Időzóna: UTC + 1 óra




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 80 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6  Következő
 

Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2007. szept. 29., szombat 12:45 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 01., péntek 19:22
Hozzászólások: 4328
Gabri írta:
Írtam, hogy milyen keveset találkozok a férjemmel, és ebből a kis időből sajnálom elvenni azt, hogy elmenjek mondjuk női bibliakörre. Pedig nagyon hiányzik az is, hogy legyen gyülekezetem, legyen közösségem. És az a nagy baj, hogy itt még gyülin kívül sincsenek barátaim. A gyárban nem lehet igazi barátságokat kötni többnyire a fent leírtak miatt, meg azért sem, mert ott jönnek-mennek az emberek. Nem gyáriakkal meg hogy tudnék barátkozni? Ők délelőttönként dolgoznak, a délutánomat meg ha éppen van, a férjemmel szeretném tölteni. Valószínűleg beindul most egy egyetemi bibliakör, amire ha éppen ráérek, el tudunk közösen menni. De ez igazán tavaly sem jött be. Azért reményelem, hogy idén jobb lesz.
Ja, igen gyermekotthon... Van rá reménységem, hogy decemberig kapok ott állást. Legalább azt a munkát szeretni fogom, és talán barátokra is lelhetek ott, de sajnos az időbeosztás hasonló lesz, mint itt.
Szerintetek hogy kéne ezekhez a dolgokhoz állnom? Hogyan lehetne beilleszkedni, ha egyáltalán lehetséges? Mit tehetnék, hogy legyen gyülim? Szóval észrevételeket, segítő tanácsokat várok!!! Előre is köszi!


Kedves Gabri!

Fontos, hogy tudd, nem ez az egyetlen munkahely, ahol dolgozhatsz, amibe belekényszerültél.

Saját tapasztalat, és ez nem a politizálás helye, hanem a tényeké, hogy a multik a bőrt is leszednék a dolgozóról, de lassan már mindenki. Szóval tartsd nyitva a szemed, és keresd az új munkahelyed, ahol nem használnak ki ennyire.

A nejem volt hasonló helyzetben, ő ötödik, hatodik helyén találta meg azt a helyet, hogy bár kihasználják elég erősen, de ez talán egy élhetőbb munkahely. Te is keresd azt a helyet, ahol dolgozva el tudod látni a családodat, és még kedveled is azt a helyet.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. szept. 29., szombat 17:46 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. aug. 29., kedd 09:37
Hozzászólások: 6055
rosta írta:
Erika, ez tényleg jó, ennyi zsenit egy helyen. :)

Egy privát kérdés. A te férjezett nevednek is ova-ra kellett végződnie?



Amikor házasságot kötöttünk, akkor még igen, a demokrácia óta meg lehetne változtatni, de nem tettem, -ová vagyok.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. okt. 05., péntek 08:02 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. aug. 29., kedd 09:37
Hozzászólások: 6055
Kedves Gabri!

Azt meg kell szokni- legalább is tapasztalataim szerint,- hogy az élet nehéz,.. és mindig másként nehéz. Mikor azt gondolom, hogy ezt a helyzetet már kezelni tudom, akkor jön egy lényeges változás, és újra meg kell találni az optimális megoldást. Viszont azt is tapasztaltam, hogy Isten nem ad nagyobb terhet, mint amihez az erőt is megadja, ...csak én ne vállaljam túl magam, ne akarjam túllépni a saját árnyékomat.

Ezért nagy lehetőség kettőtöknek együtt elcsendesedni rendszeresen, s együtt növekedni az Úr ismeretében, együtt meglátni, mi az a plusz feladat a mindennapok kötelességein túl, amit végeznetek kellene. S aztán ha úgy alakul, hogy csak felváltva tudtok jelen lenni ebben , mert a másik munkában van, vagy később a gyerekek miatt nem lehet jelen, akkor is egy szívvel- lélekkel tudjátok végezni.
Ha visszanézek az elmúlt együtt töltött 25 évre- hosszú ideig , amíg a gyerekek fel nem nőttek, ritkán voltunk együtt istentiszteleten, bibliaórán. Felváltva jártunk, vagy a férjem ment vagy én..aztán többször férjem, ritkábban én.
Igy nézve nagy ajándék volt házasságunk első éveiben, hogy nálunk lehett a bibliaóra, mert akkor így én is jelen voltam mindig.

