-A kérdésem pauler soraira vonatkozott, arra az állításra, hogy még a hívőnél is van a lelkünknek olyan része, amit nem akarunk látni.- Ez természetesen igaz mindaddig, amíg KOMOLYAN nem akarunk krisztuskövetők lenni. -Ahhoz, hogy valóban azok lehessünk és eljussunk arra a belátásra, hogy "kell" a Krisztus keresztje olyan önismeretre van szükségünk, amire magunktól képtelenek vagyunk.

-Ezért kell az az imádság, hogy Isten mutassa meg, kik vagyunk.- Ez elkerülhetetlen. Péter apostol "tagadása" és ezzel teljes összeroppanása "kellett", hogy megtörténjék. De az Úr nem hagyja azokat elsüllyedni, akik őszintén keresik és szeretik Őt.

"Vereségeken visz át az út, míg megszabadulunk gőgös önbizalmunktól", de Isten békességéhez ez az egyetlen célravezető út.

Van J.A.-nak egy másik könyve, amely a pszichoanalízis során kelt gondolatait tartalmazza, de az annyira kemény, hogy nem is akarták kiadni, csak miután kéziratban kezdett keringeni, nemigen volt más választásuk.
A felpiszkálás-elfojtás érdekes téma. Melyik a jó? Egyik sem, ha nincs megoldás.
Mondod, Báránka (ugye, így?), hogy keresztény családokban is vannak problémák, és ez így van. Ez bennem két gondolatot vet fel:
Egyfelől: Ugye, sokan mondják, hogy pszichológia a hívő számára olyan veszedelmes terület, mert át- meg átitatott mindenféle pogány meg okkult tanokkal(Freud ráadásul, ha jól tudom, materialista volt, ezért nem is tudom, miféle lélek-fogalommal operált, hiszen a természeti törvények szerint az anyagból soha nem lesz lélek). De Isten azt mondja, hogy mindent megvizsgáljunk, és ami jó, tartsuk meg. Ezért a keresztény pszichológusnak igen ébernek kell lennie, az árral szemben úsznia stb., és ez rendben is van.
Másfelől viszont: Mit tud a pszichológia, amit nem tud Jézus Krisztus? Nem a keresztény igazságok puffogtatására gondolok természetesen, hanem a feltámadott Krisztus életére. Mire nem képes a feltámadott Krisztus? Azt értem, hogy a nem hívőnek jó a pszichológia, de a hívőnek nem elég Krisztus?
Ettet nem értem.
Üdv
nX

a kérdésfelvetés akadályozza meg a helyes választ

az a kérdés, amit VALÓBAN érdemes feltenni:

Mit tud Krisztus, amit "nem tud" az EGYHÁZ?

Ma a 139. Zsoltár 23.-24. verse volt az alap Ige:
Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat! És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!

Jó volt azt hallani, amiről Loisz is írt, hogy a hívő ember kérheti Istent, hogy mutassa meg, kicsoda valójában. Ebbe a bűnei is benne vannak.
Szóval vágyhatunk arra, hogy helyes énképünk legyen. Hogy azt lássuk, akik vagyunk valójában.
A zsoltáros és Loisz is az Urat akarta látni, hiszen RÁ NÉZVE kérte, hogy mutassa meg a bűneit. Tehát nem szemtől szembe, hanem Jézus Krisztuson keresztül, amiről Báránka is írt.

Eszembe jut Péter, aki Jézust akarta látni a főpap udvarában, de az Ő szemén keresztül meglátta önmagát is.

http://www.youtube.com/watch?v=gvNSKBWeCRk

Ez is érdekes kérdés.
De vajon ugyanazt tudja-e a szpichológia, amit Krisztus igen, de az egyház nem?

Lehet ragozni, de szerintem tökéletesen igaza van a Paulernek, amire reagáltam:



Sajnos még a részleges Isten ismerettel (Biblia alapján álló) rendelkező emberek is alapvető félreértésben gondolkoznak saját maguk cselekedeteit, gondolatait, másokkal való kapcsolatait illetően. Sokszor egészen eltérő, akár egymásnak ellentmondó, esetleges dolgok azok, amik ráébresztik a hívőket a saját hibáikra, vagy egyáltalán azokra a fontos dolgokra, amelyekkel az illető netán nincs tisztában.

Az "ismerd meg önmagad" mondás egy hívő keresztyén számára nyilván Isten ismeret alapú, de a megismerés milliónyi helyzetben rejlő példából, analógiából következhet.

Szerintem első a valóság látása, hogy ne legyek képmutató. Hogy azt mondjam valóságnak, ami megtörténik, megtörtént, amit gondolok, érzek, látok.

Utána pedig látnom kell, hogy ez jó, vagy rossz, hogy hova vezet az, amiben vagyok.

Szerintem a pszichológia eszközeivel is el lehet jutni önismeretre, de Báránka következtetése - miszerint ez vagy felfuvalkodottá, vagy depresszióssá tesz - nekem elég találó.
Annak a hitnek a hiányában, miszerint Jézus Krisztus meghalt a mi bűneinkért és feltámadt a megigazulásunkra, az önismeret nem lehet jó.

Isten nélkül semmi sem jó, még az önismeret sem, pedig erre a mai világban is sok erőt fektetnek.

