/Egyébként is volt már szó egy angoltopikról valamikor /

-Dani, gyere már, valamit nem tudok megcsinálni a számítógépen-
-Mama, nem csinálom meg, hanem megtanítom neked. Tudod, nem halat kapsz, hanem hálót.

A lányom építészetin félévi feladatként református templomot tervez.A gyakorlatvezető tanárral elemezték a feladatot.
-A templom az Úr Isten háza- kezdi a tanár vontatottan, majd elbizonytalanodik-a reformátusok... hisznek Istenben ?

Nem is gondoltam, hogy ilyen jó időtöltés a gyerekeimmel Honfoglalást játszani a neten. Nem tudtuk abbahagyni, csak másfél-két óra múltán.

Kidolgoztuk a taktikát, hogyan lehet a játékot irányítani, és a legtöbb pontot bezsebelni. Persze valamennyi ismeret is kell hozzá, de szerintem a taktika is fontos. És úgy tűnik, hogy működik...

Ma, ahogy hirtelen felmelegedett az idő, olyan valószerűtlennek tűnt minden...azon kaptam magam, hogy picit szorongok: csak ki ne kapcsolják ezt a madárcsicsergős,ibolyás, krókuszos, napfényes adást.

Eddig örömmel vettem fel a kertünk állatvilága listájára, ha felfedeztem egy új madarat, állatot, de tegnap este nem volt ilyen kellemes felfedezés! Miután kikertészkedtük magunkat Danival, még egy-két évek óta a földön heverő pléhdarabot is el akartunk rakni- ám alighogy felemelte, visszafojtott hangon megkérdezte:
- mama, akarsz kígyót látni?-
a kíváncsiságom nagyobb volt a félelmemnél, ennek fényében viszont a jókora-talán-sikló- anakondává nőtte ki magát pillanatok alatt. Szegény pára is félt, mire összekiabáltuk a családot,már egérutat-akarom mondani kígyóutat lelt.
Reggel azért meglátogattam a nemkívánt társbérlőnket, de szerencsére hűlt helyét sem találtam.

Mivel személyes, ezért csak madárnyelven írhatom: valakivel kapcsolatban nagyon elkeseredtem, minden mozdulatából azt éreztem, hogy nem értjük egymást, a régi összhang ma csupa hangzavar. Kicsit elléptem tőle, s közben imádkoztam:hogyan lehet így tovább menni?hogy kell visszatalálni a régi kitaposott ösvényre? s egy váratlan feladat teljesítése közben lehullott a lepel a szemem elől, újra előbukkant a jólismert, közeli arc- valami ilyesmit érezhet a régész, amikor feltárás közben lepattintja a sok lerakódott port, s ott van előtte az eredeti mű, teljes valóságában...

HITHARCOS
Imába száll a bátorsága.

IMAHARC
Égbekiáltó igazság.

Hazafelé tartva a forgalmas kereszteződés közelében több rendőrautót pillantottam meg. Mi történt? csak nem karambol?-ami egyáltalán nem lenne meglepő, olyan csúcsforgalom van....de nem, a jövendőbeli közlekedési rendőrök gyakorlati órát tartottak. Nagyon tetszett. Egy csapat újonc várakozott a bevetésre, egy pedig ott állt a a kereszteződés közepén,és irányított- de az oktató nem a biztonságosan parkoló autóból véleményezte: így, úgy, amúgy...hanem ott állt a háta mögött, s egyszerre mozdultak- ha a tanuló késlekedett, akkor az oktató emelte a karját, fordította a jó irányba...nem babra ment a játék, az autók minden irányból zúdultak.Igy kellene nekünk is, ha valamiben profinak érezzük magunkat, odaállni a kezdőhöz, a legveszélyesebb helyekre is, és így segíteni.

Érdekes lehetett. Még sosem láttam ilyet, köszi, hogy elmesélted.

Olyan jó megtapasztalni, hogy az Úrnak valóban gondja van ránk az élet minden területén:- van egy meredek része a kertünknek, amit elhatároztunk, hogy bebokrosítjuk, mert a kaszálás olykor akrobata mutatványnak felel meg. Már tavaly nekiláttunk, de nem lett látványos eredménye, mert öntözni nem tudtuk, pedig a nap odatűz reggeltől estig.
Az éven nekilendültünk újra, de mire elkezdtük az ültetést, akkor láttam, hogy ez sem lesz jó, annyira meredek, hogy egy nagyobb eső lemossa a földdel együtt a növényeket is. Teraszolásra most nem volt idő, meg egyébként is óriási munkának tűnt. Próbáltam ezt-azt kigondolni, de közben felsóhajtottam: de jó lenne,ha valaki tanácsot tudna adni, hogy is kellene ezt legegyszerűbben megoldani..
Tegnap idejött egy megrendelő, s miután elintézte a dolgát, megkérdezte, nem akarunk-e tuját vagy más bokrokat vásárolni tőle. Perszehogy rögtön felvittem a dombtetőre, terepszemlét tartottunk, ellátott hasznos tanácsokkal, ma hozott bokrokat, délután nekiláthatunk az ültetésnek.
Nagyon hálás vagyok az Úrnak ezért a lehetőségért...az már csak ráadás, hogy mivel erdész, vadhúst is ígért, juhsajtot, ...és bevezet a laskagomba termesztésének a rejtelmeibe is..

- Anya, te fel vagy készülve arra, hogy többet nem kell menned miattam szülői értekezletre?-
hmm.. nem vagyok..legalább annyira zavarban vagyok, mint a kisdiák, aki olyan példát kap, amit nem tud megoldani...és igazából meg vagyok illetődve, hogy egy következő fiókám kirepül a szárnyaim alól...

-Én főzök, te megsütöd a zserbót. Itt van a recept, csak akkor kérdezz, ha valamit nem értesz- mondom a kislányomnak.
-Akkor beszélgetésre számíts- válaszolja.