Sziasztok!
Találkozó még nincs készülőben/legalább is én nem tudok róla/ nosztalgia viszont van.
Hadd tegyek rá egy lapáttal, s mivel már bevonták ezt a "tartalmas" ismertetőt, ezért csak nektek, csak itt, csak most:
Fedezze fel Košice - hirdeti egy 66 oldalas, színes kiadvány, melynek címlapján több intézmény jelzi, hogy részt vett ennek a magyar nyelv és történelmi tények elleni merényletnek a létrehozásában. Az impresszum szerint, a kiadványt „Kibocsátott: Szlovák Idegenforgalmi Hivatal, Pozsony”.
Úgy látszik, nem ők adták ki. De akkor vajon kicsoda? Együttműködött ebben a Kassa Turizmus (visitKošice.eu) szervezettel, de a Košice 2013 is nevét adta hozzá.
Azonban legyünk igazságosak. Belül már javítanak egyet a szövegen: FEDEZZE FEL KASSÁT! –LEG-ek Kassárul” Majd alatta megintcsak egy gyöngyszem: „Jöjjön el Kassára és fedezze fel a szenvedélyben, kultúrában, rejtett kincsekben, kreativitásban és sportolási lehetőségekben gazdag várost.” (7.)
Elsőként az a zavaró körülmény botlik az ember szemébe, hogy a magyar szövegben szlovák kifejezések hemzsegnek teljesen indokolatlanul, majd az iskolás fordítás zavarja és nem utolsó sorban az elírások.
Néhány példával is szolgálunk, melyek csak a jéghegy csúcsát jelentik.
„Üdvözöljük Košice (Kassa) városában” – kezdődik a főpolgármester neve fölé biggyesztett szöveg. Így időutazásban van részünk, az 1989-es változás előtti évekbe térünk vissza, amikor Pozsony magyar nevét tilos volt leírni, Kassáét is csak zárójelek árestoma közé zárva lehetett közölni. Majd a szöveg semmitmondóan folytatódik. „Meghívjuk Önt egy finom kávéra... pénteken este egy nyitott kávézó teraszán, amikor is a kassaiak kivonulnak az Óváros utcáira [mi az, nosztalgiájuk lenne május 1-e elmaradása miatt?] és bárjaiba vagy látogasson el a Východoslovenské múzeumba (Kelet-szlovákiai Múzeum) és csodálja meg az arany kincset [!!!!] (miközben titkon sajnálhatja, hogy nem Ön talált rá.)” (2.) Itt nyilvánvalóan utalás van a kassai aranykincsre, melyet még legalább egy évig nem lehet meglátogatni, hiszen a múzeum régi épülete átalakítás alatt áll. (Ezt a szöveg egy helyütt meg is említi a 20. oldalon.) De akkor ennek megtekintését miért most ajánlják?
Műemlékvédelmi rezervátum helyett „műemléki rezervátummal rendelkező város”-ról szól a szöveg. „Ha... a hely történelmével és kultúrájával átszellemült helyeket szeretne felkeresni....” Az utolsó mondat is sérti nyelvérzékemet: „Örvendünk szeretett városunkban tett látogatásának. Kellemes kirándulást kívánunk Kassán! Majd a főpolgármester neve következik, mögötte viszont: Kassa polgármestere szerepel (2.).
A harmadik oldalon a Tartalom szövege vágja mellbe az olvasót: „A klasszikus és tematikus idegenvezetős városnézések...” Miért nem idegenvezetéses? Vagy: „Város minden évszakra” – mondja cím (3.). Eddig csak ruhákról, színekről tudtam minden évszakra. „A legérdekesebb rendezvények, amelyek minden évszakban kínálnak valamit és ösztönző programok a Kassán eltöltött napokra, a Kassa polgármestere ajánlásával.” (3.) Ezt is a főpolgármester ajánlja, de minden alkalommal a szöveg degradálja. Vagy már tudnak valamit amit mi nem!?