A másik topicban írtad, hogy elkísérted a férjedet Pozsonyba- nagyon helyesen tetted. Itt is érvényes az Ige: - Áron is megvegyétek az alkalmakat..amikor a férjem látástól vakulásig dolgozik, ha beszélni akarok vele, lemegyek a műhelybe, s míg ő végzi a dolgát, én mondom a magamét..aztán megfogom a mérőszalag végét, s besegítek, ha ez nem hátráltatás.
Az is nagyszerű lehetőség, ha hosszabb útra megy,- és az én munkám sem látja kárát,- hogy elkísérem, s akkor együtt is vagyunk, meg beszélgetünk is, meg a tájat is nézzük..
Most éppen nem így tettem- Olaszországba ment egy kiállításra, és bár nagyon csábító volt, hogy megláthatom Velencét, San Marinot, mégis maradtam, ...majd egy kicsit nyugodtabb tempóban inkább ..
Régebben, amíg alkalmazottként dolgozott, több ideje volt, a gyerekek is kicsik voltak, sokat segített a házi munkában. Legnagyobbakat éjfél körül kacagtunk, amikor még sehol se láttuk a munka végét, de már holtfáradtak voltunk,.. de szép idők voltak..
Amire én nagyon szívesen emlékezem, a házépítés volt. Mindenképen ki akartam venni a részemet a szakmunkából is, különösen mikor a szomszédasszony lefitymált,h. : maga csak főz, másutt ezt az öregmamák csinálják- hát a szigeteléskor a sarkamra álltam, már akkor voltak nagyobb gyerekek, a kicsikre tudtak vigyázni, és kénytelen volt a férjem elismerni, hogy egész használható segédmunkás vagyok.))

Amit a pénzről, munkahelyről írtál, azon a véleményen vagyok, mint Rosta, hogy nem kell bármi áron bármit csinálni. Bár nagyon szükséges a pénz, azért nem a leglényegesebb tényező.
"Az Úrnak áldása , az gazdagít meg, s azzal nem szerez semmi bántást". Példabeszédek 10: 22- ez volt a vezérigénk anyagi téren, ti is tapasztaljátok meg, ezt kívánom..


csak most olvastam el a gondolatokat a főoldalról, idepasszol:

"Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
...a nehézségek,kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó
ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk."
Antoine de Saint-Exupery


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. okt. 08., hétfő 09:27 
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 04., szerda 10:02
Hozzászólások: 159
Tartózkodási hely: Révkomárom (Szlovákia)
Sziasztok!

Nagyon köszönöm az építő hozzászólásokat! Sokat segítettek tényleg. Meg az segített még sokat, hogy megnéztem egy-két házasságot (frisset is), és tényleg ott sincsenek sokkal többet együtt. Onnan tudom biztosra, hogy haladok az úton, hogy el tudtam határozni biztosra, hogy jövő héten megyek női Bibliakörre. Kérjetek számon! :) Csak azért nem most, mert most még nappalos vagyok.
A hétvégét viszont még emésztem... Ezt még mindig nem tudom elfogadni. :( Azért is nehéz, mert én olyan családban nevelkedtem, ahol mindkét szülőmnek 8 órás, hétfőtől péntekig tartó munkája volt, és a család együtt volt esténként, és a hétvégéket is együtt töltöttük, aktívan kihasználva. Tudom, hogy akkor más idők voltak, de bennem ez a minta él.

_________________
"Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket." / Jn. 15, 12./


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. okt. 16., kedd 20:49 
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 03., kedd 14:44
Hozzászólások: 36
kedves Gabri votam már hasonló helyzetbencsak más felállásban , még imádkozni se igazán tudtam- vagyis nem tudtam mit is kellene tenni, Mégis kértük az Úrat ő válaszolt, azután léptem egy jónagyot kb 1000 km-t és új életet kezdtem csládommal együtt, most egy helyen dolgozom a feleségemmel, ezt addig el sem tudtam képzelni, nagy áldás volt az Úrtól


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. nov. 11., vasárnap 14:01 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 01., péntek 19:22
Hozzászólások: 4328
Kedves Gabri, mi a helyzet? Írd meg légyszi, hogy történt-e valami változás azóta, hogy írtál? Gondolom hajtasz ezerrel, és élni sincs időd... :cry:


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. nov. 11., vasárnap 18:15 
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 04., szerda 10:02
Hozzászólások: 159
Tartózkodási hely: Révkomárom (Szlovákia)
Szia Rosta!