-Következhetne, ha a természeti embernek volna arra ereje, hogy önhibáját kellőképen elismerje.
-Bármely hibáztatás esetén -ha őszinték vagyunk magunkhoz,- a természeti ember első reflexe: "azért, mert... ez, meg az, így, meg úgy viselkedett". - Vagyis, én mindig "csak" visszaütöttem...

-A pszichológia is csak részleges önfeltárást képes produkáltatni, mert a pszichológus is "csak" ember... és a psz-i tananyag is "csak" emberi produktum...

-De igen, sőt ! - csak Krisztus ELÉG.
-A lelkészek, vagy jelöltjeik -úgy gondolom- azért foglalkoznak, veszik fel tananyagként a psz-át, mert segítséget adhat a pasztorációban.- De a hívő lelkész célja mindezzel csak egy lehet: Krisztushoz vezetés.

Kedves Baranka!

-Engedj meg egy személyes kérdést. -
Baranka György közeli rokon, vagy csak névrokon ?

Ez igaz, de amíg nincs "jó,helyes" önismeret, vagyis hogy: "elveszett bűnös" vagyok, addig nem juthatok hitre Jézus Krisztusban.- Addig "nincs szükségem" a Krisztus keresztjére.
-Ezért hirdette Keresztelő János a bűnbánat keresztségét.
-Ezért kezdte Jézus Krisztus így a munkáját "Térjetek meg"
-Ezért adatott először a "törvény",- hogy Krisztus karjaiba vezessen.

Huhh bocsanat azt hiszem ez a mondatom nem volt jol megfogalmazva. Azt akartam mondani, hogy az Isten az nem mutatja meg egybol hog ymilyennek lat minket vagy milyenek is vagyunk hanem folyamatosan metszeget bennunket, nem boritja rank eletunk osszaes szennyet. Magambol kiindulva nem nagyon szeretnem latni magamat ahogy Isten lat... Elborzadnek bizonyara. Ra bizom hogy hogyan tisztogat mennyire es miben, nekem csak engeldelmesnek kell (kellene) lennem.

Nevemrol:
Baranka Gyorgy csak veletlen nevrokon. A nickem ekezetek nelkuli amugy bar aranyosan hangzik ekezetekkel is.

Huhh bocsanat azt hiszem ez a mondatom nem volt jol megfogalmazva. Azt akartam mondani, hogy az Isten az nem mutatja meg egybol hog ymilyennek lat minket vagy milyenek is vagyunk hanem folyamatosan metszeget bennunket, nem boritja rank eletunk osszaes szennyet. Magambol kiindulva nem nagyon szeretnem latni magamat ahogy Isten lat... Elborzadnek bizonyara. Ra bizom hogy hogyan tisztogat mennyire es miben, nekem csak engeldelmesnek kell (kellene) lennem.

Nevemrol:
Baranka Gyorgy csak veletlen nevrokon. A nickem ekezetek nelkuli amugy bar aranyosan hangzik ekezetekkel is.

Ertem az aggalyokat es kerdeseket azzal kapcsolatban hogy a hivonek most eleg Krisztus vagy nem eleg Krisztus. Szerintem Krisztusnal jobb pszichologus meg nem letezett a vilagon. LElki beszelgeteseiben pontosan tudta kihez hogy szoljon, kiben mi lakik. Van akivel szelid volt van akivel kemenyebb, kin mi segitett.
Szoval semmikepp nem vonom ketsegbe Krisztus gyogyito es mindenhato tulajdonsagat.

Az is igaz, hogy a pszichologia, mint tudomany, tenyleg sok kivannivalot hagy maga utan. Sok okkult tanitas, keleti izebizek, analizalgatasok maire nincs megoldas, valoban rossz hire van. Es nyilvan ijeszto abbol a szempontbol hogy az emberi pszichevel foglalkozik vilagi modon. Azzal ami az Isten dolga volna.

De azt hiszem valahogy tullihegjuk ennek a tudomanynak a demonizalasat. Tudom hogy a palya sikos hiszen ez a tudomany tortenetesen a lelekkel foglalkozik. De ugyan mikor vontuk ketsegbe az orvostudomanyt a matematikat vagy a csillagaszatot. Mikor firtattuk hogy e tudomanyok alkotoi miben hittek?

Remelem nem botrankoztatnak meg senkit a szavaim, nem celom. Amellett viszont leteszem a voksom hogy:
1 a keresztyeneknek lehetnek olyan problemai amikhez szakember kell nem fognak megoldodni attol mert megtert.
2. A pszichologianak szerintem vannak jo eszkozei arra hogy hogy tarja fel a problema gyokeret. (Nem vitatom jol el kell gondolkodni melyik hasznalhato keresztyenkent.) Jo megoldasai egyaltalan nincsenek mert egy lelek valodi megmentesehez Krisztus kell, nelkule nem megy a legjobb elmelettel es terapiaval sem.

-Örülök a helyesbítésednek, így valóban elfogadható számomra is. Azt pedig hangsúlyoznám, hogy az én mondatom a hívő imádságáról nem azt jelenti, hogy Istent arra kérném,- "egyszerre" zúdítsa ránk, ahogy Ő lát bennünket. Ez elviselhetetlen lenne természetesen,- de kifejezi azt a komoly kívánságot ami a megszentelődésre vonatkozóan van bennünk.

-Bocs. a névazonosság feltételezésre, azért figyeltem fel rá, mert a napokban találkoztam Baranka György névvel a Fraterneten.