Ahhoz képest, amit művelsz, amit rombolsz, szeretet irányul rád.
Több, mint amit érdemelsz, hála az Úr Jézusnak!

Töröltem, mert nem a topik címébe illő volt, - "csak" reagálás.
L.

Erre mondtam, hogy ez nem igei gondolat, hanem emberi, költői, allegórizáló belemagyarázás.
Isten nem szüli Jézust az emberbe. Isten az idők előtt megülte Krisztust, aki Jézusban testesült meg, egyszer a világban, azért hogy a megváltást, kerestáldozatával és feltámadásával véghez vigye. Ma már nem lehet csecsemőként Rá gondolni, hanem csak mint a dicsőség Urára. Én a reformátusoknál tanultam, hogy a jézuskázás az hamis gondolat, de ti ezzel az "allegóriával" pont ezt teszitek.
Nem Jézust szüli a szívünkbe, hanem a halott szellemünket szüli újjá a Szelleme által és az újjászült szellemünkön keresztül kapcsolódunk Hozzá.
Az Úr nem növekszik, mert akkor nem tökéletes, meg különben is Hozzá a változás árnyéka sem férhet, Ő az állandóság. Ami növekedhet az a jelenléte közöttünk a Szent Szellem által. Növekedhetünk mi, hitben áldásban, jó cselekedetekben, stb. Ami növekedhet, az a Egyház.
Most megint feldobtál egy magas labdát. Akkor ahol zsugorodás van, akkor ott baj van, ott nincs jelen eléggé Isten Országa, nem? Akkor ennek is oka van, nem?
üdv
ex

Kedves Ex!

Az Úr Jézus BENNÜNK van. (már akibe a Lélek és az Ige beleszülte, aki újonnan született)
Hol van Isten Országa az IGE szerint? Mit mond az Úr?
Ez az Ország (aki maga Jézus) pedig olyan, mint a mustármag!
Milyen a mustármag?

Jézuska nincs, de kis Jézus, csecsemő Jézus van. Az Evangélium élő valóság, akiben már élővé vált.
A Szellemem újjá születése számomra egy gondolkozás váltás, ami nekem kevésnek tűnik egy olyan úthoz, amire Jézus elhívott.

Én tudok arra a csecsemőre úgy gondolni, mint a dicsőség Urára! Sőt a kereszten szenvedőre még inkább tudok úgy gondolni, mint a dicsőség Urára és a feltámadott, az Atya Isten jobbján űlőre meg már ketten is úgy gondolunk.

Ezzel szemben Pál így látja a valóságot:
Gal 2,20 Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.

Pál jól látja a valóságot és egy szóval sem mondja, hogy Jézust beleszülné Isten az emberbe.
Az egy emberi, vallásos, költői asszociáció, de semmi köze az igéhez.
Ez az ige azt mondja, hogy az újjászületett emberben ott van Krisztus, de nem beleszülödött, hanem az szív ajtaja előtt ott áll a felnőtt Krisztus és zörget. És ha beengedi az ember, akkor bemegy az ember döntése alapján és vele vacsorál.
"Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem."
Már sokadszor tartunk ott, hogy az Ige kijelentése, valósága mellé állsz-e, vagy egy emberi kitaláció mellé?
üdv
ex

Az Ige mellé!

Amikor Krisztus belép az ember életébe, akkor még kicsi, mint a mustármag!
Kérdés, hogy te ezt az Igét degradálod-e?

Az a baj Ex, hogy NEM AKARSZ egyet értésre jutni, mert lennének közös pontok, de te ezeket nagyon precízen elkerülöd.

Mert ONNAN NÉZVE Isten Országa (Jézus Krisztus, mert Benne jelent meg Isten Úrsága) már kész van és hatalmas, amikor az ember befogadja, viszont INNEN NÉZVE meg egész pici, mint a mustármag, mint egy csecsemő és növekszik.

Az Úr Jézus megszülethet az ember szívébe, mert az ember bele születik Isten Országába és Isten Országa beleszületik az emberbe Jézus Krisztus által.

A mustárnag példázat nem Krisztusról szól, hanem Ő mondta a Mennyek Országáról, Isten Országáról.
Az egyikre jellemző a növekedés, a másikra nem.
üdv
ex

Micsoda, vagy Kicsoda az Isten Úrsága?
Hogy lehet megragadni, hogy lehet belépni oda?

Min, vagy Kin keresztül lesz valóság ez az ember életében?

Protestáns és katolikus tantételeknek elég jó összehasonlítása látható itt, akit érdekel:
http://www.evangeliumiprotestans.hu/ind ... nitasokrol

......nagyon tetszik, köszönet érte, jó sok az Ige benne

"OSTYA-TESZT

Az alábbi világraszóló felfedezés és bizonyítás nem mai keletű, hanem középkorban született,
azonban ekkor elismerés helyett máglyahalál járt érte.

A teszt a Római Katolikus Egyház egyik központi állítását vizsgálja, miszerint felszentelt papjai emberi szóval (a protestáns hiten túlmenően) szószerint és fizikailag is állítólag Világmindenség Urává változtatják az egyszerű ostyát és bort.

A vizsgálat egyszerű, világos és bárki által egyszerűen elvégezhető, mindössze négy alapállításból (egy Bibliai és három római katolikus) következik:

A Biblia állítása:

1. Jézus Krisztus fizikai teste romolhatatlan (Apostolok Cselekedeteiről írott könyv 13:34-37 versek)

A Római Katolikus Egyház állításai:

2. Az áldozati ostyák és bor valóságosan fizikailag is Jézus Krisztus testévé, vérévé változnak. (KEK1374,KEK1375,KEK1376,KEK1404,KEK1378)

3. Az átváltoztatást kizárólag felszentelt római katolikus papok végezhetik és ez minden „szentmiseáldozáskor” meg is történik (KEK1410,KEK1411,KEK1412,KEK1413)

4. Az átváltoztatás érvényes, míg láthatók az „adományok”. (KEK1377, KEK1379)

A szerénytelen római katolikus tantételeknek köszönhetően egyrészt a tét igen nagy,
hiszen vagy a világ legnagyobb csodájával vagy a világ legnagyobb becsapásával állunk szemben.

Ugyanezeknek a szerénytelen állításoknak köszönhetően viszont a vizsgálat igen egyszerűen
ellenőrizhetővé is válik.

Ha feltételezzük, hogy a Biblia állítása igaz, akkor a recept ez: bármelyik „Istenné átváltoztatott”
ostyát megőrizzük és megnézzük idővel megrothad/megromlik/megpenészedik-e?

Ugyanis ha ez bekövetkezik, akkor az állítólagos átváltoztatás egyszerűen nem történt meg és
a tárgy nem lehet fizikailag is valóságosan Krisztus teste (így imádata egyszerű bálványimádás).

A teszt legegyszerűbben egy befőttesüvegbe tett miseostyával végezhető el,
de elvégezhető (állítólagosan) átváltoztatott miseborral is, bár ennek kivitelezése kicsit nagyobb
találékonyságot igényel a kísérletező részéről.

A mellékelt képeken egy normál körülmények között végzett ostya-kísérlet eredményeit látjuk, ahogy az állítólag Istenné átváltoztatott ostya lassanként megpenészedik majd teljesen szétrohadt, tehát a tárgy a Biblia alapján mégse lehet(ett) maga Isten.

A kísérlet továbbfejlesztései:

a) Találékony kísérletezők elvégezhetnek olyan kísérletet is, hogy egy át nem változtatott és egy átváltoztatott ostyát helyez egymás mellé és megnézi valóban van-e különbség a kettő között romolhatatlanság terén, másként reagálnak-e a körülményekre?

b) Ha pl. egy rozsdásodó és egy rozsdamentes acélt szeretnénk megkülönböztetni
száraz körülmények között tartva hosszú ideig kívülről azonos tulajdonságúnak hathat a két
vizsgálandó tárgy, azonban a kísérlet gyorsítható ill. lassítható a körülmények változtatásával.
Tudván, hogy a rozsdamentes acél nedves körülmények között vagy szabadban sem fog rozsdásodni, míg a normál öntöttvas úgy hamarabb korrodálni kezd.

Ezt az analógiát használva az ostya-teszt hossza is változtatható."

Ez tetszik!!

Annak idején már Júdás is letesztelte, hogy Jézus valóban a világ halhatatlan Ura-e...
Kiderült, hogy meg tud halni... nem is akárhogy, azóta is emlékezünk rá.

Szegény Júdás, belehalt a kísérlet eredményébe... vagy, csak elfelejtette kivárni a végét..?

Most átállok a katolikus oldalra, és mutatok egy videót...

http://youtu.be/wtayxGKGoDk

Legalábbis érdekesség, ki-ki értse, ahogy akarja...

1.Kor.11.18.-30.
Mert először is, mikor egybegyűltök a gyülekezetben, hallom, hogy szakadások vannak köztetek; és valami részben hiszem is. Mert szükség, hogy szakadások is legyenek köztetek, hogy a kipróbáltak nyilvánvalókká legyenek ti köztetek.

Mikor tehát egybegyűltök egyazon helyre, nincs úrvacsorájával való élés:
Mert kiki az ő saját vacsoráját veszi elő az evésnél; és némely éhezik, némely pedig dőzsöl. Hát nincsenek-é házaitok az evésre és ivásra? Avagy az Isten gyülekezetét vetitek-é meg, és azokat szégyenítitek-é meg, a kiknek nincsen? Mit mondjak néktek? Dícsérjelek-é titeket ebben? Nem dícsérlek.

Mert én az Úrtól vettem, a mit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret, És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend.

Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból, Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.

Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan.

>Annak idején már Júdás is letesztelte, hogy Jézus valóban a világ halhatatlan Ura-e...<

Nem, Júdás azt tesztelte, hogy bír pénzt kapni.
És Jézus meghalt, feltámadt, ahogy meg volt írva és testét nem érhette rothadás, ahogy meg van/volt írva.

> vagy, csak elfelejtette kivárni a végét..?<

Jézus Krisztus testét se akkor se semmikor nem éri rothadás, tehát ezzel kapcsolatban nincs milyen "véget" kivárni:

„Azt pedig, hogy feltámasztja a halálból, úgyhogy nem tér többé vissza az enyészetbe, így mondta meg: Nektek váltom be a Dávidnak szóló szent ígéretet. Vagy ahogy egy más helyen mondja: Nem engeded, hogy rothadás érje Szentedet [Krisztust]. Dávid a saját nemzedékében szolgálta Isten akaratát, aztán meghalt, eltemették atyái mellé, és bizony romlást látott. Akit azonban feltámasztott Isten, az nem látott rothadást.”

(Szent István Társulat fordítása)

üdv.

csiga