Köszönöm érdeklődésed. :D Sajnos lényegi változás még nincs. :( De azért nagyon remélem, hogy ez már nem megy így sokáig, mert változatlanul nagyon utálom ezt az egészet. Én már többé-kevésbé túljutottam a traumán, viszont szegény férjemen pedig pont most jött ki. :( De ennek eredményeként, ha decemberig nem vesznek fel a gyerekekhez, szeretnénk karácsony után kettesben pár napra a Magas Tátrába menni. Az remélhetőleg nagggggyon jóóóóó lesz. :D Most pedig jön 3 többé-kevésbé szabad hétvégém. Megbeszéltük, hogy jövő hétvége a férjemé, az ő kívánságát fogom lesni végig :D, az azt követő hétvége pedig az enyém, és akkor megyünk Pestre, és megint igyekszünk "ellopni fiainkat", vasárnap du. pedig ifjúházas alkalom lesz.
No meg most nagy nehezen sikerült sulira kivennem 2 jogos szabadnapomat, így a következő hetekben az átlagosnál kicsit kevesebbet dolgozok.
Ja, és rájöttem, hogy miért akarta Isten, hogy itt dolgozzak, de ezt egy másik topikban írom le nem sokára. :D

_________________
"Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket." / Jn. 15, 12./


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. nov. 11., vasárnap 19:32 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 01., péntek 19:22
Hozzászólások: 4328
Szia Gabri!

Ez így működik általában. Az ember nem mindig teheti azt, ami a legjobb lenne számára. Ismerem én is ezt a helyzetet.

Könnyű tanácsot adni, de hát ezt így kell csinálni. Szépen dolgozni kell, az emberekkel jól kell kijönni, és közben azért figyelni kell arra, hogy van-e valami jobb lehetőség, ami számodra, és a családod számára kedvezőbb.

Sok szerencsét hozzá! :)


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. nov. 13., kedd 15:00 
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 04., szerda 10:02
Hozzászólások: 159
Tartózkodási hely: Révkomárom (Szlovákia)
Mégis csak ide írom, csak sajnálom, hogy ennyire elvittem már a topicot az eredeti témától, de nem tudtam, hogy hova írjam, és úgy gondoltam, hogy befejezésnek ez ide illik.
Néhány napja kezdem sejteni, hogy Isten miért tett erre a munkahelyre. Természetesen ezen is mérhetetlen szeretete és bölcsessége látszik. :D Már nagyon várom, hogy a gyerekeknél dolgozhassak, de rá kellett jönnöm, hogy ha rögtön a gyerekeknél kezdek nagy traumát jelentett volna számomra a 12 órázás, az éjszakázás, és a havi egy szabad hétvége. Szerintem azért tett ide Isten, hogy ebbe kicsit belerázódjak, és felhőtlenül tudjam élvezni a gyerekknél a munkát. Tudom, hogy így is lesznek nehézségek, de meg fogom hozzá kapni az erőt. :D
Meg az is jó, hogy úgy érzem, hogy nem várja el tőlem Isten, hogy szeressem ezt a helyzetet amiben vagyok, ezért várom ebből való mielőbbi szabadítását.

_________________
"Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket." / Jn. 15, 12./


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. nov. 13., kedd 16:47 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. aug. 29., kedd 09:37
Hozzászólások: 6055
Gabri,elmondom, hogyan szabadított ki Isten engem a munkahelyemről. Már három éve dolgoztam mint agronómus, szerettem nagyon azt az állandóan változó munkakört, csak nagyon nehéz volt és sok-sok sikertelenség kísérte.A különféle munkák közül legjobban az aratást szerettem, ami azon az éven kicsit korábban kezdődött, mint ahogy vártuk. A főnök épp szabadságolt, hát én helyettesítettem. Ahogy megérkezett, mentem vissza a helyemre,...aztán mivel kevés volt a csoportvezető, kimentem a kombájnokhoz a mezőre önként.Nem tudtam mire vélni,hogy mi van velem, délben már nem bírtam a rendetlenebbek után futkosni...
Learattunk, jött az aratási ünnepély,a főnökségnek nem hiányoztam a fő asztalnál...a többi asszonnyal együtt a vendégségen fel kellett volna szolgálnom, de azt gondoltam : az utolsó két hétben voltam főagromómus, agronómus, csoportvezető...most a " jókedvű társaságnak" felszolgálni nem fogok,és hazamentem.
Végtelenül elkeseredve ezt olvastam a 102.zsoltárban: ..ideje, hogy könyörülj rajta, mert eljött a megszabott idő...- nagyon rácsodálkoztam erre a versre, mert abban biztos voltam, hogy nekem szól...s a következő héten kiderült, milyen idő jött el : bejelentkezett a várvavárt baba...


