Ezüst!

A megtérés egy nagyon tudatos DÖNTÉS Isten mellett! Aki ezt a döntést „meglépi”, annak az életében egy új fejezet kezdődik: az Istennek engedelmeskedés útja. Maga az engedelmesség pedig azért válik lehetségessé, mert annak az embernek életében, aki így döntött, Isten adja a Szent Lelkét.

Tehát az Isten melletti döntés az ember részéről a MEGTÉRÉS, Isten válasza pedig, hogy a SzentLelke által ÚJJÁSZÜLI.

Ami ezután következik, az pedig a megszentelődés folyamata :

A Szent Lélek jelenlétében egyre több bűnünket látjuk meg, és megbánva elhagyva, fokozatosan tanuljuk azt is, hogy a bennünk élő régi természetünket megtagadva, egyre több teret engedjünk a Szent Léleknek, engedve, hogy Ő cselekedjen rajtunk keresztül! Így „formálódik bennünk Krisztus” (Gal 4:19), „…míg eljutunk… a felnőttkorra, a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra.” (Ef. 4:13)

B.

Isten igéje nem egészen így mondja:

#És ezt mondja vala: Térjetek meg, mert elközelített a mennyeknek országa.
#Ettől fogva kezde Jézus prédikálni, és ezt mondani: Térjetek meg, mert elközelgetett a mennyeknek országa.
#És mondván: Bétölt az idő, és elközelített az Istennek országa; térjetek meg, és higyjetek az evangyéliomban.
#Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát.
#Bánjátok meg azért és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek, hogy így eljőjjenek a felüdülés idei az Úrnak színétől.

Nincs automatikus Szent Szellem.
Mivel a Szent Szellem ideje van pünkösd óta, ezért a munkája folyamatos:
1. a világ felé (ebbe mindenki beletartozik a hívő is amikor nem engedelmeskedik Isten akaratának,nem követi a Szent Szellem vezetését)
2. az engedelmes hívők felé

Az első eetből van a megtérés a jelen korszakban.

Igen, aki belemerül Krisztus halálába és feltámadásába.
Aki elfogadja a megváltást, az üdvözül, de tényleg nem lehetne egy üdvösség topicot csinálni, amiben erről beszélnénk?
KELL, hogy minden topic lassan csak erről az egy témáról szóljon?

A bűnöknek bocsánatára!
Kinek a bűneinek a bocsánatára?

...és ha elfogadom a Krisztus áldozatáért adott bűnbocsánatot - belemerülök Krisztus halálába és feltámadásába, ahogyan a jobb lator CSELEKEDTE is és ő még Jézusban hitt is - akkor felüdülök?

Áldott az Isten, akinek ilyen ígéretei vannak és elkészítette ennek a lehetőségét!

Milyen jó üdének lenni az Úrban!

Kedves Magda,

előzőleg Cseri Kálmánt idéztem, aki elég részletesen írt a bűnök megbánása és a megtérés kapcsolatáról, így nem tartottam szükségesnek ezt újra megismételni, csupán némi kiegészítést tettem, Ezüst ehhez kapcsolódó kérdésére válaszolva.

B.

Mostanában gondolkoztam el ezen: a megtérést sokan úgy definiálják, hogy Jézus váltságáldozatának elfogadását jelenti, holott még Jézus földi létében emberek megtéréséről olvasunk. A megtérés eddig is azt jelentette nekem: elfordulni a bűnöktől (a bűnös - önző, ártó) cselekedetektől (már gondolatban is).
(Ezért is hiányolom a cselekedet fontosságát akkor, amikor megtérésről van szó.)

Folytassuk a beszélgetést erről - ha gondoljátok.

(megj: nekem nagyon tetszett az, amit Bogi idézett fentebb Cseri K.-tól)

Kedves Tavasz!

Tényleg nagyon fontosak és kihagyhatatlanok a cselekedetek. A tudás nem pótolja ezeket.

A hit, a bizalom Isten iránt, amit Jézus Krisztus TEREMT, lehetőséget ad olyan cselekedetre, amit az ember nem akar és nem tud megtenni önmagától.

Szeretettel:
Péter

Kedves Péter,

értem, de a kérdés lényege igazán nem erre irányult.

Majd mindjárt kiemelem, hogy jobban érthető legyen.

Szia!

Még egy Ige:

Mk 3,35 Mert a ki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem és nőtestvérem és az én anyám.

Jézus Krisztus ezt tanította és ez válasz arra is, hogy ki mondhatja Istennek, hogy Atyám!

Mit jelent Isten akaratát cselekedni?

Igen, Jézus Krisztus földi életében már sokan megtértek. Nekik Jézus Krisztus azt mondta, hogy "megbocsájtattak a bűneid".
Ők bocsánatot kaptak Jézustól, komolyan vették, hogy elhangzott feléjük a legnagyobb üzenet és látták azt is, hogy kitől kaptak bocsánatot, látták, hogy kicsoda ez az Ember aki előttük áll!

A fedezet a bocsánatra azonban később jött. Mária Magdolna könnyekkel mosta Jézus lábát. Neki már bocsánata volt Istentől a bűneire és tisztult is az élete, de ő már tudta, hogy ennek az ára még nincs kifizetve és látta előre, hogy miről beszél az Ura, amikor arról szól, hogy Ő bűnösök kezére adatik, megkorbácsolják, megverik, és végül keresztre feszítik, kivégzik.

Mária Magdolna elfogadta a paráznaságára adott Isteni bocsánatot attól az egyedüli személytől, aki ezt kimondhatta hatalmánál és lényénél fogva az életére nézve és aztán idővel rájött arra, hogy ennek a bocsánatnak mi is a valódi ára!

Kedves Tavasz és Péter!

Mostanában én is gondolkoztam ezen Szerintem kicsit összekuszáltuk itt a fórumon ezt a megtérés - engedelmesség - cselekedetek dolgot, és megpróbáltam kibogozni. De amikor rákerestem a digitális Bibliában még érdekesebb lett.

Korábban kikerestem, hogy az Istennek való engedelmesség mint fogalom hol fordul elő, például Mózesnél elég sűrűn, és néhányszor az Újszövetségben is szerepel. Most megnéztem, és a megtérés mint fogalom szintén sűrűn szerepel az Ószövetségben is.

Szerintetek van-e különbség ezeknek a fogalmaknak az ószövetségi és újszövetségi használata között? Vagy az újszövetségi "megtérés" nem más, mint az ószövetségi, és csak a "megkeresztelkedésben" van különbség? Mert szerintem Jézus váltságáldozatának elfogadása az már több mint a megtérés, Tavasznak igaza van, az már a keresztséghez tartozik.


Összeszedtem néhány érdekes dolgot, nem teljes, csak kiindulási alapnak.

Mózes harmadik könyvének 26. fejezetében, szó van engedelmességről, az engedetlenség következményeiről – Isten haragja – de nekem a legérdekesebb rész, ami arról szól, hogy ha a nép megtér, akkor Isten nem hagyja el őket, de a büntetés akkor sem marad el.

Aztán, nagyon érdekes részt találtam a Példabeszédek Könyvében (1.20-1.23)
„A bölcsesség az utcán kiált, a tereken hallatja szavát. Lármás utcasarkon kiált, a városkapuk bejáratánál mondja mondásait: Együgyűek, meddig szeretitek az együgyűséget, meddig gyönyörködnek a csúfolódók a csúfolásban, meddig gyűlölik az ostobák az ismeretet? Térjetek meg, ha megdorgállak, és én kiárasztom rátok lelkemet, megismertetem veletek igéimet.”

Ezékiel 18.21 – 18.30:
„De ha a bűnös megtér, és nem követi el többé vétkeit, hanem megtartja minden rendelkezésemet, törvény és igazság szerint él: akkor élni fog, nem hal meg.

Azok a vétkek, amelyeket elkövetett, nem maradnak emlékezetben. Azokért az igaz tettekért, amelyeket véghezvitt, élni fog!

Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát - így szól az én Uram, az Úr -, hanem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen.

Ha pedig az igaz eltér az igazságtól, és álnokul él, elköveti azokat az utálatos dolgokat, amelyeket a bűnös ember szokott, az ilyen éljen-e? Igaz tettei, amelyeket azelőtt véghezvitt, nem maradnak emlékezetben. Hűtlenségéért, amelyre vetemedett, és vétkéért, amelyet elkövetett, meg fog halni!

Ti azt mondjátok: Nem következetes az Úr. Figyeljetek ide, Izráel háza! Én nem vagyok következetes? Inkább ti nem vagytok következetesek!

Ha az igaz eltér az igazságtól, álnokul él, és meghal: azért hal meg, mert álnokul élt.

Ha pedig a bűnös megtér, és nem követi el többé bűnét, hanem törvény és igazság szerint él, akkor megmenti az életét.

Ha belátásra jut, és megtér, és nem követi el vétkeit, élni fog, nem hal meg.

De Izráel háza azt mondja: Nem következetes az Úr. Én nem vagyok következetes, Izráel háza? Inkább ti nem vagytok következetesek! Ezért mindenkit a maga tettei szerint ítélek meg, Izráel háza! - így szól az én Uram, az Úr. Térjetek meg, hagyjátok el vétkeiteket, akkor nem fogtok elbukni bűneitek miatt.”

Erről nem tudott nem eszembe jutni, amiről vitatkoztunk, hogy a cselekedeteink megítéltetnek-e, és amit Figyelő írt, hogy ha valaki megtér, de azután bűnt követ el, és nem bánja meg, akkor elkárhozik.

Ha így van, akkor aki megtér, és nem követ el több bűnt, az kegyelmet kap a korábban elkövetett bűneiért, aki mégis, és ezáltal újra eltávolodik Istentől, az meghal, kivéve, ha ebből a bűnéből is megtér, és visszatér Istenhez. Ez semmivel nem több, mint az a bűnbocsánat, amit az Ezékielnél írtak alapján lehet kapni. Ha ez így van, akkor Jézus teljesen feleslegesen áldozta fel magát, hogy a bűneinkért a váltságot megfizesse!

A fentiek alapján én úgy látom, ez az Ószövetség szerint van így. Ha a keresztények nincsenek a törvény alatt és az ítélet alatt, akkor a cselekedeteik sem ítéltetnek meg, sem a később elkövetett "vétkeik" miatt nem halnak meg, sem az "igaz tetteik" alapján nem élnek, mert ezek a törvény alapján vannak.

Nem tudom, ti mit gondoltok erről?

Shannon

Kedves Tavasz,

Jézus még az emberi történelem, a világ teremtése előtt ki lett választva arra, hogy megváltsa az embereket. Így azok, akik megtértek, hittek Istenben – Jézus valóságos színrelépése és kereszthalála előtt – már Jézusra nézve nyertek bocsánatot!

„…nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén. Ő ugyan a világ teremtése előtt kiválasztatott, de az idők végén jelent meg tiértetek, akik általa hisztek Istenben…” 1Péter 1:18-21

Nem a cselekedetek alapján van üdvösségünk, de igazad van abban, hogy, ha valaki megtér, akkor ennek látszania kell az életén, cselekedetein is. Ha mégsem látszik, akkor ott hiányzik az Istennek való engedelmesség (amely nélkül nem ábrázolódhat ki a megtért hívőn Krisztus).
A hit következménye a cselekvés: hiszek valamiben, s aszerint cselekszem. A cselekedeteimből pedig kiolvashatják mások a hitemet.
„…meg fogom neked mutatni cselekedeteim alapján a hitemet.” Jakab 2:18


>>Mk 3,35 Mert a ki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem és nőtestvérem és az én anyám.
Mit jelent Isten akaratát cselekedni?

Istennek akarata az, hogy az ember a szívében Őt helyezze az első helyre: visszatérüljön a világ szeretéséből Istenhez és Őt szeresse, neki engedelmeskedjen.
„Szeresd azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből!” 5Mózes 6:5
„…ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” Róma 12:2 ; „Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek…” 1Thessz. 4:3

Ha valaki ezt teszi, Isten akaratát cselekszi - nagy általánosságban megfogalmazva. „Aprópénzre" váltva, ez sok mindenben megnyilvánulhat. Példaként elmondom, amit épp tegnap hallottam egy 88 éves hívő nénitől. Elmondta, hogy délutánra már nagyon elfárad, de aznap, amikor lefeküdni akart, pihentetni öreg csontjait (szívproblémája is van), eszébe jutott, hogy egy ismerősét meg akarta látogatni a kórházban. Hittel arra az igére gondolt, hogy „Mindenre van erőm a Krisztusban” - felkelt, felöltözködött, és – ahogy mondta – közben erőt is kapott, és elment. Lemondott a kényelméről, a pihenésről, hogy Istennek és egy embertársának örömet szerezzen.
„Tiszta és szeplőtlen kegyesség az Isten és Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és az özvegyeket nyomorúságukban, és tisztán megőrizni az embernek önmagát a világtól.” Jakab 1:27 – írja az Ige. Istent ismerve, kedves előtte a beteglátogatás is.

Biztosan te is tudnál mondani példákat, milyen cselekedeteket tartanál helyesnek, természetesnek egy keresztyén embertől.

B.

A váltság témához még néhány Ószövetségi idézet :

„Te váltasz meg engemet oh Uram, hűséges Isten.” Zsolt. 31:6
„Mert én tudom, hogy az én Megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.” (Jób 19:25)
„Váltságot küldött az ő népének.” (Zsoltár 111:9)
„Nem pénzen váltattok meg.” (Ézs. 52:3)
„És eljő Sionnak a megváltó, és azoknak, akik Jákóbban megtérnek hamisságokból” (Ézs. 59:20)
„Megsegítlek, szól az Úr, a te megváltód” (Ézs. 41:14)
"Az Úr megváltód és alkotód anyád méhétől fogva." (Ézs. 44:24)

Kedves Boglárka!

Ugyan nem nekem írtad, de köszönöm! Nem is növesztem itt tovább a hátsómat, megyek, meglátogatok valakit

Üdv,

Shannon

Azt is, amit direkt nekem írtál!