szép lova. -válaszolt Károly bácsi. - Az volt, amelyik a legszebben volt lecsutakolva. - Az volt, amelyiken aranyszerszám volt. - Az volt... - Sorban peregtek a további válaszok, de Károly bácsi mindegyikre csak nemet mondott. Már csaknem elfáradt a társaság, amikor a beálló csendben megint egy fiatalabb férfi így szólt: - Hát az volt a király lova, amelyiknek a passzusa a király nevére volt írva. - Igen, így van, magának van igaza! -kiáltott nevetve Károly bácsi, és vele együtt kacagott az egész terem. Milyen egyszerű, hát persze, hogy így van!

Jézus Krisztus a vérontásával a kereszten megvásárolt bennünket, az ő tulajdonai vagyunk, nem a mi jócselekedeteinkért, hanem az ő áldozatáért nyerhetünk bűnbocsánatot és örök életet. Az üdvösség: ajándék. De ahogy minden ajándék csak úgy válik a miénké, ha elfogadjuk, úgy ez is. Amikor elfogadjuk Jézust Megváltónknak, akkor „íratik az életünk a király nevére".

És mi van te életeddel? A neved fel van írva az "életnek könyvébe"?


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Hitépítő történetek
HozzászólásElküldve: 2009. dec. 01., kedd 08:06 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 08:52
Hozzászólások: 4464
Boglárka írta:
A csend

Egy szemlélődő szerzetest felkeresett egy kíváncsi ember, és megkérdezte tőle:
- Áruld el, hogy az örökös csendben, amely életedet elkíséri, tanulsz-e valamit?
A szerzetes éppen a kútnál állt, és vizet húzott fel magának. Így szólt a kíváncsi vendéghez: - Nézz le a kútba, és mondd meg nekem, látsz-e ott valamit?
Az lenézett a kútba, de jelentette, hogy nem látott semmit sem.
A szerzetes egy rövid ideig meg sem mozdult, hanem csak nyugodtan állt, és újból megkérdezte az érdeklődőtől:
- Hát most látsz-e valamit?
A kíváncsiskodó elégedetten válaszolt: - Most a vízben a tükörképemet látom.
A szerzetes válaszolt a feltett kérdésre: - Látod, amikor leengedem a vödröt a vízbe, az megmozdul. Most azonban a víz nyugodt állapotban van. Ez a nagy csendnek is a titka : az ember meglátja benne saját magát.


:)

itt most mi is benéztünk a kútba... megláttunk ezt-azt... mindenkinek saját felelőssége, hogy mit kezd vele...

_________________
/mT


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Hitépítő gondolatok
HozzászólásElküldve: 2009. dec. 02., szerda 06:37 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 30., szombat 08:33
Hozzászólások: 1884
Tartózkodási hely: Bács-Kiskun megye
„Kevés ima, kevés Ige = beteg élet.
Kevés ima, sok Ige = száraz élet.
Sok ima, kevés Ige = rajongó élet
Sok ima, sok Ige = egészséges élet”

(Ungár Aladár)


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Hitépítő gondolatok
HozzászólásElküldve: 2009. dec. 03., csütörtök 06:44 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 30., szombat 08:33
Hozzászólások: 1884
Tartózkodási hely: Bács-Kiskun megye
„A titkos nagyravágyás és irigység olyan bűnök, melyek nem lepleződnek úgy le, mint mondjuk a gyilkosság vagy a házasságtörés; ezért tűri meg őket titkon sok hívő keresztyén az életében. De erre is érvényes:

Vonj magadhoz égi, örök szeretet,
hadd ízleljem én is szenvedésidet.
Hadd kerüljön minden fel a keresztre,
ami méltatlan az örök életre.”

