Időzóna: UTC + 1 óra




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 525 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 ... 35  Következő
 

Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2007. jún. 13., szerda 07:36 
Apcsel 8.14.-25.

A gyülekezet az István beszédére történt megkövezés és üldöztetés után Samáriában hirdeti Jézust!
Isten gondoskodott róla, hogy az Ige eljusson a Samáriában élőkhöz is.
Az apostolok mennek segíteni, kimozdulnak jeruzsálemből és már jó előre könyörögnak Istennek, hogy ezeknek a fél pogányoknak is adja az Ő Lelkét!

Simon látva mi történik, a régi természete szerint kezd el gondolkodni.
A láthatókra tekint. Azt látja, hogy a kézrátétel az, amin keresztül a Lélek adatik és ezt a "mutatványt" befektetési céllal - a régi életére nézve - meg akarja vásárolni, hogy aztán dicsőséget és anyagi javakat - akár tizedeket - gyűjtsön magának.

Az apostolok élesen szólnak neki, ahogyan Jézus is szólt korábban Péterhez.
Ez a szó megtérésre indítja Simont és már azt kéri az apostoloktól, hogy imádkozzanak érte.


Vissza a tetejére
  
 

HozzászólásElküldve: 2007. jún. 14., csütörtök 07:59 
Apcsel 8.26.-40.

Fülöp gazzal benőtt országútra indul. Mit várhatott azon az úton, ahol senki sem jár? Nem erre gondolt, cselekedte a Lélek hívását.

Az Etióp főember Jeruzsálembe jár Istent imádni! Ábrahám, Jákob és Izsák Istenét imádja és keresi, pontosabban Isten keresi őt!

Olvassa az Igét, de nem érti! Pont a lényeget nem érti! Ki ez a bárány, aki hallgat a levágói előtt és a nyírói előtt és az élete felvitetik a földről? Ki ez aki meghal és feltámad?

Fülöpnek " ziccere van". Isten hozta helyzetbe és most Ő hirdetheti Jézust!

A főember hisz Jézusban és megkeresztelkedik!

Fülöp olyan örömmel megy tovább, mint amikor az anyuka mindent elkészít a húsleveshez és a kislány egy csipet sót belerakhat és megkeverheti, meg egy répát is pucolhat, amit az anyuka már a piacon megvett és előkészített és a végén azt érzi a kislány, hogy most anyuval megfőztük a húslevest!

Ilyen örömmel megy városról városra és hirdeti az Evangéliumot.


Vissza a tetejére
  
 

HozzászólásElküldve: 2007. jún. 15., péntek 17:14 
Apcsel 9.1.-9.

Pálban iszonyú SZEMÉLYES DÜH élt a Krisztust félők iránt.
Talán "istenét" féltette!
Az nem lehet, hogy a Messiás az átokfán meghal!
Be akarta bizonyítani, hogy a Krisztus követők megbuknak ha üldöztetnek és elmúlik az a szeretet amit hírdetnek, az a kegyelem, amiből élnek.
Ezért önmaga kért küldetést az üldözésre a legnagyobb hatalomtól, akit addig ismert.

Jézus megállította az útján. Nem sokat beszélt vele, de a mennyei fényben - dicsőségében - megjelenő Úr előtt Saul a földre esett.
Jézus nem mondott neki sokat.
Egy kérdést és egy utasítást.
Nem kezdett bele a szemrehányásba, nem kárhoztatta Sault, nem kezdte kioktatni a keresztyén élet alapjairól.

Alázatra tanította!

Földre esett, megvakult, nem evett nem ivott három napig és egy kiszolgáltatott helyzetbe tette a tanulást illetően.

És ebben Pál később sem változott sőt egyre mélyebbre került a kegyelemben és az Úr ismeretében.

El tudta mondani, hogy KEGYELEM által nyert üdvösséget és el tudta mondani, hogy erőtlenségében erős és el tudta mondani, hogy Isten kegyelméből vagyok, aki vagyok!


Vissza a tetejére
  
 

HozzászólásElküldve: 2007. jún. 16., szombat 09:58 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 13., péntek 19:09
Hozzászólások: 1521
Megint hadd ugorjak vissza a fent kitárgyalt eseményekre csak röviden.

