Khm..én a fél kamaszkoromat azzal töltöttem el, hogy könyörögtem anyáméknak menjünk már el valahova együtt, legalább könyvtárba . De nem, nem soha... Persze, ha világéletükben gyűlölték egymást meg tudom érteni, hogy nem szívesen szórakoznak együtt. Így persze már én is nagyon korán a haverokkal csináltam mindent. Aztán már nem voltak haverok, csak egy-két barát. Mióta megtértem "értelemszerűen" már barátaim sincsenek . Megmaradtak persze a régiek, dehát ők nem nagyon értik az "Istennel kapcsolatos hülyeségeimet", bár legalább tolerálják, ennek is örülök.
A szüleim asszem még nálam is magányosabbak, de szerintem maguknak csinálták..., egészségükre.

szüleiden így távból nincs mit csinálni... de hogy TE NE JÁRJ ÍGY... azon TUDUNK dolgozni:

1Pét 1,18. Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből

ez a MEGVÁLTÁS ez MEGVAN!!! csak ÁT KÖLL VENNI!!!

Még valami, csak hogy mégjobban elkeserítsek mindenkit .
Nálunk azért nem tart a lelkész ifit, mert elszomorodott, hogy mindig csak két embernek tartja meg . Ez tényleg szomorú dolog, de most már az a két fiatal se tud hova menni, halleluja . Egyik hívő ismerősöm, nem panaszkodva, de néha megemlítette, hogy hát nem naygon vannak barátai(mármint amúgy sok barátja van, kedves lány, csak hívő barátai nincsenek). Nem tudom, hogy ezért-e, vagy nem ezért, de pl. ő nem hívőkkel megy el kirándulni, kultúrális rendezvényekre stb(többnyire én is ), mivel hívők nem hívják, meg szerintem a hívők inkább a saját hitéletükkel vannak elfoglalva, mint azzal, hogy barátkozzanak . Ez a tapasztalatom.
És egyébként neten keresztül szerintem sem az igazi...csak a semminél jobb...és hát mivel semmi sincs, ezért marad a net.

kösssz... maradtam 10telettel...

SZÓLJ, ha szabad a szombatod: EL VAGY HÍVVA ifire!!!

Sajnálom, de én nem tudok azzal a tudattal élni, hogy nekik végük. A nővérem túl tudott lépni rajtuk, dehát neki könnyű , mert ő nem hívő. Nekem megmondom őszintén, bűntudatom van a szüleimmel kapcsolatban. Csak azt látom, ha hamarabb megtértem volna, ha 5000%-al jobb hívő lennék, már biztos Krisztushoz tudtam volna vezetni őket. De attól tartok egyszerűen nem fog menni. A nagymamám már meghalt, mióta hívő vagyok. Elmondtam ugyan neki az evangéliumot, de eléggé bágyadtan. Sajnos így nincs rá garancia, hogy a mennyországban van... A többi családtagomnak sikerült kevésbé bágyadtan elmondani , és állítólag látszott rajtam pozitív változás a megtérés után(ami szvsz mára már tutira lekopott rólam ). Szóval...
Mivel én vagyok az egyetlen hívő az egész-full rokonságban-ismerősségben, stb. ezért sajnos rohadtul egyedül vagyok, és el vaygok veszve...

Bocs, nem téged akartalak megbántani... "A netezésnek nincs sok értelme szöveggel"...de mit csináljak, ha téynleg így érzem. Néha még magányosabbnak érzem magam, miközben msn-ezek valakivel, mintha egyáltalán nem beszélnék senkivel .

Igen, hajlamosak vagyunk a nagy számok bűvöletében élni, az a jó, ami tömegeket mozgat meg. Ki kellene ebből nőni, személy szerint, egyen-egyenként értékelni egymást, odafigyelni egymásra...a jó pásztor is elment az egy eltévelyedett juhocskája után, fontos volt neki, h. az is gyógyultan legelésszen a nyájban .

Pedig az Úr meg tudja áldani a kicsiny kezdeteket is: amikor a fősulin elkerültem a ref. templomba, a lelkész családján kívül max 3 ember volt még.Ez a szoci alatt volt, akkoriban nem voltak máshol sem tömve a templomok. Az 5. év végére nem azt kérdeztük: mikor lesz bibliaóra, hanem azt, h. mikor nem, mert nagyon gyakran megfordult az egyre szaporodó ificsapat a parókián.Nagyon hálás vagyok az Úrnak azokért az évekért.

Aztán mikor elkezdtünk találkozni hívő fiatalok az Ige körül már itt, ezen a vidéken, itthoni tájakon, az egyikünknek feltűnt: testvérek, ez nem jó,nincs gyarapodás...más egyházakban tömegével mennek az emberek.
Később láttuk, h. az felkészítő időszak volt, abből a kiscsapatból lettek aztán a hamarosan nálunk is elterjedő nagylétszámú táborokban a csoportvezetők. A poén, h. ugyanaz a testvér, aki annakidején kifogásolta a kis létszámot, mikor meglátogatott egy későbbi nagytábort, csak morfondírozott: nem jó ez így ,testvérek, túl sokan vagytok, nem lehet mindenkire odafigyelni..

Linket kérek, Net.


De az más kérdés,h. én valóságos szabadidőközpontra gondoltam..

oké, HOL??? sokat nem segít az OTTANI fiatalokon, ha PESTEN van egy ilyen

a NETes szabadidőközpont PONT EZÉRT "különleges lehetőség", mert EGYSZERRE van jelen MINDENÜTT (ahol van egy számítógép persze...)

Net, mi ez a rizsa?

a netes linket kérdeztem...

net-2-rizsa

Ha rajtad állna, akkor a neten tölthetnénk az életünket? Jó kis jövő! Mit mond erről a Biblia?

NÉZD, mit mond:


elég 1értelmű

Szia Tavasz!

Ha majd ráérsz, mondanál valamit, h. te mit igényelnél-milyen lehetőségeket- egy szabadidős központban?

én is értékelném!! (a leginkább működő verziója ennek a keresztény kávézó, illetve teázó volt eddig, de BÁRMILYEN MÁS ötletet is szeretettel látok én is )