Holnap úgy is más Ige lesz ebben a topicban, úgy hogy még ma este van lehetőséged

Ne ajándékot kérjünk, kérjük magát az Ajándékozót! Ebben egyek lehetünk,.... mekkora lehetőség Jézus Krisztusban!

Lk 11,14-28:
„14. Egyszer azután egy néma ördögöt űzött ki, és amikor kiment az ördög, megszólalt a néma. A sokaság pedig elcsodálkozott.
15. Néhányan közülük azonban így szóltak: "Belzebubnak, az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket."
16. Mások pedig kísértették, és mennyei jelt követeltek tőle.
17. Ő azonban ismerve gondolataikat, ezt mondta nekik: "Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és ház házra omlik.
18. Ha a Sátán is meghasonlik önmagával, miképpen maradhat fenn az országa? Ti azt mondjátok, hogy én Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket.
19. De ha én Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok kinek a segítségével űzik ki azokat? Ezért ők lesznek a bíráitok.
20. Ha viszont én Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, akkor bizony elérkezett hozzátok az Isten országa.
21. Amikor az erős fegyveres őrzi a maga palotáját, biztonságban van a vagyona.
22. De ha nála erősebb tör ellene, és legyőzi őt, akkor elveszi fegyverzetét, amelyben bízott, és szétosztja a zsákmányt.
23. Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, tékozol."
24. "Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken bolyong nyugalmat keresve, és amikor nem talál, akkor így szól: Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem.
25. Amikor odaér, kisöpörve és felékesítve találja.
26. Aztán elmegy, vesz maga mellé még másik hét, magánál is gonoszabb lelket, bemennek és ott laknak. Annak az embernek az utóbbi állapota pedig rosszabb lesz az elsőnél."
27. Amikor ezt mondta, a sokaságból egy asszony felemelte szavát, és így szólt hozzá: "Boldog az az anyaméh, amely téged hordozott, és boldogok azok az emlők, amelyek tápláltak!"
28. Erre ő így felelt: "De még boldogabbak azok, akik hallgatják az Isten beszédét, és megtartják."”

Milyen jelei vannak annak, ha valakit Jézus megszabadít az örödög hatalmából, vagy amikor Jézus uralkodik a "házban"?
Ez két külön dolog?

tíz bélpoklos...

A mai Ószövetségi Igét nem tudtam abba hagyni, annyira izgalmas volt, ezért a 2.Kir.19-et is hozzá olvastam a 18. részhez.


Milyen hatalmas Urunk van!

Csodálatos a 19. részben ahogyan Ezékiás a bajban az egyetlen helyre fordul, ahol megoldása van a saját és a népének az életének.
Először is rendezi az erőviszonyokat önmagában. Nem engedi, hogy a Sátán megtévessze, hogy elferdítse azt az igazságot, hogy az Úr akkor is ÚR MINDEN NÉP FELETT, ha az Övéi épp bajban vannak, ha kissebbségben vannak, ha szorongatnak és az ellenség nagy hangon beszél velük.
Azután kéri Istent, hogy nagyon figyeljen rá, de mielőtt ezt megteszi, a Sátán támadását az Úr elé kiteríti. Az Úr ítélje meg, hogy mi az igaz az ellenség szavaiban és mi a hamisság, hazugság, az Úr elleni támadás.
És már látja is, hogy az ellenség szavaiban van igazság, valóban győzni tudtak olyanok felett, akiknek kézzel csinált isteneik voltak, de ezek az erők nem győzhetnek azok felett, akiknek az Élő Úr az Istenük!
És szabadítást kér! Szabadságot azok kezéből, akik szolgaságba taszítanák az Úr népét és ezt nem önnön szabadságuk iránti vágyból kéri első renden, hanem hogy az egész világ meglássa, hogy a népét Szabadító Isten az egyetlen Úr, nincs más Isten rajta kívül.
Jézus Krisztus!

14. És elvevé Ezékiás a levelet a követek kezéből, és elolvasá azt, és felment az Úr házába, és kiterjeszté azt Ezékiás az Úr előtt;
15. És imádkozék Ezékiás az Úr előtt, és monda: Uram, Izráel Istene! a ki a Kérubok között lakol, te vagy egyedül e föld minden országainak Istene, te teremtetted a mennyet és a földet;
16. Hajtsd hozzám, Uram, a te füledet és halld meg; nyisd fel Uram, a te szemeidet és lásd meg: és halld meg a Sénakhérib beszédét, a ki ide küldött, hogy szidalommal illesse az élő Istent.
17. Igaz, Uram, Assiria királyai elpusztították a pogányokat és azok országait.
18. És az ő isteneiket a tűzbe hányták; de azok nem voltak istenek, hanem csak emberi kéz alkotásai, fa és kő, azért vesztették el őket.
19. Most azonban, mi Urunk, Istenünk, szabadíts meg, kérlek, minket az ő kezéből, hogy megismerje e föld minden országa, hogy te, az Úr, vagy az egyetlen Isten!

2Kir 20: „1. Abban az időben Ezékiás halálosan megbetegedett. Ézsaiás próféta, Ámóc fia elment hozzá, és ezt mondta neki: Így szól az Úr: Rendelkezz házadról, mert meghalsz, nem maradsz életben!
2. Ezékiás pedig arcát a fal felé fordította, és így imádkozott az Úrhoz:
3. Ó, Uram, ne feledkezz meg arról, hogy én híven és tiszta szívvel éltem előtted, és azt tettem, amit jónak látsz! És Ezékiás keservesen sírt.
4. Ézsaiás még a város közepére sem ért, amikor így szólt hozzá az Úr igéje:
5. Menj vissza, és mondd meg Ezékiásnak, népem fejedelmének: Így szól az Úr, atyádnak, Dávidnak Istene: Meghallgattam imádságodat, láttam, hogy könnyeztél. Én meggyógyítalak, három nap múlva már fölmehetsz az Úr házába.
6. Megtoldom napjaidat még tizenöt évvel. Asszíria királyának a kezéből pedig kiszabadítlak téged meg ezt a várost, és pajzsa leszek ennek a városnak önmagamért és szolgámért, Dávidért.
7. Majd ezt mondta Ézsaiás: Hozzatok egy csomó préselt fügét! Odavitték és a kelevényre tették; a király pedig életben maradt.
8. Ezékiás azonban megkérdezte Ézsaiástól: Mi lesz a jele, hogy meggyógyít az Úr, és három nap múlva fölmehetek az Úr házába?
9. Ézsaiás így felelt: Kapsz jelet az Úrtól arra, hogy az Úr teljesíti azt az igét, amelyet kijelentett: Előre menjen az árnyék tíz fokkal, vagy visszafelé menjen tíz fokkal?
10. Ezékiás ezt mondta: Könnyű az árnyéknak tíz fokkal megnyúlnia. Ne úgy legyen, hanem menjen az árnyék visszafelé tíz fokkal!
11. Ekkor Ézsaiás próféta az Úrhoz kiáltott, ő pedig visszatérítette az árnyékot tíz fokkal Áház napóráján, azokon a fokokon, amelyeken már áthaladt.
12. Abban az időben Meródak-Baladán, Baladánnak, Babilónia királyának a fia levelet és ajándékot küldött Ezékiásnak, mert hallotta, hogy Ezékiás beteg lett.
13. Ezékiás meghallgatta őket, azután megmutatta nekik egész kincstárát, az ezüstöt és az aranyat, a balzsamokat és a finom olajakat, a fegyvertárát és mindazt, ami kincstárában található volt. Semmi sem volt palotájában és egész birodalmában, amit meg ne mutatott volna nekik Ezékiás.
14. Ekkor Ézsaiás próféta elment Ezékiás királyhoz, és megkérdezte tőle: Mit mondtak ezek az emberek, és honnan jöttek hozzád? Ezékiás így felelt: Messze földről, Babilóniából jöttek.
15. Ézsaiás így szólt: Mit láttak a palotádban? Ezékiás így felelt: Mindent láttak, ami csak a palotámban van; semmi sincs kincstáramban, amit meg ne mutattam volna nekik.
16. Akkor Ézsaiás így szólt Ezékiáshoz: Halld meg az Úr igéjét:
17. Eljön majd az idő, amikor mindazt elviszik Babilóniába, ami a palotádban van, és amit elődeid gyűjtöttek mindmáig, semmi sem marad meg. Ezt mondja az Úr!
18. Utódaid közül is, akik tőled származnak, akiket nemzel, elvisznek egyeseket, és udvari szolgák lesznek Babilónia királyának a palotájában.
19. Ezékiás így válaszolt Ézsaiásnak: Jó az Úr igéje, melyet hirdettél. Mert ezt gondolta: akkor az én időmben béke és biztonság lesz.
20. Ezékiás egyéb dolgai, összes hőstette, és hogy hogyan készíttetett tavat és vízvezetéket, hogy bevezesse a vizet a városba, meg vannak írva Júda királyainak a történetéről szóló könyvben.
21. És pihenni tért Ezékiás őseihez. Utána a fia, Manassé lett a király.”

Három rövid gondolat.

6.Megtoldom napjaidat még tizenöt évvel. Asszíria királyának a kezéből pedig kiszabadítlak téged meg ezt a várost, és pajzsa leszek ennek a városnak önmagamért és szolgámért, Dávidért.

Az első, hogy az Atya önmagárért és Jézus Krisztusra nézve, miatta szeret minket és érte visz végig az üdvösségig.
Amikor elkeserednél a tetteid/gondolataid miatt és látnád, hogy lehetetlenség az, hogy valamikor is eljuss a Szentségbe, akkor ez azért nem igaz, mert a Fiúért, az "Ő kedvéért", azért, amit Ő tett az Atya megcselekszi, hogy üdvözülj.

A másik, hogy
Mt 7,6 Ne adjátok azt, a mi szent, az ebeknek, se gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat lábaikkal, és néktek fordulván, meg ne szaggassanak titeket.

Ne dicsekedjünk el minden gazdagságunkkal az ellenség előtt, mert ki akar rabolni. Rabló, aki az ablakon jön.

A harmadik, hogy hittel ne csak magunkért imádkozzunk, amikor baj van. Ahogyan az Úr látva Ezikás szomorúságát az élete elvesztése miatt adott neki még pár évet (meghalni meg halt), úgy hiszem, hogy Ezékiásnak legalább meg kellett volna próbálnia a gyermekeiért is könyörögni.

2Királyok 23.

Jósiás király engedelmességből, törvénytiszteletből a legjobb volt az összes kiráy között. Ebben még Dávidot is felül múlta. A mózesi törvényeket szívből megtartotta és megtartatta. (25.vers)
Eltávolított minden bálványt és minden Istent bosszantó dolgot Izraelből és megülette a páskát, a Szabadító Isten ünnepét.
A megtisztulás után egész más volt ez az ünnep, a legszebb páska a bírák kora óta.
(22.vers)

És még is hiányzott még valami a nép életéből, az Úr haragja nem szünt meg!
(26.-27.)
Mi lehetett az, ami hiányzott a nép életéből, ami miatt át kellett menniük a babiloni fogságon, a templom lerombolásán?

Lukács 13.
6. És ezt a példázatot mondá: Vala egy embernek egy fügefája szőlejébe ültetve; és elméne, hogy azon gyümölcsöt keressen, és nem talála.
7. És monda a vinczellérnek: Ímé három esztendeje járok gyümölcsöt keresni e fügefán, és nem találok: vágd ki azt; miért foglalja a földet is hiába?
8. Az pedig felelvén, monda néki: Uram, hagyj békét néki még ez esztendőben, míg köröskörül megkapálom és megtrágyázom:
9. És ha gyümölcsöt terem, jó; ha pedig nem, azután vágd ki azt.


Az embert Isten kiemelte a teremtett világból. Olyan lehetőségeket, képességeket adott neki, ami kiemeli őt a "szőlőből". Az egyik legfontosabb képesség, hogy Istennel egészen más szintű kapcsolatra képes, mint az állatok, vagy a növények.

A Teremtő néha odalép az ember mellé és keres. Keresi, hogy mit talál az életében. Van-e jó gyümölcs, vagy csak levél és ágak?

Három éve keres (ez csak a keresés ideje, az ültetés, gondozás ideje nincs benne ebben a három évben), de semmi, csak levél és ágak. Pedig nem sok gyümölcsöt keresett, nem is szépet, csak egyetlen pici gyümölcsöt.
És akkor jön az ítélet, mert a bűnnek van következménye, ha nem azzonal jön, akkor is.

És ekkor jön a vincellér, az ítélet végrehajtó.
Én úgy képzelem el, hogy Jézus könyörög az Atyának, hogy "Ne még, várjunk, adjunk időt!"
De ennél többet is mond:
"Majd én még cselekeszem, ha kell kapálom, ha kell trágyázom, de ne még...."

És az Atya a Fiú kedvéért belemegy. Még egy évig dolgozhat a fügefán.
Én csak remélni tudom, hogy a fügefa Jézus gondos kezei alatt gyümölcstermővé vált. Hány élet kapott így új esélyt, ahol az Úr Jézus az utolsó pillanatban tette össze, ami szétesett, az utolsó pillanatban fordította meg, ami rossz irányba indult.

(a Fiú nem kérte, hogy ne legyen ítélet, de Ő még tenni akart a "fügefáért", a legtöbbet tette, önmagát adta oda életében és halálában)

Eszter 4, 16.

"Menj, és gyűjts össze minden zsidót, aki csak Súsánban található, és böjtöljetek értem! Ne egyetek és ne igyatok három napig se éjjel, se nappal! Én is ugyanúgy böjtölök szolgálóimmal, aztán bemegyek a királyhoz a törvény ellenére is. Ha elveszek, hát vesszek el!"

Miért ment be Eszter a "törvény ellenében is"? Miben/kiben bízott?

Egy magasabb "törvényben", a király irgalmában, szeretetében. És azért ment, mert ő meg nagyon szerette a népét, az életénél is jobban.
Eszter a saját népéért tette ezt meg és még csak nem is kellett végül meghalnia....

Lk 14,7-11: „7. Azután egy példázatot mondott a meghívottaknak, amikor észrevette, hogyan válogatják a főhelyeket:
8. "Ha valaki meghív lakodalomba, ne ülj a főhelyre, mert lehet, hogy nálad érdemesebb embert is meghívott.
9. És ha odamegy hozzád, aki meghívott téged is meg őt is, és így szól: Engedd át neki a helyet! - akkor szégyenszemre az utolsó helyre fogsz kerülni.
10. Hanem ha meghívnak, menj el, ülj le az utolsó helyre, hogy amikor jön az, aki meghívott, így szóljon hozzád: Barátom, ülj feljebb! - s akkor becsületed lesz minden asztaltársad előtt.
11. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik."”

Van Meghívó akkor is, ha nem látszik a tülekedés idején. Ő látja igazán, hogy mennyit érek, Ő látja igazán, hogy hol van a helyem, csak ne akarjak többnek látszani, mint aki vagyok. Ő ismer engem, hiszen Ő hívott meg az esküvőre!

Lk 14,12-14: „12. Azután szólt Jézus ahhoz is, aki őt meghívta: "Ha ebédet vagy vacsorát készítesz, ne a barátaidat hívd meg, ne is a testvéreidet, rokonaidat vagy gazdag szomszédaidat, nehogy viszonzásul ők is meghívjanak téged.
13. Hanem ha vendégséget rendezel, szegényeket, nyomorékokat, sántákat, vakokat hívjál meg,
14. és boldog leszel, mert nincs miből viszonozniuk. Te pedig viszonzásban részesülsz majd az igazak feltámadásakor."”

Mi a baj a viszonzással?
Szerintem nem az a baj, ha az ember családi összejövetelt tart.
Nem is az a baj, ha barátokat hív meg a lakásába és valamit még süt is nekik. (pl. Erika is ezt tette és ez biztosan nem volt az Úr akarata ellen)

Jézus a LELKÜLETRE gondol, hogy milyen lélekkel adunk?
Gyakorolni legjobban a nincsteleneken lehet, olyanokkal, akiknek esélyük sincs arra, hogy viszonozzák azt, amit adunk nekik.
Ezzel a lélekkel kellene a saját családunk felé is fordulni, a feleségünk, gyerekeink, barátaink felé. Milyen rossz az, amikor a szülő úgy neveli a gyerekét, hogy majd ha megöregszik, akkor a gyermektől vissza kell kapnia azt a sok jót, amit ad neki.
Milyen rossz az, ha a férj és feleség között üzleti kapcsolat áll fenn, amikor a két fél azt mérlegeli, hogy a másiknak van-e annyi szeretete, hogy legalább annyit visszaadjon, amit én adni akarok neki. Amikor nem önzetlen az adakozásunk.

Ha az Úrtól várjuk a szeretetet, a megjutalmazást (szőlő vessző élet) és így adunk, akkor sose fogy el amire szükségünk van és amire szüksége van a rokonainknak, barátainknak, gazdag szomszédainknak.

Így lehetne és lesz boldog életünk.

Lk 14, 15-24
Hallván pedig ezeket egy azok közül, a kik õ vele együtt ülnek vala, monda néki: Boldog az, a ki eszik kenyeret az Isten országában.
Õ pedig monda annak: Egy ember készíte nagy vacsorát, és sokakat meghíva;
És elküldé szolgáját a vacsora idején, hogy megmondja a hivatalosoknak: Jertek el, mert immár minden kész!
És mindnyájan egyenlõképen kezdék magokat mentegetni. Az elsõ monda néki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy azt meglássam; kérlek téged, ments ki engem!
És másik monda: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat megpróbáljam; kérlek téged, ments ki engem!
A másik pedig monda: Feleséget vettem, és azért nem mehetek.
Mikor azért az a szolga haza ment, megmondá ezeket az õ urának. Akkor megharagudván a gazda, monda az õ szolgájának: Eredj hamar a város utczáira és szorosaira, és a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat és vakokat hozd be ide.
És monda a szolga: Uram, meglett a mint parancsolád, és mégis van hely.
Akkor monda az úr a szolgájának: Eredj el az utakra és a sövényekhez, és kényszeríts bejõni mindenkit, hogy megteljék az én házam.
Mert mondom néktek, hogy senki azok közül a hivatalos férfiak közül meg nem kóstolja az én vacsorámat.

Isten Országa nem lehet második helyen.
Isten Országa növekszik, de ehhez be kell lépni oda, mert csak a meghívó személyes elfogadása után jön létre a találkozás a ház Urával. Kevés az, hogy tudom, hogy jó ott, hallom a meghívást, talán még másoknak is ajánlom, hogy milyen boldogság lehet ott.

Ha Isten Úrsága belép az ember életébe, ha valaki elmegy a vacsorára, akkor lesz helyén a földvásárlása, az eszközök kezelése, a házassága.
Isten nem akarja elvenni ezeket az ajándékait, de első helyen Ő akar az életünkben lenni, mint Atya, hogy valódi boldogságunk legyen mindenben.

Lk. 14, 25-27

Nagy sokaság ment vele, és ő feléjük fordulva ezt mondta: Ha valaki hozzám jön, de nem gyűlöli meg apját, anyját, feleségét, gyermekeit, testvéreit, sőt még a saját lelkét is, nem lehet az én tanítványom. Ha valaki nem hordozza a maga keresztjét, és nem jön utánam, nem lehet az én tanítványom.

Kemény beszéd.