A 10-12. oldalon a város főbb látványosságainak neve először szlovák, majd a zárójel börtönébe zárva magyarul. Ott is néha hibásan. Orbán-torony helyett Urbán-toronyról olvasunk. „Harangtorony, amelyben az Urbán harang, Szent Urbánnak – a borászok védőszentjének szentelt harang van elhelyezve.” „A 45 méter magas toronyban székel Szlovákia egyetlen viaszmúzeuma is.” Bízvást mondhatjuk, hogy ez egyedülálló a világon. A ferdítőnek bizalmasan megsúgjuk, a valóságban viaszfigura-múzeum működik az épületben, ahol „várja Önt, köztük... a város támogatójával, Szent Erzsébettel és István mesterrel”. A város védőszentjéből támogató lesz. Így múlik a világ dicsősége!
A zenélő szökőkútról és a mellette található harangjátékról is egyedi nyelvezetű szöveg tájékoztat. „A parkban minden órában egy 22 harangból álló, elektromosan vezérelt »fürtös« harangjáték csendül fel, amely a parkot 1997 óta díszíti. Nyáron a ritmusokhoz kapcsolódik a zenélő szökőkút is, amely a dallamok befejezése után ritmusra világít és lövelli vízsugarait.” (11.) Világos, ugye? Amint véget ér a zene, ritmusra világítani kezd a csöndre feléledő szökőkút és spriccelni kezd.
„A szökőkút melletti sétánk alkalmával hirtelen [??] feltűnik az Állami Színház impozáns bejárata, amelyet Adolf Lang építész tervezett.” (11.) A fordítóval közlöm – ne árulja el senkinek! -, nemcsak a bejáratot, hanem az egész színházat ez a cseh származású magyar építész tervezte. Ha belép az ember ebbe az épületbe, nyilván szokatlan élményben lesz része, mert „a hárfa alakban hullámzó beltér” (uo.) lenyűgözi. Ehhez elég sokat kellene inni, hogy a hárfaalakú nézőtér hullámzó mozgást végezzen, mert magától nem teszi. Még a fordító kedvéért sem.
A Szent Mihály kápolnát „a lelkeket másvilágra átsegítő Mihály arkangyalnak” szentelték. (Ezt eléggé morbid módon is értelmezni lehet. Mihály arkangyal már régóta eutanáziát végez?) De a következő mondat még abszurdabb: „A holt lelkek iránti tiszteletet ábrázoló szobra a kápolna bejárata fölött van elhelyezve.” (11.) Mihály ugyanis mérleget tart egyik kezében, melyben a lelkeket méri. Aki könnyűnek találtatik, pokolra jut. A serpenyőbe ördögök kapaszkodnak. A másik kezében lángpallost tart. Ezzel kellene az ilyen fordítókat kikergetnie a világból.
Gerster-ház helyett Geszter-ház szerepel (8., 10.). Majd egy újabb semmitmondó szöveget idézünk. De legyünk igazságosak. Ez sem rosszabb a többinél: „Lehet, hogy Kassa ezen szülöttjének neve többeknek nem sokat mond, de alkotásai elnevezéseivel találkozunk a földrajzi órákon. Nem messze keletre a földalatti múzeumtól, megismerhetjük Gerster Béla, kassai mérnök – számos csatorna, kanális és vasút, többek között a Panama vagy a Korinthoszi csatorna tervezőjének emberi nagyságát.” (uo.) Hát ez a kanálisfordítás nem sokat mond bárkinek is emberi nagyságáról. A szöveg arra utal, hogy nem messze a Földalatti Múzeumtól található a csatorna- - és nem - kanálisépítő emléktáblája. Itt is félretájékoztatják az olvasót, hogy Kassa kapott volna először címert az uralkodótól Európában (10.), holott Temesvár megelőzte négy évvel.