Nekem István halálában olyan bátorító, hogy bár nagyon kemény szenvedések között halt meg, nyoma sem volt félelemnek, viszakozásnak. Micsoda hatalmas bátorítást kapott, hogy látta a megnyílt eget, és Jézust állni az Atya jobbján. És hogy őszintén tudta kívánni Isten bocsánatát a gyilkosaira. Ez biztos hatással volt Pálra is, aki az események szemlélője volt.
---
Mindig gondolkodóba ejt Simon mágus esete is, összehasonlítva Anániás és Safira esetével. Hogy az egyiknél azonnali halálos ítélet volt pedig kvázi jót tettek, hiszen vagyonuk egy részét elhozták a közösbe. Valószínűleg a hazugság, ahogy azt állították, hogy minden vagyonukat elhozták - okozta ítéletüket. És hogy micsoda tisztaság lehetett az első tanítványok között, mert Isten nem hagyta hogy a polyva közéjük keveredjen.

Simon mágus esete viszont legalább annyira súlyosnak tűnik nekem. Péter írod, hogy megtérésre indul - ezt nem tudom megítélni, csak annyit látunk, hogy kéri az apostolokat, hogy imádkozzanak érte. Tehát legalább a dolog súlyát felfogta.
---
Az etióp főemberhez pedig - hogy mennyi előkészített embere lehet Istennek a látszólag pogányok között.

_________________
Várván ama boldog reménységet


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Ap. Csel 12, 20-25.
HozzászólásElküldve: 2007. jún. 24., vasárnap 05:46 
Offline

Csatlakozott: 2007. jún. 20., szerda 10:20
Hozzászólások: 209
Tartózkodási hely: Kunbábony
(Megjegyzés: most csak a Victor J. "Csendes Percek" magyarázatát közlöm, saját értelmezést nem írok. Nem azért, mert nincs saját gondolatom is, hanem azért, mert erre a magyarázatra szeretném felhívni a figyelmet. "Tanuljunk tehát megbízható tanítóinktól!" (lehet, hogy ez lesz az aláírásom).

"ISTENÉ A DICSŐSÉG!

Hadd kerüljem el messze a Heródes útját! Rossz vége szokott lenni annak a pöffeszkedő önteltségnek, amely "nem Istennek adja a dicsőséget", hanem saját magát fürdeti meg annak fényében! Ma még gőgösen élvezi Heródes elébe alázkodó ellenfelei felett kivívott sikerét - másnap már valami szörnyű betegség áldozata, amelyben nyomorultul elpusztul. Jobb megmaradni alázatosnak, mint így megaláztatni. (20-21.)
Ne fertőzzön meg a Heródesnek hízelkedő nép szelleme se! Az önmagától eltelt emberi nagyság könnyen elkápráztatja a körülötte élőket is és elragadtatva magasztalják, már-már az istenítés hangjain. De milyen hamar leomolhatnak az ilyen emberbálványok s a ma még körültömjénezett Heródesből milyen hirtelen lehet szánandó roncstetem! Ilyen kiábrándulások ne érjenek engem! (22.)
És ne féljek bátran megállni az Isten Igéje mellett. Mert annak ügyét ideig-óráig elnyomhatják a világnak olyan elbizakodott és felkapott hatalmasságai, amilyen Heródes is volt. De a vége mindig az, hogy Heródes már rég csúfosan letűnt, amikor az Ige még mindig győzelmesen "növekedik és terjed". Győzelmének bizonyosságában, hadd tudjak érte, ha kell, még tűrni és szenvedni is! (24.)"

_________________
Tanuljunk (elsősorban) az Úrban megbízható református tanítóinktól!


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. jún. 24., vasárnap 06:45 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 13., péntek 19:09
Hozzászólások: 1521
Kedves Prophet!

Ez az egyik kedvenc topikom, mert olyan jó együtt olvasni ugyanazokat az igerészeket másokkal és megbeszélni. Örömmel olvastam máshol, hogy igyekszel felkarolni ezt a topikot - és ez csak egy személyes kérés - lehetne, hogy a saját gondolataid is megírd az olvasott részekről? Mert különben sima B-olvasó kalauzzá lesz a topik - ilyen jellegű topikok meg már vannak, és pont az élő jellegét veszítené el, amikor arról beszélünk, hogy személy szerint kinek mi volt fontos az adott igerészben.

Várom véleményedet,

Üdv:
Indu

_________________
Várván ama boldog reménységet


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Ap. Csel. 13 1-12.
HozzászólásElküldve: 2007. jún. 24., vasárnap 22:51 
Offline

Csatlakozott: 2007. jún. 20., szerda 10:20
Hozzászólások: 209
Tartózkodási hely: Kunbábony
Akkor azt a módszert követem, hogy előbb beírom a saját első reakcióimat az ige elolvasása kapcsán, de aztán (engedtessék meg nekem) a Victor J. Csendes percek-beli magyarázatát (mert az nagyon rövid), és olykor Kálvin magyarázatából is részletet. Nem olvasok hozzá tehát magyarázatot mindaddig, amíg az elsőre hozzám szóló üzenetet le nem írtam. Ezért csak aztán, vagy pedig a következő hozzászólásomban írom az idézeteket. De azért azokat jobban ajánlanám, mint az én észrevételeimet.

Először az szólt hozzám ebből a szakaszból, hogy egy gyülekezetben több próféta és tanító is volt. De azért nem túl sok. Ahogy Jézus mondja: ne legyetek sokan tanítók, mert ezek súlyosabb ítélet alá esnek. A kívánatos az lenne, amit Pál ír egy helyen, hogy "képesek lévén egymást is inteni", tehát képes lenne mindenki helyesen inteni és tanítani. Kinek-kinek a neki adatott kegyelemi ajándék mértéke szerint.
Aztán: ezek a tanítók "egy húron pendültek". Nem volt közöttük dogmatikai vita, hanem egyetértés és közös akarat.
Aztán: beszélt velük a Szentlélek. Persze kérdés: hogyan beszélt? Nem kell azt gondolnunk feltétlen, hogy "direktben", habár az is lehetséges itt, hogy éppen nyelveken szólás és magyarázás által, vagy pedig közvetlen prófétai kijelentés által. De azért az is lehetséges, hogy a próféták és tanítók megbeszélték az Úr színe előtt a látásaikat, és azonközben alakult ki a meggyőződés a Szent Lélek akaratát illetőleg. Tehát: legyünk nyitottak a Szent Lélek módszere irányába!
Barjézus esete Pállal: milyen érdekes "felhatalmazás" a Szent Lélektől Pál számára, hogy az Úr nevében büntetést közöljön Elimással! És a Lélek igazolta Pál szavait. Ha az Úr nevében "kemény beszédet" kell is közölnünk, annak próbája az, hogy az Úr beteljesíti a prófétai szót. Persze nem mindig azonnal, attól függ, milyen esetről van szó.
És mindig van, aki "elálmélkodik" az Isten cselekedetein, és "hű" lesz az Úrhoz, mint a történetbeli tiszttartó.


Most pedig hadd írjam ide a V.J. magyarázatot, amelyet csak most nyitok ki:
"A LÉLEK MUNKÁJA

"A Szent Lélek cselekedeteiről" írott könyvnek is el lehet nevezni ezt a könyvet, mert az benne a legszembeszökőbb, hogy az apostolok szolgálata által mint megy végbe az Ő emberfeletti munkája.
Emberek tanácskozásai közben az Ő akarata válik világossá. "Mondta a Szent Lélek..."(2.) Így született meg a gondolat: a pogányok közé is el kell vinni Krisztus üzenetét. S valahol csak alázatos, imádságos lélekkel azért vannak együtt emberek, hogy megtudják az Ő akaratát, nem is késik azt megjelenteni!
Emberek vállalkozásaihoz Ő adja a bátorságot. "Kibocsáttattak a Szent Lélektől". Ha nem érezték volna ezt a belső, kényszerítő indíttatást, sohasem mertek volna nekivágni a pogányok közötti nagy munkának. De a Szent Lélektől hajtva minden nehézséggel bízva, reménykedve száll szembe az ember!
Emberek harcaiban az Ő ereje dicsőül meg. "Megtelvén Szent Lélekkel" - Pál úgy tudott szólni, hogy ellenfele megszégyenült az ítélet lesújtó hatalma alatt, s a Krisztus ügye feltartóztathatatlanul továbbhaladt hódító útján. Annyi ellenséges erő ellenére csak így, a Szent Lélek által, volt lehetséges ezt a harcot máig is vívni. Jövel Szent Lélek Úristen!"

_________________
Tanuljunk (elsősorban) az Úrban megbízható református tanítóinktól!


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Ap.Csel. 13, 13-52.
HozzászólásElküldve: 2007. jún. 25., hétfő 22:21 
Offline

