Eredetileg a Természet/Tudomány címet adtam a topicnak (hiányolom a témát a fórumról).
Mivel nem akartam megtörni Boglárka által közölt írást a "Mit olvassunk"-ban, ezért ide a Beszélgessünk-be teszem ezt a rövid cikket (a GEO magazinból) érdekességképpen. Ha találtok megfelelőbb helyet a topicnak tegyétek át.

"Azonos jogot mindenkinek

... a jégmadárfiókák még csupán kéthetesek, de már most tisztában vannak az osztozás elvével. Számos madárfaj esetében, ha szűkösség válik a táplálék, csak a legerősebb utód marad életben. A jégmadaraknál ellenben, kivétel nélkül azonos bánásmódban részesülnek az utódok. Mégpedig egy forgórendszernek köszönhetően: aki már evett, az a keltetőodú hátuljába mászik, és átadja helyét a következő éhes csőrnek. Ha pedig a szülők netán egyszer nem tudják jóllakatni kicsinyeiket, a szomszédos madarak is besegítenek a táplálékkeresésbe. "Baráti szolgálat", amelyet a következő évben talán viszonoznak a "szomszédok".


Megj.: /Amit szeretnétek, hogy veletek cselekedjenek, ti is aképpen cselekedjetek/

Ez tényleg érdekes, köszi, hogy megosztottad velünk!

Valószínűleg ezért tudnak megélni a jég hátán is!


Nagyon szép példa, úgy hogy én most hátrébb is megyek.

TÉLI ÁLOM VAGY SZEZONÁLIS LETARGIA?
(cikk az internetről - origo)

Télen az állatok háromféle stratégiát követhetnek a túlélés érdekében.
Az első, hogy aktívak maradnak. Ezt a stratégiát azok az állatok alkalmazhatják, amelyeknek jó a hőszigetelésük, testükben elegendő energiatartalékot halmoztak fel, és sikeresen versenyezhetnek a megmaradt élelemért. Ebbe a csoportba tartozik például a sarki róka vagy a császárpingvin.

A második stratégia, hogy más élőhelyre vándorolnak a barátságtalan hideg időszak alatt. Ezt olyan állatok alkalmazhatják, amelyek elég mozgékonyak ahhoz, hogy elhagyják a szélsőséges klímájú szélességi fokokat, amint csökkenni kezd a rendelkezésre álló táplálékmennyiség. Ez a túlélési módszer jellemző számos madárra és denevérre.

A harmadik stratégia, hogy a hideg, táplálékhiányos időszakban is ott maradnak az élőhelyükön, de jelentősen csökkentik testhőmérsékletüket, anyagcseréjüket, mozgásukat és más életfunkcióikat, azaz téli nyugalmi állapotba kerülnek. Ezt a stratégiát a legkülönfélébb állatcsoportoknál - emlősöknél, madaraknál, más gerinceseknél és gerincteleneknél is - megfigyelhetjük különböző mértékben.

Mi a téli álom?
A testhőmérséklet csökkentését a túlélés érdekében adaptív hipotermiának nevezzük. Azt mondhatjuk, hogy ennek szinte annyi változata van, ahány állatfaj alkalmazza ezt a stratégiát. A legtöbb állat azonban besorolható a két testhőmérséklet-csökkenéssel járó állapot - a torpor és a hibernáció - valamelyik típusába.
A torpor meghatározása, hogy az egész állat hipotermiás (csökkent testhőmérsékletű) állapotba kerül, és ezt viselkedésbeli inaktivitás kíséri. A torport külső és belső jelzések együttese szabályozza. A torpor általában rövid időszakra (például éjszakára) bekövetkező állapot. A hibernáció vagy téli álom tulajdonképpen a torpor tartós és mély állapota, amelynek kezdetét és végét a belső jelek szabályozzák a szezonális külső jelzésekkel összhangban.
Az igazi téli álmot alvó állatok - például pelék, mókusok, mormoták - testhőmérséklete akár 4 Celsius-fokra (sőt halaknál fagypont alá) is lecsökkenhet. Ezzel együtt anyagcseréjük is az aktív állapot töredékszintjére csökken. Általában elmondható, hogy az első 10 Celsius-fokos testhőmérséklet-csökkenés nagyjából 50 százalékos anyagcsere-csökkenéssel jár.

Mi a helyzet a medvékkel?
A medvékről sok szakember úgy véli, nem alszanak valódi téli álmot, hanem csak úgynevezett szezonális letargiába esnek, mert testhőmérsékletük viszonylag csekély mértékben - 5-6 Celsius-fokkal - csökken a normális, körülbelül 37 Celsius-fokról. A fekete medvékről vagy baribálokról (Ursus americanus) a Science folyóiratban most közzétett tanulmány azonban más megvilágításba helyezheti ezt a felfogást. Kiderült, hogy a medvék anyagcseréje - a kis testhőmérséklet-csökkenés ellenére - 75 százalékkal csökken az aktív időszakhoz képest.

/internetről - origo tudomány/
---------------------------------------------------

Mi a helyzet velünk, kihűlt szellemi környezetben? Aktívak maradunk? Aktívabbak leszünk? Elvándorolunk "melegebb éghajlatra"? Vagy elalszunk mi is a környezetünkkel?...
"Parázs legyél, ne hamu,
lángolj, ha érted jönnek!"
Erősödjünk meg a kegyelemben, és erősítsünk másokat is!

Új természetfilm-sorozatot terveznek:

https://www.hitradio.hu/hirek/kereszten ... zat-keszul

Hany Istók története, és tanösvénye:

https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-gyor ... hany-istok

Víz, aszály... Túlélési stratégiák...

https://www.turistamagazin.hu/hir/menni ... al-tulelni

Részlet:

"... Egységes vízgazdálkodásra lenne szükség, ami nem egyszerű, mert nagyon komplex a rendszer. Meg kellene tartani a vizet a tájban és a talajban. Ha ez sikerülne, és nem száradna ki a talaj, akkor a felszíni vizeink is sokkal jobban tudnának küzdeni a kiszáradással szemben.

Ha most általánosságban nézzük a problémát, akkor sok évtized gyakorlata az volt, hogy a fölöslegesnek tűnő vizeinket minél előbb vezessük el a területről, mert csak problémát okoz a belvíz.

A hosszú évek gyakorlata most a klímaváltozással megbosszulta magát.

Ha az eddigi vizeket meg tudtuk volna tartani, akkor sokkal kisebb problémával néznénk szembe. Lassítani kellene a vizeink folyását, kanyargósabbá kellene tenni azokat, a fölöslegesnek hitt vizeket pedig meg kellene tartani. Pufferzónát kellene létrehozni a mezőgazdasági területek és a vízfolyásaink között, mert nagy probléma, hogy átadtuk a mezőgazdaságnak a vízfolyások mentén található területeket, és ez nem segíti elő a víz megtartását a tájban és a talajban..."

(Boda Pál ökológus - Turista Magazin)