A „Dóm sv. Alžbety”-ről ismételten félretájékoztatnak minket. Megint csak „Európa legkeletibb fekvésű, nyugati stílusú gótikus” katedrálisáról regélnek. „Belsejét... egy értékes, gótikus csigalépcső díszíti, amely az Európában fellelhető 5 hasonló csigalépcső egyike.” (10.) Valóban csak ennyi lenne Európában? Úgy látszik, régen néztem híreket és közben Európában háború dúlt, melynek következtében a csigalépcsők százait rombolták le. A dolog úgy áll, hogy a Kárpát-medencében 5 dupla lépcsősor található a kassain kívül. De van a Dómnak még egy világraszóló kuriózuma! Legalábbis e kis füzetecske szerint. „A székesegyházban található... egy 1477-ből származó napóra is.” (uo.) Micsoda találmány! Épületen belüli napóra. Úgy látszik, Kassán sikerült befogni a Napot, hogy a templomon belül járja be napi pályáját. Ami igaz, az igaz, nem olyan fárasztó az eredetihez képest. Azt is megtudjuk, hogy (Kassai) István „helyi művész” „freskói és szobrai díszítik” a templomot. A Mátyás korában élt művészt eddig mint építészt és szobrászt ismertük. Halála után már freskókat is festett.
Az Immaculata szoborcsoportról „megtudjuk”, „A Mária oszlop a kis parkban van elhelyezve és Szűz Máriának szóló köszönetnek állít emléket, az 1709-es és 1710-es évek közötti járvány időszakának átvészeléséért.” Hát milyen hajlékony a magyar nyelv! „A legenda szerint az egyik oszlop alatt találhatók szent Bálint földi maradványai.” (12.) Az bizony legenda, hogy a szentnek a földi maradványai lennének a szoborcsoport alatt. Az viszont tény, hogy ereklyéje valóban itt található.
Ha még valakinek nincs elege, megnyugodhat: „Ezen városnézés utolsó állomása a történelmi városháza... Balkona felett található a kifejező kassai városi címer.” (12.) Vajon mit fejez ki?
A Jakab-palota e szöveg szerint „1945 áprilisában élte fénykorát, amikor Edvard Beneš, Csehszlovák köztársasági elnök székhelye volt.” (13.) A sehol fel nem tüntetett szerző(k) nemcsak sajátos, hanem cinikus történelemszemléletéről tesz tanulságot ezt a mondat! A demokrácia megsemmisítője, a kisebbségek eszmei gyilkosa milyen fényt hozott Kassára? Rettegést, bizonytalanságot és kommunista barbárságot. Ezért emléktábláját ki kellene egészítenünk a következő mondattal: Ex Oriente nox!
A Miklós „börtönről” megtudjuk, hogy a „mellette lévő kapualjban, a Hrnčiarska ulica (Fazekas utca) felett volt a hóhér háza, (amely 2009-ben elnyerte az Év kiállítása címet.)” Megint egy kassai specialitás. Utca felett lebegő hóhérház! A Miklós Börtön épületének egy része áthidalja a Fazekas utcát. Az épületnek ebben a részében lakott egykor a hóhér, később a református egyház gondnoka. Az előbbit kívánta az idézett szöveg eldadogni. Azután egy valódi szenzáció következik: „…a Múzeumok éjszakáján, a börtön a megkínzott rabok valódi sikolyától lesz újra hangos.” (13.) Remélem erre a félmondatra az Amnesty Intarnational is oda fog figyelni. Tényleg el kell jönni Kassára! – gondolhatja a naiv olvasó ennyi kuriózum olvastán.
A Hóhér-bástya udvarán is érdekes dolgok zajlanak e füzet értesülései szerint. „A Hóhér-bástya területe júniusban otthont ad a kassai gasztronómia egyedülálló kulináris fesztiváljának...” (13.) A Városliget helyett Városi park szerepel számos helyen. Idézek többet ebből a magyar nyelvet gúzsba kötő szövegből? Nem vagyok a könyvégetés híve, de ez az opus, megérdemelné, hogy máglyán végezze a szerzők helyett!
Rákóczi Ferenc ebédlőházáról megtudjuk, hogy az „száműzetésbeli házának másolata is, az ún. Rodošto (Rodostó)”. Holott a település görög neve az, ahonnan ennek az épületnek az egyik felét Kassára hozták.
A Békemaraton szobráról azt olvassuk, hogy Račka Árpád alkotása. A Szolnokon született művész vezetékneve Račko. Mások nevét is meghamisítja a füzet. Oelchläger Lajosból Ľudovít lett (16.), holott őt és családját, mint magyart kitelepítették Kassáról. Utolsó éveit Miskolcon töltötte. Kabos Hugóból is Hugo Kaboš lesz (uo.). „A zsinagóga belső falain zsidók ceruzával írt üzenetei találhatók, akik ott gyülekeztek a koncentrációs táborokban való deportálásuk előtt.” Ez már botrányos. A zsidókat oda zsúfolták össze, szó sem volt (önkéntes) gyülekezésről. A falon magyarul írt üzeneteket találunk. „A Talmud Tóry nevű iskola”! (uo.) Ne az angol torykra gondoljanak! Itt a csúsztató a Talmud-Tóra zsidó vallási iskolára gondolt. De idézzük csak a korábbi mondatot is! „Az egyetlen zsinagóga volt, amely szüntelenül ellátta egyház szolgálati feladatát. A Talmud Tóry nevű iskola alagsorában ismert macesz pékség volt és búvóhelyként is szolgált a Csehszlovákiából érkező menekülteknek, akik északról, Kassán át menekültek délre vagy a tengerentúlra.” Ez viszont már a történelmi összefüggések ismeretének hiányára utal. A Harang utcai zsinagógáról is megtudjuk, hogy 1883-ban épült „mauri” (azaz mór) stílusban, mellette - nyilván zsidó – városháza áll valahol a sakter és a kóser konyha között (uo.).
Olvasunk itt „neológus zsinagógáról”, amely kupolájának „átmérje” 21 és 24 m (17., 18.). A Kassai Kelet-szlovákiai Múzeum címszó alatt részben értelmezhetetlen mondatra bukkanunk. „A kassai aranykincset tároló földalatti széf, a Kožuchovice fából készült templom, a Természet a Kárpátokban, a Művészet évszázadai című állandó kiállítások, a Hviezdoslav ulica 3 alatti épületben, II. Rákóczi Ferenec keleti található.” (21.) Egyébként a körmösi fatemplomról van szó. Amúgy világos szöveg, ugye?
Az már szinte apróság, hogy a Szlovák Műszaki Múzeum helyett, Szlovák Technikai Múzeumról olvasunk, Repülőgép Múzeum helyett, a Repülés Múzeumáról (36.). Oda kellene elhelyezni a fordítót, miután röpült, mert egyáltalán nincs tisztában az intézmények, nevek írásmódjával. Ma, az internet világában, ez miért okoz áthághatatlan gondot?
„Kassa északi végén, a kopec Hradova tetején, egészen a város felett...” (38.) találhatók a középkori vár romjai. Nos, e körül még sok a homály és valószínűleg nem vár állt ott. De hát ezt az érdeklődő miért ismerje meg részleteiben?
A fordítónak arról sincs tudomása, hogy a Jahodnát Eprestetőnek hívják magyarul. Arról sem akar tudni, hogy Bankovnak Bankó a magyar neve (39.), melyről Márai is írt.
Minden mondatból a szlovák szóhasználat és -szerkezet kandikál ki. „Színház vagy galéria, modernizmus vagy klasszika, kellemes csend vagy egy kiadós szórakozás.” (26.) A Bábszinház művészei alakították a Jorik alternatív színházat. Erről azt olvashatjuk, hogy „Nemcsak gyerekeknek ajánljuk a Bábszínházat, Jorik című műsorával, ahol az előadás az egész teremben zajlik, így mindig más légkör alakul ki.” (uo.) Érdekes rendezői-dramaturgiai megközelítés. Ezt Sztanyiszlavszkijtól vették!? E szerint a Staromestské divadlo, a divadlo Cassia Danse a Romathannal „nemzeti kisebbség színházakban tartanak” előadásokat (uo.). A Kelet-szlovákiai Képtár két épületben „mutatja be a legjobb klasszikus kassai képzőművészet színes palettáját, de egyúttal hellyel szolgál a művészek új generációjának is.” (uo.) Milyen udvariasak, a régi paletták között – úgy látszik festményeinek már nem jutott hely - hellyel kínálják a kortárs képzőművészeket, akik így kiállítási tárggyá váltak!
Egyébként szinte minden egyedi vagy egyedülálló, kreatív és aktív, érdekesség, sőt legrégebbi. Felületes, szenzációhajhász kiadvány, mely azt is ékesen bizonyítja, hogy ha valaki nem magyar iskolába járt, akkor milyen szinten képes a magyar nyelvet alkalmazni és mennyire nem ismeri a történelmet. Ideális zombivá idomították bármilyen igénytelen szöveg befogadására és torz visszaadására.
„Ha határozatlan, mit is szeretne megtapasztalni, kérjen tanácsot...” (26.) Nos, ha ilyen színvonalú brosúrában kell lapozgatnom, az abban ajánlott intézményeket messze el fogom kerülni, nemhogy még tanácsot is kérjek. Mert hiszen félretájékoztatást kapnék. Olyat meg az interneten is találok bőséggel.
Az egyik szöveg felszólít: Kóstolja meg Kassa ízeit, de egyetlen egy hagyományos kassai ételt sem kínál! Néhány éve több étteremnek felkínáltuk a hagyományos kassai recepteket. Semmilyen érdeklődést sem mutattak. „Hagyományos szlovák kalácsok – jablčníky [almáspite!], tvarohovníky [bizonytalan vagyok: most túrós kalácsot, vagy lisztporos likacsgombát ajánlanak? Ez ehető? Nem akarnak megmérgezni?], almásak, túrósak, rétesek és még sok minden más.” (50.) Nagyon túrós nekem ez a szöveg! Attól még, hogy egyes ételeket szlovák nevükön írok le, azok nem lesznek „echte” szlovák, pláne nem kassai ételek. „Kóstolja meg a legjobb éttermek kiváló finomságait, kedvezményes ebédmenü áron.” (uo.)
„A léggömbbel való repülés csodálatos fesztiválja, hosszú éves tradícióval...” Ajánlják az „éjszakai léggömb fújást és kísérő programot.” (33.) Hogy ez mi lehet, nem tudjuk meg. Éjszaka bizonyára a legkönnyebb egy léggömböt megfújni.
Az Arany Koldus-fesztiválról szóló részben benne felejtették a szlovák szöveget, így megtudjuk végre, hogy mit is jelent a talányos magyar szöveg. „A helyi televíziók első nemzetközi fesztiválja Európában, amelyet 1995-ben alapítottak. A helyi demokrácia segítésének témáira irányul.” A szlovák szöveg viszont a következőket mondja: „A helyi demokráciát támogató témákra összpontosít.” (33.).
Vegyes érzésekkel olvasom, hogy bármit „vásárolni szeretne kifulladásig, akár kényeztetni magát a fürdőben és a szépségszalonokban, megmutatni magát, kipróbálni a legjobbat, a legnagyobb luxust, a legízletesebbet vagy bűnbe esni, Kassa minden titkos álmát teljesíti.” (44.) Éljen az erkölcstelenség!? Lehet, hogy burkoltan így propagálják a pedofíliát?
Ez a kiadvány kimeríthetetlen forrása a pongyolaságoknak és értelmetlen, vagy semmitmondó gagyiságoknak. Kifulladásig folytathatnám. Ezért elrettentésül mindenkinek ajánljuk! Tanulok belőle: ’Adja ajándék ismerősei!’ Csikorog a nyelv, ahogy lapozom. Rám vicsorít a félműveltség. „Ne szalassz el!” (32.)
Hiába élt Kassán Kazinczy, Rákóczi, Bocskai, Bethlen hiába született itt Márai Sándor? ’Nembaj, fedezze fel Košice! Ha nem tanult történelem, magyar nyelv és irodalom, annál jobb!’
De azért van előnye is a kiadványnak. Az alacsony vérnyomásúaknak kimondottan ajánlom! Gyógyszer nélkül is karban tarthatják hypotóniájukat. „Az adrenalin kedvelői számára, akik 800 métert szeretnének repülni a szerpentines dombokon lefelé, nemesacél síneken, egyszerű bobokban, akár 50km/órás sebességgel.” (38.) Ez viszont nem ingyen lehet megtenni, e könyvecskét viszont teljesen bérmentesen forgathatják gyógyulási célzattal. Az ilyen kiadványokra mondják nyilván: Inter folia fructus. Levelek, lapok közt a gyümölcs. De ez savanyú.
Balassa Zoltán