Csatlakozott: 2007. jún. 20., szerda 10:20
Hozzászólások: 209
Tartózkodási hely: Kunbábony
Gondolataim a szakasz elolvasása után:
- Érdekes epizód számomra a János(Márk) csatlakozása hozzájuk, majd elválása tőlük, hiszen ez az esemény lett Pál és Barnabás között a későbbi elválás okozója. Elgondolkodtató.
- Nagy fordulópont Isten országa munkájának történetében a pogányokhoz való fordulás. Isten Pált választotta ki a pogányok apostolává. Isten emberi eszközei által viszi véghez terveit. Én is eszköz lehetek kezében, aki által meghatározott munkát végez.
- Pál először a zsidókhoz megy, és emlékezteti őket az Istennel kapcsolatos múltjukra, amely elérkezett a jelenhez. A jelen mindig a döntés idejét foglalja magába. Most kell, tehát most lehet megtérni. Alapvetően közösségileg állunk az Úr előtt, és sok-sok személyes megtérésből összetevődő közösségi megtérés lenne a kívánatos.
- Nézzük csak: Pál megmondja, ami rábízatott. "Először nektek kellett, hogy hirdettessék az evangélium, de elutasítottátok azt. (mármint közösségileg.) Most a pogányok következnek."
És mit tettünk mi, pogányokból lett keresztyének, az elmúlt 2000 év alatt? Ugyanazt, mint a zsidók. Végig hitetlenkedtünk és engedetlenkedtünk. (mármint közösségileg.)
-Most minek az ideje van itt? valószínűleg ismét egy korszak lezárulásának ideje. Lehet, hogy lassan-lassan (vagy gyorsan) lejár a pogányok ideje már. Erre utalnak Izrael történetének elmúlt évszázadbeli eseményei is.
-De mi csak hirdessük az Igét, amíg tart a lehetőség.
-Az igehirdetés hatása - szétválaszt két táborra
- ebből konfliktus, üldözés kerekedik
- de a tanítványok szívében a Szent Lélek öröme az uralkodó.
- Predesztináció: "akik az örök életre választattak, hittek".
- a legnagyobb kiváltság, hogy én is arra választattam.

Most pedig olvassuk Victor J, magyarázatát a Csendes Percek c. füzetből:

ÍGY HIRDESSEM kRISZTUST!
13-23. Tanulhatok én is abból: mint fogtak hozzá munkájukhoz az apostolok.
Először a zsinagógát keresték fel. A pogány városok lakosai közül ott találhatták meg azokat, akik lelkileg már elő voltak készítve munkájukra, s ott adódott természetes alkalom arra, hogy szavukat hallassák. (14-16.) Vannak hozzám közelálló, szinte önként kínálkozó alkalmak, Krisztus megvallására: elsősorban ezeket kell felhasználnom!
A zsinagógai hallgatósághoz is először régi, ismert dolgokról, az ótestamentumi tényekről szólnak, mielőtt a maguk új üzenetével előállnának. Megkeresik a közös lelki alapokat, amelyeken aztán tovább lehet építeni. (17-21.) Jó lesz, ha én is - mielőtt vitára szállok valakivel - előbb beleélem magamat lelkivilágába, és megtalálom ott a kapcsolópontokat!
Az ótestamentumi emlékek közül is kiemelik azt, ami Krisztusra mutató "ígéret" volt: a Dávid királyságának boldog emlékeit, amelyekben előre kiábrázolódott a Krisztusnak még dicsőségesebb uralma. (22-23.) Ha valakinek lelkében rá tudok tapintani a talán mélyen elrejtett legtisztább gondolatokra és vágyakra, akkor már könnyű őt Krisztushoz elvezetnem, akiben azoknak beteljesedését láthatja!"

24-43, versekhez: JÓL MEGALAPOZOTT HIT

"Mennyi okom van a Jézusban való hitre!
Olyan bizonységtevők járnak előttem, akikre érdemes hallgatni. Őróla énekel Dávid zsoltáraiban, akinél nagyobb királya nem volt Izrael népének. (33-37.) Keresztelő János saját karrierjét tagadta meg, hogy Jézusra mutathasson (24-25.) Pál és a többi apostolok pedig az egész akkori világot betöltötték a Jézusról való bizonyságtétellel. (31-32.)
Intő például vannak előttem azok, akik nem hittek Benne. Hitetlenségük vak gyűlöletté vált, és betöltői lettek a Jézus szenvedéseiről szóló szomorú próféciáknak. (27-28.) Magukra vonták a "megvetők" sorsát: az Isten győzelme feletti csodálkozást, és az Isten győzelmében való megsemmisülést! Őrizkednem kell, nehogy ilyenné váljak. (40-41.)
De mindezeknél inkább hajt személyes érdekem a Jézusban való hitre. Hiszen Isten nekem tett ígéretei teljesedtek be Benne. Bűneim bocsánatát kapom Benne, igazzá tesz Isten előtt. Ez pedig biztossá tesz az örök életről. (26, 38-39.)
Nem nehéz hát az antiochiabeliekkel együtt elfogadni az intést: maradjak meg az Isten kegyelmében (43.)"
(Megjegyzés: erről a szakaszról nem maradt fenn Victor János-magyarázat. A fenti magyarázatot legkisebb fia, Victor István ref. lelkész írta.)

És végül: Victor J. ismét. ELSŐKBŐL UTOLSÓK.

13, 44-52.: Lehet valakinek elsőbbségi joga az Isten igéjéhez. Ha már gyermekségétől kezdve, sőt talán már őseinek örökségeképpen nyerte el valaki a lelki előkészítést rá, akkor "szükséges", hogy "először neki hirdettessék" az Isten kegyelméről szóló örömüzenet. Akikben már van valamelyes - habár homályos és részleges - Isten-ismeret, alsősorban azoknak szánja Isten az Ő teljes megismerésének nagy ajándékát. (46.)
De ez az elsőbbségi jog nem a kizárólagos élvezet joga. Isten ajándékát nem foglalhatja le senki magának, se nem zárhat ki belőle másokat. Ha valaki könnyebben és hamarabb jut hozzá, annál inkább örülnie kell annak, johy rajta kívül is sokan részesednek benne. Mert ha gőgös szívvel és "irigységgel" nézi, mint fogadják be távolabb állók is az Evangéliumot, ő maga is alkalmatlanná válik annak élvezésére. (45.)
S így az elsőbbségi jog áldása visszájára fordul. Akik legboldogabb részesei lehettek volna Isten kegyelmének, a legkonokabb ellenzőivé válnak az Ő Igéjének. Mennél nagyobb örömöt látnak mások életében az Evangélium hatásaképpen, annál keserűbb és makacsabb ellenállást fejtenek ki ők maguk. (48-50.)
Az "elsők" közül az "utolsók" közé ne jussak!"

_________________
Tanuljunk (elsősorban) az Úrban megbízható református tanítóinktól!


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Kálvintól, az etióp főember esete kapcsán
HozzászólásElküldve: 2007. jún. 25., hétfő 22:43 
Offline

Csatlakozott: 2007. jún. 20., szerda 10:20
Hozzászólások: 209
Tartózkodási hely: Kunbábony
Idézet Kálvintól az Ap. Csel. 8. fejezetéhez írt magyarázatából. (Ezt azért teszem ide utólag, mert nagyon megszívlelendő tanítást tartalmaz a jelenre nézve.)

"Általában így kell nekünk is olvasni a Szentírást: Ami világos, s amiben Isten az Ő akaratát közli velünk, azt vágyó lélekkel illő megragadni, ami pedig még homályos, azt figyelmen kívül lehet hagyni, amíg nagyobb fény ragyog felénk. Hogyha az olvasásban nem fáradunk el, azt fogjuk elérni, hogy a Szentírás az állandó használat folytán meghitt barátunkká lesz."

"...a kincstárnok alázatosan átadja magát Filepnek, hogy tőle tanuljon. Így kell gondolkoznunk, ha azt akarjuk, hogy az Isten legyen tanítónk, akinek Lelke azon nyugszik meg, aki "szegény és megtörött lelkű" (És. 66, 2.)
Ezért, ha valaki magában nem bízva tanulékonynak mutatkozik, inkább leszállnak az égből hozzánk az angyalok, mintsem hogy az Úr megengedje, hogy hiába fáradozzunk. Ámbár a kincstárnok példája szerint minden segítséget fel kell használni, amiket az Úr a Szentírás megértése végett nekünk kilátásba helyez.
A fanatikus emberek ihletettséget várnak az égtől, s közben megvetik az Isten szolgáját, akinek keze kellene, hogy őket vezesse. Mások éleslátásukban bízva senkit sem tartanak érdemesnek meghallgatni és semmiféle magyarázatot elolvasni. Pedig az Isten nem akarja, hogy azokat a segítő eszközöket megvessük, amelyeket nekünk szánt, és nem tűri, hogy büntetlenül mellőzzük. - Meg kell itt jegyeznünk, hogy nemcsak megadatott nekünk az Írás, hanem egyúttal magyarázók és tanítók is rendeltetnek, hogy nekünk segítsenek. Ezért rendelte az Úr a kincstárnok részére inkább Filepet, mint az angyalt. Mert mi célja lett volna annak a kerülő útnak, hogy Isten az angyal szavával hívta fel s nem magát az angyalt küldi a kincstárnokhoz, mint az, hogy minket arra szoktasson, hogy az emberekre hallgassunk? Bizonyára nem közönséges ajánlása a külső prédikálásnak, hogy amikor az angyalok hallgatnak, az Isten szava harsog az emberek ajkán a mi üdvösségünk végett. "

_________________
Tanuljunk (elsősorban) az Úrban megbízható református tanítóinktól!


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. jún. 26., kedd 06:25 
Apcsel 13.13.-28.

János visszafordul Jeruzsálembe, talán neki már hiányzott az ottani közösség, vagy vitte a hírt? Nem tudni....
A többiek mennek tovább azon az úton, ahol már az Úr előttük jár.
Leülnek a zsinagógában Jézus parancsa szerint. Nem tolongnak az első sorban, mert Jézus már előttük jár és elvégzi azt, hogy a gyülekezet vezetői felszólítsák őket, hogy mondjanak valami vígasztalót, buzdítót.

Pálnak és Barnabásnak elkészítve az alkalom. Íme, minden kész!
Bennük is minden kész a bizonyság tételre.

És elmondják a buzdítást! Milyen hatalmas az Isten! Mit tett a zsidó néppel, hogyan SZABADÍTOTT és vezetett be egy új országba.

Aztán jött János, aki hírdette a bűnöket, a törvényt és a megtisztulás szükségességét, de aki utána jött, annak még a saruját sem méltó megoldani, mert Ő az Üdvözítő, aki a törvényt betöltötte.
Akit a bírósági perben semmilyen bűnnel nem tudtak megvádolni.
Miért járt ki neki még is jogosan a halálos ítélet?
Mert mindannyiunk bűne rajta volt. Önként kiitta a világ mocskát, szemetét tartalmazó kelyhet. Jézus jogosan szenvedett halált nem a saját bűnei miatt, hanem azért, mert rajta volt a világtörténelem minden gonoszsága, Istenkáromlása, önzése, törvénytelensége, amit az ember elkövetett Isten, embertársai és önmaga ellen.


Vissza a tetejére
  
 

HozzászólásElküldve: 2007. jún. 27., szerda 07:10 
Apcsel 13.29.-52.

Krisztus meghalt a mi bűneink miatt.
Önként - nem nevetve, hanem vért izzadva és az Atyához könyörögve egy másik lehetőségért - vállalta végül, hogy a világtörténelem minden mocskát, szemetét, amit ember elkövetett Isten és embertársai ellen magára vegye, kiigya, ezzel Isten MÉLTÓ haragját vonta magára és el is szenvedte az ezért járó halálos ítéletet!

De Isten megdicsőitette a Fiát! Felemelte minden név fölé azzal, hogy Jézus Krisztus ÉL! Ezzel Urrá tette mennyen és földön!
SOHA TÖBBÉ nem tér vissza az elmúlásba!
Dávid is elmúlást látott, de Krisztus ÉL!
Hiszed ezt testvérem?

Ő általa hirdetem most én is nektek a BŰNEITEK BOCSÁNATÁT!
Mind abból, amiből törvény által nem igazulhattok meg, Ő általa mindenki megigazul, aki HISZ!

Pál az Evangélium hirdetése után kéri a zsidó testvéreit!
MARADJATOK MEG ISTEN KEGYELMÉBEN!

....és ezek után jönnek az ellenségek, káromló beszéddel, de Istennek ez nem akadály. Vannak, akiknek kell a bűnbocsánat, az Isten kegyelme, ha nem a választott nép között, akkor a pogányok közt. Szükségtelen a jó előélet! Krisztusban számukra is érthető és elfogadható ISTEN SZERETETE.
Egyetemes az üzenet, minden néphez és minden emberhez szól Isten Jézusban.

A zsidók a tekintélyes istenfélő asszonyokat hívták, - holott ismerték Isten szavát - az apostolok örömhírének elzavarásához.
Jézus szavaira az apostolok még a port is leverték a lábukról azok ellen bizonyságul, akiknek nem kell Isten szeretete, a megváltás.

A tanítványok azonban az Evangéliumban való hit miatt két ajándékkal megteltek:
ÖRÖMMEL :-)
SZENT LÉLEKKEL :-)


Vissza a tetejére
  
 

Ap.Csel. 14, 1-18.
HozzászólásElküldve: 2007. jún. 27., szerda 22:02 
Offline

Csatlakozott: 2007. jún. 20., szerda 10:20
Hozzászólások: 209
Tartózkodási hely: Kunbábony
Volt már róla szó, de nem lehet elégszer kihangsúlyozni, hogy az Apostolok Cselekedetei a Szent Lélek csekekedetei. De: emberi eszközök által.

Prédikálni ma is úgy kellene, mint itt Pál és Barnabás.
Mi lehetett a titka eredményességüknek emberi oldalról nézve? (mert az isteni oldalt ismerjük) Meggyőződésem szerint a tusakodás. Ez alatt azt értem, amit Jézus a Gecsemáné kertben így fejezett ki a tanítványoknak: "Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. Mert a lélek kész, de a test erőtlen."
Tehát más az igehirdetés, és más az u.n. "bizonyságtétel". Az igehirdető tudatosan készül a prédikációra. Ebben a készülésben sokan (sajnos) nem fordítanak gondot a hatékonyságra, méghozzá a Szent Lélek erejére. Pedig ez a fontosabb (persze a gyötrelmesebb is), és csak ezzel együtt, ill. ez után a beszéd kidolgozása. Hol vannak a mai igehirdetők Pál és Barnabás hatékonyságától?

Meghasonlik a város. Az Ige hatékony hirdetésének mindig kísérő jelensége valamilyen-fajta meghasonlás. Tudniillik az Ige engedelmességet kíván, de nem mindenki akar engedelmeskedni neki.
Ha hitelesen képviselem Jézust, vállalnom kell az esetleges (szinte biztosan bekövetkező) meghasonlásokat is.
-Az Úr küld bizonyságot tenni Őróla. - Aztán Ő is bizonyságot tesz az Ő benned élő és ható Lelke mellett, és mindig fognak történni jelek és csodák.
- Mert a jel és csoda lehet olyan, hogy a béna feláll, a vak szemei megnyílnak, de lehet olyan, hogy az Úr megőriz a betegségben és javadra fordítja azt, visszatart egy utazástól, amely balesettel végződik, stb. De a legnagyobb csoda oly hétköznapi és oly csodás mégis: "Veletek vagyok minden napon...."

- Íme, a látványos csoda. A születésétől fogva béna ember meggyógyulása.
-Mik a történet jellemzői?
Pál és Barnabás Jézus Krisztust hirdették, aki meghalt, feltámadt, él és uralkodik. Akié minden hatalom.
Az egészséges lelkű, de beteg testű ember mindig meg akar gyógyulni. Hacsak - mint Pál háromszori imádsága után - meg nem érti, hogy az Úr nem akarja meggyógyítani.
De első a Jézus Krisztusban való hit legyen! Az azután vagy ilyen, és ehhez hasonló megoldást eredményez, vagy a Pálnál említettet.
Persze az is elgondolkoztató, hogy az Úr az igehirdető által közölte a gyógyulást egy olyan emberrel, akiben teljes bizalom ébredt Jézus Krisztus iránt.

Igehirdető! A lényeg az, hogy Szent Lélekkel telve hirdesd az Igét! Tusakodj az üzenetért, a Lélek erejéért!

Igehallgató! Legyen szerencséd ilyen igehirdetőhöz! És a Lélek ébressze fel benned a hitet arra nézve, hogy nyavajáidból kigyógyít az Úr lelkileg bizonyosan, de testileg is, ha úgy akarja!

_________________
Tanuljunk (elsősorban) az Úrban megbízható református tanítóinktól!


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Ap. Csel. 14: 1-7. (Victor J.)
HozzászólásElküldve: 2007. jún. 27., szerda 22:12 
Offline

Csatlakozott: 2007. jún. 20., szerda 10:20
Hozzászólások: 209
Tartózkodási hely: Kunbábony
"MIRE VALÓK A NEHÉZSÉGEK?

A nehézségek néha arra valók, hogy annál elszántabban haladjunk, szembe velük. Ezt a bátorságot szemlélhetem az apostolok munkásságában. Ikóniumban megnehezült a szolgálatuk. Megindult ellenük az ellenségek áskálódása. Ők ebből azt a következtetést vonták le, hogy éppen "azért sok időt töltöttek ott". És Isten áldása, amely munkájukat kísérte, igazolta bátorságukat. (2-3.) Érne-e valamit egyáltalán a hitem, ha meghátrálnék, mihelyt nehézzé válnak feladataim, és küzdelmek fellegei tornyosulnak elém? Hiszen mindez annál több ok a kitartásra és a következetes hűségre!
De néha mégis arra valók a nehézségek, hogy kitérjünk előlük, és más utat keressünk. Ezt a bölcsességet is megfigyelhetem az apostolok működésében. Ikoniumban oda fejlődött a helyzet, hogy további harcoktól már felmentve érezték magukat. Megértették: itt már elzárja Isten előlük a további munka kapuját, s ezért folytatniuk kell útjukat más tájak felé (5-7.) Más az elszántság és más az önfejűség. Ha Isten eltorlaszolja előttem a továbbhaladás lehetőségét, nem szégyen, hanem kötelesség meghajolni az Ő parancsa előtt, és másfelé fordulni!
Csak mutasd meg, Uram, mindig világosan: előre vagy vissza parancsolsz-e, amikor akadályokba ütközöm!"

_________________
Tanuljunk (elsősorban) az Úrban megbízható református tanítóinktól!


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Ap.Csel. 14, 8-18. (Victor J.)
HozzászólásElküldve: 2007. jún. 27., szerda 22:21 
Offline

Csatlakozott: 2007. jún. 20., szerda 10:20
Hozzászólások: 209
Tartózkodási hely: Kunbábony
"KRISZTUS KÖVETEI

Aki Krisztus követségében jár, mint az apostolok e történetben, azt nem érheti nagyobb öröm, mint amikor szava nyomán hit fakad egy-egy emberi szívben. Látni, hogy valakinek, mint a listrai nyomoréknak, "van hite meggyógyulni", és tudni, hogy Isten általunk gyújtotta fel ezt a szikrát a reménytelen sötétben: ennél nincs édesebb jutalom. Hiszen ezzel az Isten csodatétele számára nyílt meg az alkalom: az ilyen hit nyomán valóban gyógyulás következik (8-10).
Nagyobb szomorúság viszont nem érheti Krisztus követeit, mint amit e történetben az apostoloknak kellett megízlelniük: amikor Isten csodatételeiért őket, a gyarló emberi eszközöket veszik körül istenítő dicsérettel és hódolattal. Aki igazán Krisztust szolgálja, annak a lelke borzadva gondolhat csak arra, hogy valamicske részt is magának vonjon el az egyedül imádnivaló Isten dicsőségéből (11-15.)
De örömteli, vagy kínos helyzetekben ugyanaz a feladatuk a Krisztus küldötteinek, amint az apostolok példája mutatja e történetben: Uruk nevében szólni. Akár egészségre segítő parancsban beteg emberekkel szemben, akár Istent felmagasztaló bizonyságtételben, tévelygőkkel szemben - csak zengjen szavuk!"

_________________
Tanuljunk (elsősorban) az Úrban megbízható református tanítóinktól!


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Ap.Csel. 14, 19-28.
HozzászólásElküldve: 2007. jún. 29., péntek 02:33 
Offline

Csatlakozott: 2007. jún. 20., szerda 10:20
Hozzászólások: 209
Tartózkodási hely: Kunbábony
- Milyen más beszélni róla, és milyen más átélni! (Tudniillik a megkövezést.) De mostani időnkben (egyelőre) Jézusért nem köveznek meg minket. De azért szenvedhetünk üldözést Őérte másképpen is. Pl. leginkább meg nem értés, félreértés által. Megölni jelenleg nem ölnek meg Krisztusért, de gyűlöl-hetnek Őérte.

-De nem az a kérdés, hogy esetleg mit szenvedek Jézusért, hanem hogy mennyire vagyok hű Hozzá!

-Ettől függetlenül (és ennek ellenére) folytatták dolgukat. Az ő dolguk az igehirdetés volt.

- Intették a hitrejutottakat, hogy maradjanak meg a hitben, és hogy készüljenek fel arra, hogy sok háborúságban lesz (lehet) részük Krisztusért. Tudhatom (tudhattam) én is előre. Nem meglepetés tehát. Jól van ez így.

- Ez az Ige jut eszembe: "Foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak."

-Az apostolok mentek, mentek...utaztak. Fárasztó körülmények között. Én leginkább itthon vagyok. De most - milyen érdekes - bejön az interneten egy sereg ember a szobámba. És én pedig így "mehetek ki" leginkább közéjük.

Victor János magyarázata:
"KEZDET ÉS FOLYTATÁS

Megfigyelem az apostolokat, amint visszatérnek ugyanazon az útvonalon, amelyet már egyszer megjártak az Evangélium terjesztésének szolgálatában. (21-23.)
Újra felkeresik a megalakult gyülekezeteket. Mert nem volt elég, hogy azoknak tagjai elfogadták Krisztust. Ezzel csak megkezdődött valami, ami még ezután kellett, hogy fejlődjék, növekedjék és kiállja az élet sok próbáját. A hívő ember még nem kész ember. Sok "intésre" van még szüksége, sok nehéz küzdelemre kell még felkészülnie!
Vezetőség alá szervezik a hívők csoportjait. Mert nem volt elég, hogy egyenként tele voltak jó igyekezettel és buzgósággal. Össze kellett fogni őket a közös munkára, és biztosítani kellett az ő közös életüknek jó rendjét. A Krisztus híveinek életéhez hozzátartozik a jó fegyelem is, amelyben nem akar mindenki vezérkedni, vagy külön úton járni!
Végül az Úr oltalmába és gondjába ajánlják a Krisztusban egymásra talált csoportokat. A jövőnek minden bizonytalanságával és veszedelmével szemben jobbat nem tehettek ezeknek a kezdő gyülekezeteknek a javára, mint velük együtt és értük imádkozni. Igazában csak egy biztosítéka van a hívő megtartásának és sikeres előhaladásának: a Jó Pásztor vigyázó hűsége!"

_________________
Tanuljunk (elsősorban) az Úrban megbízható református tanítóinktól!


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 525 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 ... 35  Következő

Időzóna: UTC + 1 óra


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Style by phpBB3 styles, zdrowe serce ziola
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség