Köszi. Te mindig tök rendes voltál velem. Jó lenne...
De nem mondok én se többet, mert Rosta küld egy privit, hogy: Éljen a "Sounds of (killing) Silence" most és minörökké. Pedig most nem ugyanarról lenne szó...

Rostát rég láttam... folytassuk priviben.

A család már békésen aludt,amikor a fenevaddal összetalálkoztam. Az undortól legszívesebben ordítottam volna, de nem akartam túl nagy zajt csapni. Mit tegyek?...kibírom reggelig így, most már nem költök fel senkit... de nem,.."éreztem, megöl, ha hagyom"......ide-oda cikáztak a gondolataim, s forgott velem minden....egyáltalán,hol szedtem fel? aznap csak a kertben voltam, amikor a virágokat öntöztem...
Nem, úgysem tudnék elaludni...s akcióba lendültem: rányomtam egy adag krémet, vártam egy kicsit...merre is forog az óramutató..na,akkor nem úgy,ellentétesen...
reggel diadalmasan mutogattam a győzelmi trófeát: lám, milyen bátor vagyok!..a többiek még nézni sem bírták,olyan ronda volt.

Nemrég mondta egy orvos, hogy sem az óra irányában, sem fordítva nem kell forgatni, hanem egy rántással kirántani; ami benn marad, nem okoz gondot.

nohogyne.... AMENNYIBEN nem gyullad be...

feleségemnek annó ORVOS szedte ki ezzel a technikával, a fej, ami bent maradt, "szépen" begyulladt, úgyhogy... kisműtét lett belőle

a TEKERŐS megoldás ellen azt szokták felhozni, hogy azért nem jó, mert az ÖSSZENYOMOTT kullancs BELEÜRÍTI a sebbe a nyálát, vagyis ha addig nem fertőzött, a kiszedés során fertőz...

viszont ezt a fejletépős kitépést is nehezen tudom elképzelni kullancskiszedő csipesz nélkül úgy, hogy közbe a potrohát NE NYOMD ÖSSZE


szóval: szépen finoman, NYOMÁS NÉLKÜL TEKERNI: nekem még mindig bejött!!

Tavaly volt először kullancsom- azt nem mondta senki, hogy az 50-es után már a kullancsok is jönnek , az egy jól felhizlalt tag lett suttyomban rajtam,mire észrevettem,ez viszont frissen fel lett fedezve, remélem valami vírust nem ajándékozott nekem...

...hát igen, említette, hogy csak akkor nem okoz problémát, ha még csak X ideje (sajna, elfelejtettem, mennyi időt mondott) van benne.

Különbözőek vagyunk

Mivel elég messze lakunk a villamostól, reggelente a férjem elszállítja az iskolába induló csapatot a megállóhoz.Időnként hajnalban elmegy itthonról, s ha a nagyfiam is vele megy, akkor bizony gyalogosan kell megtenni ezt az utat.
Hogy középső fiamban egy szigorú apa szunnyadozik, az ilyenkor mindig megnyilvánul.Igazít a lányok öltözetén,frizuráján, az indulásra is ő adja ki a vezényszót.
Sára örül ennek az irányításnak. Szinte kivirul, s igyekszik teljesíteni a Pali parancsait.
Nemúgy Anna. Nem az a lényeg, mikor, merre hogyan induljanak, hanem ,hogy ő mondja ki, fittyet hányva a Pali elgondolására.
...nézek utánuk az ablakból: Pali nagy léptekkel elől, Sára lazán,sétálósan hátul, Anna középen nagy iramban próbálja beérni Palit /de jó is lenne, ha pl. egy kioldódott cipőfűző megállásra kényszerítené Palit, akkor már könnyűszerrel megszerezhetné a /jogos/ vezetést.

Nem apró, hanem nagyon nagy öröm ért a héten. Engedélyt kaptam minden részről, hogy Danit meg Karcsit (a drága államigondozottjaimat)elvihetem hittantáborba.
Van még ezzel kapcsolatban egy-két titkos vágyam, remélem az Úr teljesíti azokat is.

Kedves Gabri!

Áldom a Hatalmas Istent, hogy megengedték neked, hogy ezt a két srácot elvidd az Úr Igéjét hallgatni.

Imádkozom, hogy megismerjék Isten szeretetét, amit adott az Ő Fiában.

Annak meg különösen örülök, hogy hallok rólad!


....és annak meg pláne, hogy az Úr Jézus akaratát cselekszed!

Már a múltkor is említettem, hogy milyen kellemes meglepetésben volt részem a bolhapiacon.
Ma is ott jártam, s az egyik vietnami eladónővel, Zannal jó barátságba kerültem.
Úgy kezdődött az egész, h.a múltkor a ruha otthon szűknek bizonyult, hát próba-szerencse alapon visszavittem. Zan előbb gyanakodott, nem hordtam-e közben, nem tettem-e kárt benne, de aztán hozott megfelelő méretet.
Azt már akkor is láttuk, hogy nagy kapitány, vérbeli eladó, kitűnően beszél szlovákul, s lengyelt is vágja.
Ma a nővéremnek kerestünk ruhát- perszehogy felkerestük Zant.
- Innen nem menekülsz - mondtam a nővéremnek,s hagytuk is érvényesülni Zant, aki elemében volt. Ránk nézett, s azt mondta: ő tudja mi kell nekünk, s valóban megfelelőt ajánlott.
Valahogy olyan közel került hozzám ez a fiatal lány. Ő is mint régi kedves ismerősét, úgy simogatott, megígértem neki, legkésőbb ősszel újra jövök, készítheti a kollekciót.

Istennek hála fújdogál a szél.De jó!!!!!

D.úr úgy élt az emlékeimben, mint minden idők legkellemetlenebb megrendelője. Valami bonyolult dolgot kért tavalyelőtt, igyekeztem körülugrálni, ahogy csak lehet, de csak mélységes lenézést érzékeltem a részéről.
Ma újra jelentkezett, az előre megbeszélt időpontban becsengetett. Én felvérteztem magam az esetleges újabb sértegetései elől, hivatalos és nagyon kimért hangot ütöttem meg.
Ő viszont kedves volt/lehet,hogy csak rossz napja volt az első találkozásnál, aminek akkor én ittam meg a levét?/...én is hamar felengedtem, s már csak poénból dörgöltem az orra alá, miket mondott anno.
Jött egy következő megrendelő, akit D. jól ismert, de már régen találkoztak. Mielőtt benyitott volna az új látogató, D. jelezte, h. ő szeretné fogadni. Rábólintottam. Eljátszottuk, h. ő most nálunk van alkalmazásban. Nagyon jól sikerült alakítanunk, mert olyan elképedt pofát rég láttam...szegény nem bírta elképzelni, hogy most nekünk megy olyan jól, hogy D.-t a jónevű építészt alkalmazzuk,... vagy D.-nek megy olyan rosszul, hogy ránk szorult?

De jó!

Munkában heten alkotjuk a csapatot: a főnök + kollégák. Ez éven szebbnél szebb virággal köszöntöttek fel szülinapra, névnapra. Egy kis rózsaszín fonott kosárkát kaptam ma, a két füle végigfűzve gyöngyökkel, s benne rövidre vágott élő virág, zöld levél, díszítés. Egy hónapja pedig hatalmas csokrot kaptam, amiben a sok szép virág között egy díszananász is volt. Kész költemény volt.
Meg is voltam lepve, hogy a szigorú főnök ilyen figyelmes is tud lenni. (mivel ő a virágfelelős)