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. nov. 13., kedd 17:19 
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 04., szerda 10:02
Hozzászólások: 159
Tartózkodási hely: Révkomárom (Szlovákia)
Erika írta:
Gabri,elmondom, hogyan szabadított ki Isten engem a munkahelyemről. ...
Végtelenül elkeseredve ezt olvastam a 102.zsoltárban: ..ideje, hogy könyörülj rajta, mert eljött a megszabott idő...- nagyon rácsodálkoztam erre a versre, mert abban biztos voltam, hogy nekem szól...s a következő héten kiderült, milyen idő jött el : bejelentkezett a várvavárt baba...


:D :D :D

Nálam talán először a 20 várvavárt gyerek jön :D , de azért azt AZ EGYET sem utasítanám el. :D

_________________
"Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket." / Jn. 15, 12./


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. nov. 20., kedd 18:23 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. aug. 29., kedd 09:37
Hozzászólások: 6055
Akkor kanyarodjunk vissza az eredeti témához:

“A barátság oka nem lehet véletlen, sem az egymásra utaltság. Még kevésbé az azonos világnézeti beállítottság vagy politikai célkitűzés. A barátság oka egyedül a barátság maga.” (Wass Albert


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. nov. 20., kedd 22:39 
Offline

Csatlakozott: 2007. nov. 18., vasárnap 16:46
Hozzászólások: 41
Egy idézet előljáróban (Antoine de Saint-Exupéri):

"- Te nem vagy idevalósi - mondta a róka. - Mit keresel?
- Az embereket keresem - mondta a kis herceg. - Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?
- Az embereknek - mondta a róka - puskájuk van, és vadásznak. Mondhatom, nagyon kellemetlen! Azonfölül tyúkot is tenyésztenek. Ez minden érdekességük. Tyúkokat keresel?
- Nem - mondta a kis herceg. - Barátokat keresek. Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?
- Olyasmi, amit nagyon is elfelejtettek - mondta a róka. - Azt jelenti: kapcsolatokat teremteni.
- Kapcsolatokat teremteni?
- Úgy bizony - mondta a róka. - Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra... - Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít - mondta a róka. - Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik... - Isten veled - mondta a róka. - Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
- Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
- Az idő, amit a rózsámra vesztegettem... - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az emberek elfelejtették ezt az igazságot - mondta a róka. - Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért...
- Felelős vagyok a rózsámért - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse

Az az érdekes kérdésem támadt, hogy: szerintetek lehet különbséget tenni a fiúk és a lányok barátsága között? Nekem eddig úgytűnt, hogy a fiúk barátsága sokkal erősebb. Létezik teljesen őszinte barátság?


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. nov. 21., szerda 22:09 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. aug. 29., kedd 09:37
Hozzászólások: 6055
Edit írta:
Az az érdekes kérdésem támadt, hogy: szerintetek lehet különbséget tenni a fiúk és a lányok barátsága között? Nekem eddig úgytűnt, hogy a fiúk barátsága sokkal erősebb. Létezik teljesen őszinte barátság?


Kedves Edit!

Gondolkodtam már ezen én is, annál is inkább, hogy pl. Márai is azt írta, hogy igazi barátság csak férfiak között lehetséges.Ezt a véleményt egyáltalán nem tartottam "hízelgőnek" , a régi fórumon megis kérdeztem Exrefist, hogy mi a véleménye erről, s azt a megnyugtató választ adta, hogy szerinte nincs különbség a fiúk és lányok barátsága között.
Szerintem sincs, nekem mindig is voltak, s nagyon örülök annak, hogy ma is vannak barátnőim, s nem tudom elképzelni, hogy miért lenne őszintébb két férfi között a barátság, mint két nő között?


:roll:


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. nov. 22., csütörtök 07:33 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. szept. 30., szombat 08:33
Hozzászólások: 1884
Tartózkodási hely: Bács-Kiskun megye
Szerintem is ez nem a nemektől, hanem a jellemtől függ.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 80 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6  Következő

Időzóna: UTC + 1 óra


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Style by phpBB3 styles, zdrowe serce ziola
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség