.
- Kedves Koppány !

-Szerintem, ha tamáskodó kérdéseink vannak, legjobb mindég a Bibliá-
ban keresni a választ.- Az, hogy emberek a fantáziájukkal megtoldva,
vagy leröviditve mit látnak, vagy gondolnak,--- mindég nagyon félreveze-
tő.

-Olyan egyértelmü az Ige, és aki leirta, János apostol szemtanuja volt a
jelenetnek,- ő pedig "nem hazudik", ahogy ezt egyik levelében le is irja.

-Igen a 29.vers igy irja: "Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik
nem látnak és hisznek." Nyilvánvaló, hogy Tamás, amikor "látta" az Urat,
-megérintenie már nem is kellett ahhoz, hogy higgyen ! - Rögtön igy fe-
lelt: "Én Uram és én Istenem." - Hivő izraeliták szájában ez a megszó-
litás egyenlő: ISTEN megszólitásával.-


Üdv.
L.

Kedves Koppány!

Isten hozott!

Ha nincs leírva, hogy megérintette, akkor valószínüleg nem is tette meg.
Én ezt gondolom.

Egyszer gondolkoztam ezen az Igén és arra jutottam, hogy a tanítványoknak nem kellett már szembesülniük Jézus sebeivel, nem kellett ezzel foglalkozniuk, örömmel nézhettek Mesterük arcába.

Jánosnak a hitetlensége miatt újra a sebek jutottak és ez által gyógyult meg a látása. (de erről korábban már a próféta is szólt)
Jézus sebeire kellett néznie és ebben valami többet is meglátott! ÖNMAGÁT és az URAT!

Szerintem ennek az igének nem az a lényege, hogy végül is Tamás megérintette-e a sebeket vagy sem.
Az meg hogy sok száz évvel később egy művész mit fest, semmilyen teológiai értéke nincs.
Van olyan idétlen kép is ahol Pál ott van Mária és a kis Jézus előtt, miközben Pál és Jézus nagyjából hasonló korú lehetett.
Szóval ennek az igének máshol van a lényege.
üdv
ex

Zsid 10,26
Mert ha szándékosan vétkezünk, az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs bűnökért való áldozat,

27.

Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülőket.

Ilyenkor már semmit nem tehet az ember?Kész?
Hiszen én annyiszor vétkeztem.

--Szia Cilla !

A kérdésre a 26. versben van a válasz: "ha szándékosan vétkezünk, az
igazság megismerésére való eljutás után..."

- SZÁNDÉKOSAN - AZ IGAZSÁG MEGISMERÉSE UTÁN - vagyis, aki
már hivő volt,-- de valamilyen oknál fogva nem marad meg a Krisztussal
való közösségben - onnan KISZAKITJA magát AZZAL, hogy szándékosan VÉTKEZIK.- Nem is akar visszatérni Jézushoz, általa az
Atyához,... - azokra vonatkozik az i t é l e t .

-A hivő, ha NEM AKARVA, de mégis beleesik a vétekbe,- mihelyt felismeri,
rögtön odamegy Krisztus keresztjéhez és megvallja, leteszi bünét.- "Jézus
Krisztusnak a vére megtisztit minden büntől." ---- Ez maga a bünbocsánat
és akkor helyreállt az isteni kapcsolat.-- A megvallott és megtagadott bün
nincs többé, megbocsáttatott.-- Szabadon és békességben mehet tovább a
hivő.

-"Ha megvalljuk büneinket, hü és igaz Ő és megbocsátja,- és megtisz-
tit minden gonoszságtól." 1.Ján.1,7 és 9

Szeretettel
L.

Szia kedves Loisz!

De, én szándékosan vétkeztem.Vettem lottót, igaz, hogy az Úrra bíztam, ha talán úgy akarja akkor nyerek, persze már akkor tudtam, hogy nem fogok, amikor megvettem, de mégis megvettem.
Vagy sokszor türelmetlen vagyok.

---Szia !

-"Szándékosan" vettél lottót.----De most meg bánt a lelkiismeret ! Ez
bizonyitja, hogy nem akarsz véglegesen szakitani az Úrral.---Meg kell
vallani,- elfogadni a bünbocsánatot és ELHAGYNI a bünt.

-"Szándékosan" vagy türelmetlen ? Tehát úgy, hogy elhatározod: már-
pedig én most türelmetlen leszek ? - Mert ez a szándékosság. --- De
én nem gondolom, hogy ez áll fenn.-

-Vannak a természetünkből fakadó olyan bünök, amelyek "makacsul" ra-
gaszkodnak hozzánk,- kitartóan szembeállnak a lelki ember, uj ember
szelidségével.----Én úgy tapasztaltam,- hogy bár ezek nagyon megalázzák
az embert, hogy "már megint beleestem" - itt sincs más megoldás, mint
ujra és ujra szégyenkezve megvallani és bünbocsánatot kérni azzal az
elhatározással, hogy legközelebb NEM AKAROK türelmetlen lenni.-

-Aki "szándékosan" türelmetlen, az először is nem foglalkozik vele ilyen
értelemben, hanem masszivan cselekszi, amit a természeti embere diktál.
Ez esetben a türelmetlenséget! - Ez szakitás Istennel ! mert a bün
tudatos folytatása.

Szeretettel
L.

Köszönöm kedves Loisz!

Ölellek szeretettel Testvérem! cilla

--Cillám!

-Örülök, ha segitettem.--- De még kimaradt ebből a körből egy nagyon
fontos és lényeges: - Nem olyan régen tanultam én is.---

-Akkor, amikor azt mondom: NEM AKAROK TÖBBÉ VÉTKEZNI,- az tulaj-
donképen azt kell, hogy jelentse,- hogy tudatosan félreállok az Ó-embe-
remmel - és engedem, hogy Krisztus szelidsége érvényesüljön bennem
és belőlem.

-Aki a "Krisztusban van, uj teremtés az" - Az Krisztus által teremtett uj
emberem az Ő Lelke által bennem van.- De a természeti emberem is él
még.- A kettő viaskodik egymással.-- Igy értendő az, hogy félreállok, nem engedem, hogy a természeti emberem jusson szóhoz,- hanem ENGEDEM, hogy a LÉLEK ÁLTAL az UJ EMBER cselekedjék. - Nem én
cselekszem tehát, hanem a bennem élő Krisztus.-

-Tudom, hogy nagy misztérium ez,- de, ha hittel elfogadja valaki az Ige
alapján és akarja megcselekedni,-- egyszercsak csodálatosan MEGTA-
PASZTALJA,-- hogy igy VAN.- IGAZ ! Nincs ennél nagyobb boldogság !

---Ha meg esetleg régóta imádkozom, kérek valamit Istentől - és várni
kell,- azért vagyok türelmetlen ---- meg kell tanulni az elfogadást:
"Igen Atyám" - Ez is a Szentlélek munkája bennem.-

Ölellek
L.

A csodálatos halfogás történetét olvastam tegnap, és belezöldültem, hogy hogy nem vettem észre eddig, hogy miről szól. Kiskoromban valami hitttanon úgy magyarázták nekem, hogy azért lehetett nehéz Péternek, merthogy mit dumál bele egy laikus a szakmai dolgokba, hogy ők mikor hova rakják a hálóikat, és csak jobban tudja már ő. És biztos, hogy ez is benne volt. A durva, ami most jött csak elő bennem, hogy én egyáltalán nem tudom magamról elképzelni, hogy egy egész éljszakás kudarcsorozat után hajlandó legyek még bármire. Vagy legalábbis semmiképp se első szóra. Jézus vajon hagyta volna, hogy Péter kéresse magát? Khm.

eztet úgy hívják, hogy TANULT TEHETETLENSÉG (learned helplessness)

ráadásul az angol még durvább: tanult MENTHETETLENSÉG!!!


a szakma azt mondja, h ezt EGYETLEN MÓDON lehet gyógyítani: megfogod a grabancánál, és ÁTTESZED a biztonságos részre, ha ezt KELLŐ SZÁMÚ ALKALOMMAL megcsinálod: "megtanul újra megmenekülni"

--Hát, azért Péter is berzenkedett ! "Mester, bár egész éjszaka fáradtunk,
mégsem fogtunk semmit..."

-Ki tudja,- hangosan mondta ezt, vagy csak morgolódva Andrásnak, -
Jánosnak,- talán, csak - önmagának, fejét lehajtva... - egy biztos:
Jézus nem szólt ujra, ott állt, Péterre nézve.

-Lehet, hogy Péter ekkor emelte fel a fejét és a szeme találkozott Jézus
szemével... és ekkor már történt a csoda Péterben ! Az ellenállása ÁT-
VÁLTOZIK és ezt mondja:"DE, a te szavadra MÉGIS kivetem a háló-
kat."

--Jézus adni akart Péternek és isteni hatalma tudatában állt és várt, hogy
elvégződjék Péterben az ELFOGADÁS...

-------

-Persze,- a "mi lett volna,ha" kérdésre mindég ezerféle az emberi
válasz, kinek-kinek fantáziája szerint...

-Én igy képzelem el ezt a döntő találkozást,- ahol Jézus győzött,- de Péter
is győzött: önmaga felett.-

Üdv.szia
L.

Bibliatanulmányozó hét „morzsái”

Félreértettük Istent, ha csak a nyomorúságban imádkozunk Hozzá, de máskor elfeledkezünk Róla, és az élet megy tovább a saját ötleteinkkel. Ez nem igazi KAPCSOLAT. Isten igényli, hogy a megszabadítottak, megszenteltek az életüket megosszák Vele!
„Azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt.” (2Kor. 5:15)

…miután befogadták a Megváltót, az élet magától szépen megy tovább. És a király? Most már nem szólhat egy szót sem?!
Ha odamegyek a Megváltóhoz, akkor az életem Urához is jövök. A lelki élet nem bontakozhat ki anélkül, hogy Uram lenne, anélkül, hogy ne lenne szava minden döntésemben.

Isten legnagyobb ajándéka – a megtérés lehetősége. (Ha ez nem lenne, akkor egész életünk folyamán a bűnben élnénk, és azt vinnénk magunkkal az örökkévalóságba.)
Isten hív!
Nem egy jobb tanításhoz való megtérésre.
Nem egy jobb életre való megtérésre.
Isten hív: Térjetek meg HOZZÁM! Térjetek vissza az Istennel való szeretetközösségbe! A megújulás középpontja az Úrral való KAPCSOLAT.

A Jézus melletti döntés, csak egy pont, a lényeg az aktív, cselekvő hit, amelynek a kifejezésmódja az engedelmesség.
Isten a kapcsolatok Istene. Odaadta a Fiát a kereszten, hogy megossza velünk az életét. Arra vár, hogy mi megosszuk Vele az életünket!

A hit számol Istennek az ígéretével, mielőtt az ígéret valósága láthatóvá válik.
Ha az Isten szólt, az ígérete valóság, ha még nem is látom. Isten Igéje úgy megáll, hogy ha valamit megígért, akkor Nála, a láthatatlan világban az már valóság.

Ahová Isten utat mutat, oda utat is készít!, de a maga idejében mutatja meg.

Az utolsó, nagy próbák idős korban jönnek az emberre (ld. Salamon). Nyugdíjasként sem eresztheti el magát pihenőre a hívő. Életünk utolsó leheletéig szükségünk van arra, hogy Jézusnak alárendeljük magunkat.

Izráel nem maradt meg Isten szeretetében. Isten mondott valamit (Menj be arra a földre..), és az ember nem bízott a szavában: kémeket küld megnézni, elég jó-e a föld stb.

A hitetlenségből (bizalmatlanság) megszületik az engedetlenség.

Sok a lógó orrú keresztyén, pedig: a keresztyén élet öröm, az új élet ajándék!

Az életet megtartó hit (Mózest megtartották szülei) győzedelmeskedett egy világbirodalom felett (Mózesen keresztül Isten csapást mért a nagy Egyiptomra).

Miért nem érzékeli Izráel népe Isten szeretetét? Miért nem érzékeljük Isten szeretetét?
Ha nálam hiányzik a szeretet, akkor nem érzem jól magam, ezért azt gondolom, hogy Isten nem szeret talán engem.

/folyt./

Bibliatanulmányozó hét morzsái /2/

Isten szeretetének bizonyítéka a kiválasztás.
Isten minden embert egyformán szeret, mint Teremtő.
Isten minden embert egyformán szeret, mint Szabadító.
De nem szeret minden embert egyformán, ha a kiválasztásról van szó.
Ahogy a házasságban egy embert választunk, s annak fogadunk hűséget, úgy választott ki Isten egy népet, s maradt hozzá hűséges, bár Izráel hűtlenkedett.

„Jákóbot szerettem, Ézsaút pedig gyűlöltem” – hogyan értsük ezt? Isten valóban gyűlöl embereket?
Inkább arról van szó, hogy Isten mindent visszautasít, „gyűlöl”, ami versenytársa lehetne a kiválasztott Jákóbnak. Az edomiak Izráel testvérnépe voltak, ám tartósan, kitartóan gyűlölték Izráelt (Ezékiel 35:3-7)
Isten 'gyűlölete' erre adott válasz.
*
Mi, a Bibliát szerető emberek is lehetünk bibliakritikusok!
Mikor? Ha hallom Isten Igéjét, és mégsem teszem! Ezzel azt bizonyítom, hogy az Ige rám nézve nem kötelező érvényű, és ezzel leértékelem.
*
Mózest egyiptomi ismeretre nevelték, de megmaradt a szívében Isten Igéje, megőrizte. Tudta, hogy Egyiptom egész dicsősége por. Mózes szívében dolgozott az Ige, és tudott választani. A döntés alapja az Ige, s ez egyértelmű döntéshez vezetett.
Aki nem dönt, azt ledöntik, csak aki dönt, az lesz megdönthetetlen.
*
A természetes az, ami a Teremtésnek megfelel.
Olyan viselkedés, ami megfelel a Teremtésnek, az lelki is egyben. Pl. a szex a házasságban természetes és lelki!
Isten minket nem csak belső emberrel teremtett, hanem testet is adott, és természetes, hogy elfogadjuk. Vannak keresztyének, akik alapvetően nemet mondanak a testükre. A másik véglet, amikor túlhangsúlyozzuk a testünket; különösen a mai időkben kultuszként foglalkoznak vele (bulémia, anorexia stb.), ez nem természetes, nem lelki, hanem beteges.

Nem tudjuk meghatározni a gyermekink nemét, a Teremtő határozza ezt meg. Ugyanakkor ma az orvostudomány lehetővé tesz a születés előtti vizsgálatokat.
Keleten a lányoknak semmi értéke nincs. Ahogy a nemet meg lehet állapítani, és már tudják, hogy lány, akkor az embriót elveszik – abortusz.
Minden természetellenes magatartás negatívan jön ki. Manapság 300 millió lánygyerek hiányzik. A következőkben 300 millió férfi nem fog tudni családot alapítani.
Ha tisztelem a Teremtőt, és a rendelkezéseit – ez lelki viselkedés, és ezen áldás nyugszik.
*
Mit jelent, hogy „megszentelődik a hitetlen házastárs”? (1Kor. 7:14)
A hívő fél egy Lélek az Úrral, ugyanakkor egy test a pogány hitetlennel. Ezért Isten megszenteli a hitetlen felet. Ez nem jelenti azt, hogy automatikusan üdvözül, de félretett a hívő házastárs számára. A normális házasélet lehetséges, anélkül, hogy megsértené az Úrral való közösséget.
*
A kötelességből (és nem Isten iránti hálából, szeretetből) végzett szolgálatnak Isten előtt nincs értéke!
Ha a szolgálat üresjárat, ez visszahat azokra is, akik a szolgálatot teljesítik – logikusan fáradtság lesz belőle. /Ha a szolgálat értelmetlen, akkor nem ad örömet – ez a fáradság./

/Folyt./

Bibliatanulmányozó hét "morzsái"

Az áldás mindig Istentől jön, Tőle kell kapni és továbbadni. Ha a szolgáló önállóan teljesíti a szolgálatot, rutinból, anélkül, hogy belső kapcsolata lenne Istennel, akkor a zsebe üres, nincs mit adnia…

Ha nincs rendben felfelé, az élő Istennel a kapcsolat, akkor vízszintesen is minden inogni kezd, és nincs rendben.

Luther félt a prédikálástól, nem szívesen csinálta; fellépett nála az önsajnálat, s egyszer ezt mondta felettesének: „Meghalok, ha tovább kell csinálnom!” A válasz ez volt: „Istennek nagy dolgai vannak, odafenn is szükség van okos emberekre.”

Háromféle látás fordul elő a hívőknél:

- Azt látja, ami nincs, és nem is lesz (Pl. Mózes erősnek látja magát, hogy megszabadítsa Isten népét)
- Azt se látja, amit Isten mutat neki (Körülveszi Mózest Isten kijelentéssel – Mózes azt sem akarja meglátni.)
- A hívő (pl. Mózes) látja a láthatatlant.

A házasság a hűség ígéretével kezdődik.
Isten azt akarja, hogy ha valamit ígértünk, azt be is tartsuk.

Mennyi mindent mondunk egész nap, és Isten minden szavunkat komolyan veszi!
Minden gondolatunkról, szavunkról számadással tartozunk Istennek (nem csak a meggondoltról, hanem a meggondolatlanul kimondottról is) !

A világot betöltő sok nyomorúság láttán, fel szokták tenni a kérdést:
„Hol van Isten? Miért nem tesz semmit?”
A mi Istenünk nem tétlen, de tökéletesen igazságos. Nekünk adta át a felelősséget ezért a világért! -> 1Mózes 26-28.
Isten felelősséget ruházott az emberre. Így ha emberek éhhalált halnak, az a bűnünk, önzésünk következménye.

Az önsajnálat ellenszere (gyógyszere) a hálaadás!

(Folyt.)