Kedves Ex!

A nagyjából nekem teljesen elfogadható!


Kegyelem és békesség Istentől a mi Atyánktól!

Népi vallásosság, meg folklórkereszténység?
Ha mondok valamit, azt szívből teszem, így a sablonokkal nem tudok mit kezdeni.

Ezt általánosságban mondtam, úgyhogy csak akkor vedd fel ha inged.
De akkor igen.
üdv
ex

Általánosságban? Mire? Miért lenne az ingem? Sajnos általában általánosságokban beszélsz...

Igen, általánosságban.
Általánosságban a Legyetekjókhatudtokatöbbinemszámít elhíresült mondás hamisságáról volt szó és arról álatlánosságban, hogy hogyan lehetséges jónak lenni, ha az ember általánosságban képtelen. És ennek a konkrét problémának az általános megoldásról volt szó, és nem rólad konkrétan.
De mivel az ige általánosságban igaz, ezért ha üdvözülni akarsz, és Istenhez jutni az örök életben, akkor neked konkrétan kell újjászületni.
És azzal, hogy ezt az általános megoldást konkrétan neked elmondtam, a legkonkrétabb evangéliumi szeretetet gyakoroltam feléd.
üdv
ex

Ex, nézz át a "Vallásosság" topicba.

Mert ez egy férfi topick!

Konkrétan....

Női szemmel.

Bárcsak az én férjem annyira szeretné az Istent, hogy állandóan csak Vele foglalkozna. Bár szerintem a közösségbe járásnak is van határa, ha már az embernek van családja. Én nagyon keveset jutok el közösségbe és az Úr mégis velem van, és szerintem attól még a hitem és a közösségem Istennel nincs veszélyben, hogy főleg azokkal foglalkozom, akik a legközelebb vannak hozzám. A mosogatás közben is együtt lehet az Istennel lenni.

Jenny írásáról jutott eszembe, hogy hallottam egy mondást (csak nem tudom hol, lehet, hogy itt a fórumon?), hogy a ref. lelkész sok esetben úgy kéri meg a párja kezét: Feleségül jössz-e hozzám "harmadiknak", már ti. első az Isten, második a gyülekezet...és a fontossági sorrendben harmadik a feleség.

Boglárka ez hamis dolog! Ugyanis az apostol azt tanította, hogy aki nem tud a saját háza népére gondot viselni, az hogyan tudna Isten népére?
Aki azt hiszi, hogy a felesége, családja helyett úgymond "a gyülekezetet kell szolgálnia" az nem Istentől van, hanem a saját dicsőségkeresése, önámítása!

Endi,

minden hívő életében első kell legyen Isten (ez nyilván nem vita tárgya), és ebből fakadóan a Tőle kapott szolgálat is nagy hangsúlyt kap. Persze, régen rossz, ha valaki a szolgálata miatt elhanyagolja a feleségét, családját, de itt szerintem nem erről van szó…inkább csak arról, hogy a lelkész párja jó ha előre tudatosítja: a férjére nem csak ő tart igényt, hanem a gyülekezet is; ez adott esetben sok lemondással, feladattal járhat a feleség számára is. Lehetnek olyan szituációk, amikor a lelkésznek és a feleségének le kell mondaniuk a saját igényeikről, kényelmükről stb. a szolgálat érdekében!

B.

Kedves Boglárka!
Minden normális férfinak van valamilyen foglalkozása, hivatása ergo, minden feleségnek tudomásul kell venni, hogy férjéről a nap 24 órájának egy részében le kell mondani(fordítva is igaz). De semmilyen hivatás nem előbbre való az alaphivatásnál, vagyis, hogy egy férfi, férj, családfő, és apa. És ezért még a szüleit is elhagyja.
Tehát a válasz egyszerű: első a család, utána a gyülekezet. Ugyanis a legfontosabb gyülekezet és elhívás a család.
üdv
ex

Ezt jó (volt) olvasni Ex.