/W. Busch/


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Hitépítő gondolatok, történetek
HozzászólásElküldve: 2009. dec. 04., péntek 06:27 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 30., szombat 08:33
Hozzászólások: 1884
Tartózkodási hely: Bács-Kiskun megye
Trausch Liza: Csendes-napok üzenete/

"Van egy nagyon emlékezetes napja az életemnek, még tanár voltam, volt egy nagyon kedves tanártársam. Mind a ketten úgy voltunk, hogy egyikünk sem volt még Jézusé, de érdekeltek ezek a dolgok. Az internátus lépcsőjén álltunk, cseresznyét ettünk. Pünkösd volt. Megkérdeztem a barátnőmet: mit gondolsz, van Szentlélek? Azt válaszolta: azt gondolom, hogy van, de nem merem kérni, mert tudom, hogy akkor többé nem csinálhatom azt, amit akarok. (!)
Utána annyira megdöbbentett, hogy honnan tudta ő ezt? Egy ember, akinek semmi köze nem volt még Jézushoz és tudta, hogy többé nem csinálhatom azt, amit akarok. Azt válaszoltam: én mindenképpen szeretném. Isten meghallotta. Azon a nyáron hitre jutottam.
Ő azt is mondotta akkor, férjhez szeretnék menni és attól félek, akkor nem mehetek. Tíz év múlva kaptam tőle egy levelet, amiben leírta, hogy férjhez ment, meghalt a férje egyedül van, már nem emlékszem hány gyerekkel, halálosan boldogtalan és szeretne velem beszélni. ..."

"Stanley John könyvében olvastam egy rendőrtisztviselőről, akinek a felesége komoly hívő asszony volt. Elmondotta, hogyan lett új emberré. Aki leírta, azt mondotta: látszott rajta, ez az ember valóban új emberré lett. Megkérdeztem, de hogyan? Elmondta, hogy rettenetes életet éltem, paráznaság uralkodott az életemben. Volt egy kedves, alázatos feleségem. Semmit nem tudott meg, sikerült mindent eltitkolni. Úgy mentem haza, mint aki a munkahelyéről megy, és mint aki a legrendesebb ember a világon. De minél kedvesebb volt hozzám, annál rettenetesebb volt, minden kedves szava késszúrás volt. Külön gyötrelem volt számomra az egész lénye. Egyszer odajutottam, nem bírom tovább, elmondok mindent. Behívtam a feleségem, becsuktam az ajtót és elkezdtem mondani. Amint kezdte megérteni amit mondok, és hogy rólam van szó, látom, hogy halálosan elsápad, hátrál a falig, megtámaszkodik és a szeméből ömlik a könny. Akkor megértettem a keresztet: én vétkeztem és ő szenved. Éltem a magam életét és most meggyötröm azzal, hogy végig kell élnie az iszonyú csalódást. Meg voltam győződve, azt fogja mondani: válunk, ezt nem tudom elviselni. Rövid csend után megszólalt, és azt mondta: Jézus nekem mindent megbocsátott, én is megbocsátok neked. Így lettem új emberré. Átéltem a feleségem bocsánatát, vele együtt az Isten bocsánatát."


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Hitépítő gondolatok, történetek
HozzászólásElküldve: 2009. dec. 04., péntek 14:09 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2009. jan. 10., szombat 15:04
Hozzászólások: 1823
Adrian Plass:

Jenny

Bárcsak a dicsőséges dolgok mellett életünk árnyoldalairól is őszintén vallanánk mind, akik az Egyházhoz tartozunk! Hiszen micsoda borús-árnyas esemény lehetett a keresztrefeszítés is - és mégis micsoda dicsőséges győzelemhez vezetett!
Bármily csiszolatlan és érdes legyen is az egész történet, az emberek sokkal inkább elfogadják, mint amikor nagy gonddal megszerkesztjük, cenzúrázva a kellemetlen elemeket.
Nem sokkal Jenny Larcombe* csodálatos gyógyulását követően (amit csak azok vonhattak kétségbe, akik nem ismerték őt előtte és utána) egy közeli barátom sok éve depresszióban szenvedő húga öngyilkos lett. Véletlenül őt is Jenny-nek hívták. Jézus követője volt, aki próbált úszni az árral szemben, hogy helyzete ellenére mégis talpon maradhasson, és normális életet tudjon élni. Keményen próbálkozott, de a végén csak nem sikerült neki - ahogyan sok súlyos testi betegségben szenveőnek sem sikerül meggyógyulnia. Szeretném, ha az Egyház mindkét Jenny-t a magáénak tudná, mert mindketten Jézushoz tartoznak, egyenrangú polgárai Isten Országának. A rejtély természetesen megoldatlan marad, de szívünkben talán megleljük a választ.


