1Pét 1
13. Annakokáért felövezvén elmétek derekait, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, a melyet a Jézus Krisztus hoz néktek, mikor megjelen.
14. Mint engedelmes gyermekek ne szabjátok magatokat a ti előbbi kívánságaitokhoz, a melyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek;
15. Hanem a miképen szent az, a ki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben;
16. Mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én szent vagyok.
17. És ha Atyának hívjátok őt, a ki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét:
18. Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből;
19. Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén:
20. A ki eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása előtt, megjelent pedig az idők végén ti érettetek,
21. A kik ő általa hisztek Istenben, a ki feltámasztotta őt a halálból és dicsőséget adott néki; hogy a ti hitetek reménység is legyen Istenben.
22. Lelketeket az igazság iránt való engedelmességben képmutatás nélkül való atyafiúi szeretetre tisztítván meg a Lélek által, egymást tiszta szívből buzgón szeressétek;
23. Mint a kik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek ígéje által, a mely él és megmarad örökké.
24. Mert minden test olyan, mint a fű, és az embernek minden dicsősége olyan, mint a fű virága. Megszárad a fű, és virága elhull:
25.De az Úr beszéde megmarad örökké. Ez pedig az a beszéd, a mely néktek hirdettetett.
--
Nem tudom de ezek az Igék egészen érthetően le írja mit is gondol Péter felszólításával.
Kérdéseket tehetünk fel magunknak!
Ha megtértünk:
1.„ne szabjátok magatokat a ti előbbi kívánságaitokhoz, a melyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek;”
Mennyire is értékes Urunk Jézus Krisztus életünkben?
2. Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből;
19.Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén:
Valóban Ő általa hiszünk e Istenben vagy félre téve magunk akaratát cselekedve szánkkal közeledve szívünkkel viszont az Úr Jézus után cseppet sem vágyakozva élünk?
3.A kik ő általa hisztek Istenben, a ki feltámasztotta őt a halálból és dicsőséget adott néki; hogy a ti hitetek reménység is legyen Istenben.
És ha eddig eljutottunk és szeretjük Urunkat, áldozata és ő maga indít-e bennünket hogy testvéreinket az Úrban szeresük úgy mint akikért épp úgy meghalt Urunk és akiket épp úgy szeret és vezet?
4.Lelketeket az igazság iránt való engedelmességben képmutatás nélkül való atyafiúi szeretetre tisztítván meg a Lélek által, egymást tiszta szívből buzgón szeressétek;
Isten Igéje valóban olyan fontos- e számunkra? Ha nem, miért is nem az ha egyszer azáltal szült újjá minket?
5.Mint a kik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek ígéje által, a mely él és megmarad örökké.
Elhisszük e hogy a nekünk hirdette Igék az Úr beszéde, ha nem miért nem?
De az Úr beszéde megmarad örökké. Ez pedig az a beszéd, a mely néktek hirdettetett.
--
De ha eljutunk idáig mégis csak Figyelő beírása az ami szenté tehet minket Isten előtt.
Mind ezek a kérdések csak arra szolgálna hogy Urunkhoz elvezessenek.
És végre általa, neki engedelmeskedve élhessünk úgy a hogy Isten is szeretne látni minket.
|