semibrevis írta:
Kedves Tavasz és Többiek,
Hát nehéz lenne megmondani így puszta szavakban, hogy mi volt az a pillanat, amikor rádöbbentem Figyelő és Ex szeretetére érdekemben (nem irántam! bár a találkozón azt hiszem azt is érezhettem és ez csak duplán jó volt), de valami olyasmi volt, hogy már nem tudom min vitáztunk, és én kardoskodtam nagyon (gondoltam én, hogy) az ÚR ügyéért, amikor Isten (nem Figyelő és nem Ex) sorra minden érvemben megszégyenített, és egy ponton nem bírtam tovább: meg kellett értenem, hogy ha nem hagyom abba sürgősen magam áltatását, hogy csak kedveskedve lehet hirdetni az Igét, és aki nem ezt teszi, az nem is Istentől szól, akkor nekem végem. És ez még csak a kisebbik baj, de az sokkal nagyobb gond, hogy mindazoknak is vége, akik rám bízattak.
Remélem most már picit érthetőbb, amit az előbb szerettem volna mondani.
Azt gondolom különös kegyelmi pillanatban van részünk, kérdés ismét élünk e vele.
Tavasz kimondta, bűnt követ el Tiv.
Nem Tiv, hanem minannyian bűnt követünk el és Semi szavai rávilágítanak.
Nem szabad magyarázni Isten igéjét, Isten igéjét hirdetni kell és vagy hisz és megmenekül, vagy nem hisz és elkárhozik.
Az Úr Jézus Krisztus példázatokban beszélt, ha én tanítvány vagyok ebben is követnem kell a MESTERT.
Bocsássa meg Isten, hogy beleelegyedtem a magyarázásba.
Nem lehetek jobb Istennél, ha Ő így döntött, akkor én nem írhatom azt felül.
Elmondhatom hogy értem , meghallgathatom te hogy érted, de nem magyarázhatom, én miért értem úgy, és te miért nem érted úgy.
Ha nem jól látom kérlek írjátok le
Köszönöm.
:D:D
