Jajj drága kavics
Ezen a hasonlaton olyan jót mosolyogtam
Értem a párhuzamot, csak nagyon vizuális vagyok, és elképzeltem ezt a történetet. Na már most, ők biztosan nem fognak létrehozni közös utódot, vagy akkor abból lesz a pláza-cicababák "nyúzottmacskakinézetűölebkutyája"
Bocsáss meg, de le kellett írjam, remélem érted a humort
Olyan jó, hogy egységben meg tudjuk találni Krisztusunk akaratát, ha valóban keressük azt, és igyexünk megérteni, megismerni Őt.
Amit észrevettem magamon: ha kevés bennem a szeretet, fel tudok robbani olyan gondolatoktól, amik nem állnak közel úgymond a szívemhez. Holott megvan az esélye, hogy az Úr akar tanítani azokon keresztül...
És bizony szükségem van az Ő SZERETETÉRE, hogy el tudjam viselni, ha az egómat töri, hogy felépíthessen, Neki tetszően..
Hát nem könnyű..tegnap este is volt egy ilyen kísértésem, ugyanis kiderült, hogy a mai ifjúsági szolgálatunk során meg fog jelenni olyan hallgató is, aki kissé fundamentalista, "konzervitista"
Kissé beparáztam. Aztán az éjjel megnyugtatott az Úr. És reggel, mikor buszon ültem és imádkoztam a szívem állapotáért, egyszerűen az Úr jelenléte nyugtatott meg.
Hiszen Neki fogunk ma szolgálni. Férfiak, és nők együtt. Őneki, nem emberekre tekintve. Ettől függetlenül kértem , hogy tudjam szeretni azokat is, akiktől "támadást" érzek.
kavics írta:
Kedves Kikka!
Olyan szépen és helyesen fogalmaztad, hogy mások a szerepek, feladatok, de nem más a hova tartozás, NINCS SZEMÉLYVÁLOGATÁS, legalább is nem nem szerint és még sok minden szerint nem, mert Krisztusban nincs .......
pl.:
Van egy kutya, aki kóboról az utakon és szemétkukákból éldegél,
alszik ahol tud.
Van egy macska, akinek nincs gazdája, egerészik, fázik a hidegben, a gyerekek megkergetik, ha úgy tartja kedvük.
Aztán jön egy ember és megragadja szeretetével a két állatot.
Biztosítja őket arról, hogy jó gazdája lesz mind a kettőnek és a két állat bízik ebben az emberben, bemegy a kertjébe és a lakásába is idővel.
A két állat múltját az ember már nem feszengeti és nem csak a múltjával nem foglalkozik már, hanem a sáros, büdös szőrüket is megmossa, ételt és meleget kínál nekik.
A két állatnak van egy közös vonása. Ehhez az emberhez tartoznak, az ő tulajdonai.
A gazda azonban nem akar a macskából kutyát faragni és a kutyából macskát.
A két állat sokszor ismételgeti a másiknak, hogy neked mit kéne ahhoz tenned, hogy szeressen a gazda, hogyan kéne a kutyának jobban őrizni a házat, vagy éppen egerészni.
Vagy a macska szebben nyávogjon, hogy a gazda elfogadja őt, vagy ha teheti rágjon szét egy jókora marhacsontot.
Nem!
A ház ura nem így szereti őket!
Ezzel a "régről hozott szeretettel" a kutya van a macska iránt és fordítva.
A HÁZ URA ÚGY SZERET, HOGY LEHETŐSÉGET ÉS SZITUÁCIÓKAT TEREMT ARRA NÉZVE, HOGY A MACSKA JÓL ÉREZZE MAGÁT A SAJÁT BŐRÉBEN ÉS A KUTYA IS EZT TEGYE, SŐT KETTŐJÜK KAPCSOLATÁN KIDERÜLJÖN A SZOMSZÉDOKNAK, HOGY MILYEN JÓ A GAZDÁJUK.