*Jennifer Rees Larcombe, hat gyermek édesanyja, nyolc évig szenvedett vírusos agyhártyagyulladásban, amikor csodás módon meggyógyult. Erről számol be Unexpected Healing c. könyvében.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Hitépítő gondolatok, történetek
HozzászólásElküldve: 2009. dec. 04., péntek 14:13 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 08:52
Hozzászólások: 4464
A sebész és a kisfiú

Egy nap a szívsebész, azt mondta a kisfiúnak:
- Holnap reggel ki fogom nyitni a szívedet.
- Ott fogod találni Jézust - vágott közbe a fiú!

A sebész bosszankodva felnézett.
- Fel fogom vágni a szívedet - folytatta -, hogy lássam, mennyi károsodás történt.
- De amikor felnyitod a szívemet, Jézust fogod ott találni - mondta a fiú.
A sebész a szülőkre tekintett, akik csendben ültek.
- Miután látom, hogy mennyi károsodás történt, vissza fogom varrni a szívedet és a mellkasodat, és eltervezzük, mi lesz a következő lépés.
- De ott fogod találni Jézust a szívemben. A Biblia azt mondja, hogy Ő ott él! Minden zsoltár azt zengi, hogy Ő ott él. Ott fogod találni Őt az én szívemben!
A sebésznek kezdett elege lenni...
- Majd megmondom én neked, mit fogok találni a szívedben, sérült izmokat, gyenge vérellátást, és elvékonyodott érfalakat fogok találni! És az kell elterveznünk, hogy tudlak meggyógyítani.
- Jézust is ott fogod találni, Ő ott él!

A sebész műtét után az irodájában magnószalagra vette a műtéttel kapcsolatos megjegyzéseit, gondolatait: sérült főütőér, sérült tüdőbe vezető erek, elterjedt izomsorvadás. Nincs remény a szívátültetésre, nincs remény a gyógyításra, kezelésre.
Terápia: fájdalomcsillapítók, és ágyban fekvés.
Prognózis: - itt kis szünetet tartott - egy éven belül halál.
Megállította a magnót, de még volt mit mondania.
- Miért? - kérdezte hangosan. Miért tetted ezt? Te juttattad őt ide! Te okoztad neki ezt a gyötrelmet, és Te kárhoztattad őt korai halálra! Miért? És akkor az Úr válaszolt neki:
- A fiú az Én bárányom, nem terveztem, hogy sokáig a földi nyájahoz tartozzon, mert, ő az én nyájamnak tagja, és az lesz örökké. Itt, az én nyájamban nem lesz fájdalom, olyan jólétben lesz része, amit te el sem tudsz képzelni. Szülei egy napon találkozni fognak vele és ők is megismerik a békességet és az én nyájam gyarapodni fog.
A sebész forró könnyeket hullajtott, de ingerültsége meg ennél is hevesebb volt.
- Te teremtetted ezt a fiút, Te teremtetted ezt a szívet! Meg fog halni hónapokon belül. Miért?
Az Úr válaszolt:
- A fiú az Én bárányom, vissza fog térni az én nyájamhoz, amint elvégezte küldetését. Én nem azért küldtem az én bárányomat a nyájadba, hogy elveszítsem, hanem azért, hogy egy másik elveszett bárányt megmentsen.
A sebésznek potyogtak a könnyei...

A sebész odaült a fiú ágya szélére. A szülők vele szemben ültek. A fiú felébredt és suttogva kérdezte:
- Kinyitottad a szívemet?
- Igen - mondta a sebész.
- És...? Mit találtál? - kérdezte a fiú.
- Megtaláltam... megtaláltam Jézust.

_________________
/mT


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Hitépítő gondolatok, történetek
HozzászólásElküldve: 2009. dec. 05., szombat 06:34 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 30., szombat 08:33
Hozzászólások: 1884
Tartózkodási hely: Bács-Kiskun megye
Egy misszionálással kapcsolatos 18. sz.-i történet, bizonyságtétel :

"Zinzendorf nem sok utasítást adott nekik [a herrnhuti misszionáriusoknak]. Arra oktatta őket, hogy ne Isten létének bizonyításával kezdjék az igehirdetésüket, hanem azzal, hogy az Isten Fia vérét hullatta érettünk. A Jézus iránti szeretetet igyekezzenek felébreszteni a pogányok szívében, s ha ez a szeretet felébredt, mondják meg azt is, hogy miképpen kell bebizonyítani a Megváltó iránti hálájukat.
S hogy ez a módszer legtöbbször bevált, azt bizonyítja többek közt egy Jób nevű amerikai indián bizonyságtétele: "Pogány voltam, s mint pogány meg is öregedtem. Én jól tudom, hogyan gondolkoznak a pogányok. Jött hozzánk egyszer egy igehirdető és tanítani akart minket: azt akarta bebizonyítani, hogy van Isten. Ekkor azt mondtuk neki: Hej, te azt hiszed, hogy mi ezt nem tudjuk? Eredj csak oda vissza, ahonnan jöttél. - Máskor is jött egy igehirdető és tanítani akart minket. Nem szabad lopni - mondotta - sem részegeskedni, sem hazudni stb. Mi azt válaszoltuk neki: Te, bolond, azt hiszed, hogy mi ezt nem tudjuk? Tanuld meg ezt először magad és tanítsd meg azoknak, akikhez tartozol. Mert ki részegeskedik, ki lop, ki hazudik többet, mint a te embereid (a fehérek)? És így haza küldtük. Egy idő múlva eljött hozzám Keresztély Henrik (t. i. Rauch Keresztély Henrik herrnhuti misszionárius) és leült mellém. Körülbelül ezeket mondotta nekem: Az ég és föld ura nevében jövök hozzád. Ő tudatja veled, hogy üdvözíteni akar és a te nyomorúságodból ki akar menteni. Ezért emberré lett, az emberekért odaadta életét és vérét ontotta érettük. - Így beszélt Keresztély Henrik, s azután lefeküdt egy deszkára a kunyhómban és elaludt, mert nagyon elfáradt az utazásban. Ekkor így gondolkodtam: Hej, miféle ember ez? Itt fekszik és nyugodtan alszik. Pedig én agyonverhetném és az erdőbe dobhatnám. Ki kérdezősködne utána? De neki mégsincsenek gondjai.
- Nem tudtam szavait kiverni a fejemből. Mindig eszembe jutottak, s mikor aludtam, a vérről álmodtam, melyet az Isten Fia ontott értem. Ekkor azt gondoltam, ez már valami más, és lefordítottam indián testvéreimnek azokat a szavakat, melyeket Keresztély Henrik azután hozzánk intézett. Így támadt Isten kegyelméből az ébredés mi közöttünk. Ezért azt mondom nektek: Testvéreim, hirdessétek a pogányoknak Krisztust és az ő vérét, ha közöttünk áldássá akartok lenni."


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Hitépítő gondolatok, történetek
HozzászólásElküldve: 2009. dec. 06., vasárnap 06:41 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 30., szombat 08:33
Hozzászólások: 1884
Tartózkodási hely: Bács-Kiskun megye
A kertész

A reggeli órákban a kertész kiment, hogy gondozza kertjét. Az egyik ribizlibokornak túlságosan nagyra nőttek az ágai és félt, hogy nem fog termést hozni, ezért visszametszette őket. Ahogy visszavágta ágait, a végénél nedves lett, olyan, mintha sírna a bokor. A kertész úgy érezte, mintha beszélne hozzá, és ezt mondaná:
Ó, kertészem hogy tehetsz ilyet velem? Azt gondoltam, hogy a barátom vagy, aki szeretettel gondot visel rólam, mióta csak elültettél. Nem látod, milyen szépen fejlődök? Már majdnem fele akkorára nőttem, mint a kerítés melletti fák, és nemsokára olyan nagy lehetek, mint ők. De te most levágtad ágaim és szépséges leveleim odalettek. Csalódott és keserű vagyok, hogy így bánsz velem...
Erre a kertész szelíd, szeretetteljes hangon így felelt:
Kérlek, ne sírj! Szükséges volt megmetszeni téged. Nem azért ültettelek, hogy nagyra nőj és árnyékot adjál, hanem, hogy termést hozzál. A fák a kerítés mellett hiába nagyok, de nem képesek termést hozni, szemben veled. Ha nem vágom vissza ágaidat, akkor minden erőd elmegy arra, hogy nagyobbra nőj, de akkor nem lennél képes termést hozni. Ne aggódj, egy napon hálás leszel azért, amit tettem. Lehet, hogy most még nem érted, de bízz bennem és javadra lesz. Nagyon hálás leszel, amikor meglátod a termésedet.

Az évek során a kertésznek egyre több kertre kellett ügyelnie. Arról álmodozott, hogy egy napon rábízzák az egyik arborétum gondozását. Úgy tűnt, hogy álma megvalósul, de végül - nem tudni, milyen okból - egy másik kertész kapta meg az állást, akinek fele annyi tapasztalata sem volt, mint neki. A kertész nagyon elszomorodott és Istenhez kiáltott:
Istenem, hogyan tehetted ezt velem? Hosszú évek munkája és fáradozása, erre egy ilyen ember kapja meg ezt az állást. Azt hittem, hogy segítségemre leszel és támogatsz, hogy előrébb jussak, és pont a cél előtt teszed ezt? Miért vagy ilyen kegyetlen, mivel érdemeltem ki??
Isten gyöngéd hangon így felelt: A te életedben Én vagyok a kertész.
Ekkor a kertésznek eszébe jutott, hogy évekkel ezelőtt ő mit mondott a bokornak...

Sokszor van az, hogy az ember úgy érzi, megrekedt az élete. De Isten útjai kifürkészhetetlenek. Ő még a legrosszabb dolgot is a javunkra tudja fordítani. Ismer minket, és a javunkat akarja, nekünk végeznünk kell a ránk bízott feladatot és bízni Istenben, hogy Ő vezérli életünket és soha nem hagy cserben, még ha valamikor úgy is érezzük. Jézus azt mondja: Ne aggódjatok életetekért!


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Hitépítő gondolatok
HozzászólásElküldve: 2009. dec. 07., hétfő 06:27 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 30., szombat 08:33
Hozzászólások: 1884
Tartózkodási hely: Bács-Kiskun megye
Áldás lenni azt jelenti: másokat Istennel kapcsolatba hozni. (E. Sauer)

Minden földhöz tapadt gondolkodás a mennyei nemesség megtagadását jelenti. (E. Sauer)

A szentségben való növekedés örömünket is fokozza. (E. Sauer)

Azok a malacok, amelyek a vályúknál sokat szaladgálnak, éhesek maradnak. Így maradnak éhesek azok a hívők is, akik egyik gyülekezetből a másikba szaladgálnak. (Kiss F. prof.)

Hinni azt jelenti: Istennel számolni. (E. Modersohn)

A legfontosabb teológiai kérdések ott találhatók, ahol a Sátán a legjobban támad. (Luther Márton)

Az a ruha, amit Isten rám szabott, a mennyben senkinek sem lesz jó. (C.H. Spurgeon)


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Hitépítő gondolatok, történetek
HozzászólásElküldve: 2009. dec. 08., kedd 05:11 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 30., szombat 08:33
Hozzászólások: 1884
Tartózkodási hely: Bács-Kiskun megye
Két ember ment a templomba, az egyik finom ember volt és fontos szerepet játszott. Mindjárt előrement, és így kezdett imádkozni: "Istenem, köszönöm, hogy olyan nagyszerű ember vagyok". Isten erre becsukta a fülét, beszélhetett az az ember, amennyit akart, Isten már oda sem figyelt. Van ilyen is. - A másik ember meglehetősen rossz típus volt. Azt mondanánk, büntetett előéletű: feketén kereskedő, vagy csempész, vagy hasonló. A Biblia akkor így nevezte: vámszedő. Ahogy bemegy a templomba, félni kezd az ünnepélyességtől, ott marad az ajtóban és ezt gondolja: "Én nem vagyok idevaló. Jobban illek a kocsmába, mint ide". Már majdnem visszafordul, amikor eszébe jut, hogy miért is jött ide. Olyan határtalan nagy vágyódása támadt Isten után! Hazajutni az Atyához! Ezért nem tud visszafordulni ez az ember, de be sem mer menni. Eszébe jut, milyen az élete - és összeteszi a kezét és csak ezt az egy mondatot mondja: "Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!" A Biblia így mondja: a mennyei seregek elkezdtek énekelni! Egy ember ÉLETRE jutott!
Az új élet első kiáltása ez: "Vétkeztem!"
...
Az első életjel! Volt már ilyen az Ön életében? Nem?
... Abban a pillanatban, amikor Ön ezt kimondja, ott áll Jézus, Isten Fia, és így szól: "Kedvesem, én meghaltam a bűnödért! Megfizettem érted!"


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 610 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41  Következő

Időzóna: UTC + 1 óra


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
Style by phpBB3 styles, zdrowe serce ziola
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség