Mostanában egyre több ember szenved depresszióban, ezért úgy gondolom, hogy foglalkoznunk kell ezzel a jelenséggel. Én tavaly pszichológia órán ismertem fel magamon ezt, amikor a depresszió jellemzőit tanultuk. Azóta azt is észrevettem, hogy ez a dolog leginkább biológiai, és nem pszichés dolog. Tehát ez nálam akármikor előjöhet, függetlenül, hogy az adott élethelyzetben logikusnak tűnik az, hogy szomorú vagyok, vagy boldognak kéne lennem. A depresszió akkor is előjön, amikor amúgy semmi okom nem lenne rá. Persze ritka, amikor annyira nagyon rossz, de gyakran vannak alacsoinyabb periódusok. Van időszak, amikor különösen jól érzem magam és boldognak, talán indokolatlanul is. És van olyan, amikor előjön a depresszió, és semminek nem látom értelmét, nem látok reményt és utálom magamat.
Hallottam, hogy sok embert Jézus örökre megszabadított ebből. Én sokszor visszaesem.
Bemásolok egy cikket és vastag betűvel írom, ami jellemző rám ezekben az időkben:
"Mi a depresszió?
A depresszió nagyon gyakori, bármikor megjelenhet egy ember életében. Minden életkorban és élethelyzetben kialakulhat. A depresszió (gátlás, szomorúság) mentális betegség, amely súlyosan megzavarja az ember érzelmi egyensúlyát, tartósan és lényegesen rontja az életminőséget (a munkaképességet és a személyes kapcsolatokat). A depresszió nagy szenvedés és szomorúság átélését jelenti. Ez a betegség befolyásolja a beteg étvágyát, alvását és általában az életről alkotott képét. A depresszió több, mint egy átmeneti rossz hangulat, nem is múló gyengeség, s nem olyan probléma, amely akaraterővel leküzdhető. Az ilyen betegek nem képesek egyszerűen „üstökön ragadni” és kihúzni magukat a depresszióból. Kezelés nélkül a tünetek hetekig, hónapokig vagy évekig is fennállnak. A kezelés azonban elérhető, és sok depressziós betegen segíthet.

A depresszió okai
A mai napig sem találtak végleges választ a kérdésre, hogy mi az oka a depressziónak. A depressziót gyakran biológiai, pszichológiai és környezeti tényezők együttes hatása váltja ki. Néhány pszichológiai tulajdonság jelentős lehet a depresszióra való hajlam szempontjából. Azok az emberek, akiknek alacsony az önértékelése, akiknek ön- és világszemlélete pesszimista, valamint akik stressznek vannak kitéve, hajlamosabbak a depresszióra. A depresszív állapot kiváltásában szerepet játszhat egy súlyos veszteség, krónikus betegség, szociális kapcsolati nehézségek, rossz anyagi körülmények vagy az élet kedvezőtlen eseményei.
A depresszióban szenvedő betegek általában aggódnak és szomorúak, boldogtalannak, tehetetlennek, elhagyatottnak érzik magukat. Idegesítik és zavarják őket a körülöttük zajló események, és semmi sem teszi őket boldoggá. Az étvágy hiánya vagy csökkenése, alvászavarok (elalvási nehézség, korai ébredés, felületes és nem pihentető álom vagy rémálmok), érdektelenség a környező világ felé, a cselekvéshez szükséges erő és akarat hiánya, állandó fáradtság, a tehetetlenség és értéktelenség érzése, öngyilkosságról és halálról szóló gondolatok, önmaga hibásnak vagy bűnösnek érzése – mind a depresszió tünetei.

A depresszió tünetei
- Állandó fáradtság, erős szorongás, nyugtalanság, ürességérzés
- Reménytelenség, pesszimizmus, a múlt és a jövő sötét színben való látása
- Önmaga hibásnak érzése, alacsony önértékelés, tehetetlenség
- Az általában örömet okozó tevékenységek (beleértve a szexet is) iránti érdeklődés és az örömérzés elvesztése.
- Álmatlanság, korai ébredés szorongással és levertséggel, a hangulat minimális javulása éjszaka
- Étvágy- és testsúlycsökkenés
- Energiacsökkenés, fáradtság, lelassultság érzete
- Halálról szóló és öngyilkos gondolatok, akár öngyilkossági kísérletek is
- Nyugtalanság, türelmetlenség, ingerlékenység
- A koncentrálóképesség, a memória és a döntési képesség zavarai
- A depressziós betegeknek gyakorlatilag számos testi tünete is van. Gyakran panaszkodnak fejfájásra, szédülésre, kellemetlen mellkasi vagy hasi érzésekre, ízületi fájdalomra, székrekedésre vagy hasmenésre, menstruációs zavarokra, a szexuális késztetés csökkenésére."

Légyszi imádkozzatok értem. Köszi.

A legjobb antidepresszáns ,Isten imádása imában

Amikor az evilág irányából,Isten irányába fordítjuk figyelmünket az "automatikussan"lelkitisztulást idéz elő bennnünk.

Mondhatnám azt is,hogy a látható világ irányából a láthatatlan világ irányába nézzünk,de ez így kicsit félre is értelmezhető.

Az,hogy az embernek nincsenek olyan gondolatai amiket érzékel és ami alapján beazonosíthatná a rossz kedélyállapotát,az még nem jelenti azt,hogy valóban nincsenek az elméjében ilyen negativ gondolatok,amivel a lelkét rombolja.

Hisz a bennünk megszülető gondolatoknak csak egy kis részét érzékeljük,a felszini tudatunkban a többi a felszini tudat alatt marad,és így nincs tudatos ismeretünk róluk,de azért még nagyon is képessek ránk hatni.

pld.amikor Istent imában imádjuk,akkor ezek a felszinitudat alatt levő romboló,destruktiv,gondolatok is letisztulnak.

pld.akár úgy,hogy azokat a felszini tudat szintjén is érzékeljük,és így már szembe is tudunk vele nézni.

Megfogalmazható úgyis?

Depresszió lelki kapaszkodó hiánya?

Szeretettel Tamás

sok "egyszerű definíció" és "egyszerű gyógymód" van...

valójában ezzel kapcsolatosan is (személyes tapasztalat) csak az tud IGAZÁN segíteni, aki ELVEZET MINDEN IGAZSÁGRA

Tudom nem öröm a számodra, nem is megnyugvás, de le kell írni, hogy népbetegség a depresszió, nem vagy egyedül. Az orvosok szerint az emberek egy része kórosan, vagyis jelentős ideig depressziós, illetve az emberek jelentős része életének egy kicsiny időszakában, de átéli a depressziót. Az általad vastagon jelzett részek nagyon sok emberre jellemzőek az életük egy hosszabb, vagy rövidebb szakaszában. Olyannyira jellemzőek, hogy a depresszió jelenléte a társadalomban az öngyilkossági statisztikákban is megmutatkozik.

A jó hír az, hogy a statisztikák mást is mutatnak. Az öngyilkosok számának csökkenése kimutathatóan akkor kezdődött el, és folyamatosan azóta tart, amióta egyre jelentősebb mértékben használjuk a betegség gyógyítására társadalmi szinten a depresszió elleni modern gyógyszereket. A gyógyszerek számtalan embert mentettek meg anélkül, hogy a normális életüket fel kellett volna adniuk.

Lényeg, hogy tartsd kézben az életed. Mert ha csak egy ideiglenes dologról van szó, amely csaknem minden ember életében jelentkezik, akkor lehet, hogy életmód váltással megoldható a problémád. Mint például alkoholról való leszokás (bocs, csak egy példa), rendszeres étkezés, rendszeres életmód, na és természetesen fentebb már többek is jelezték, kiegyensúlyozott lelki, hitbéli életmód. Ha viszont úgy látod, hogy olyanszerű a problémád, amely komolyabb, akkor fordulj pszichiáterhez.

Sajnos az emberek még nem tudják kezelni ezt a kérdést. Sokszor leszólják a depressziós, vagy lelki problémás embert, ha az közzé teszi a betegségét, és azt, hogy ezt orvossal gyógyíttatja. Ezen túl kell lépni, és tenni kell a saját érdekedben!

Köszi szépen a válaszokat:)
Így utólag látom, hogy ez csak egy átmeneti dolog volt. (bár nem először volt)

Addig jó amig átmeneti
A biblia több esetet is megemlít depresszió kapcsán.
Az első rögtön Káin 1Móz 4:6,7 (miért horgasztod le a fejed?)

De, itt van pl. Dávid Zsolt 32:3,4
Vagy épp Ábrahám, Jónás, Jób, Illés, Saul, Jeremiás.

A magam részéről a hitemben, biztos vagyok abban, hogy Istennél a megoldás.
Nem a biokémiai eredetű, és oda vezethető vissza depresszióra gondolok, mert oda valóban kell boldogság pirula. (helyreállítandó a normális müködés. Habár ez a bűnáltal tökéletlenségünkben hat el ránk.) Hanem arra amikor érzelmi okból adódik a depi.

Nagyon sok búzdítás van ebből az állapotból való szabadulásra.
Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki az õ szabadításáért!... Hiszen te vagy oltalmazó Istenem..."
- Zsolt 42,6; 43,2

Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. Minden gondotokat õreá vessétek, mert neki gondja van rátok."
- 1Péter 5,6-7

Ebből az érzelmi állapotból, lehet megszabadulni, ha tudatosan követi az ember a biblia irányelveit. Kerülni az egyedül létet, Énekelni, imádkozni, hálát adni. Szilárdan támaszkodni Isten Igéjének hatalmára (még ha abban a pillanatban gyengének és értelmetlennek érezzük azt.) Zsolt 42,6

És van amit ugyancsak tudatosan kerülni kéne;
Több ok is van. 1. Biológiai tényezők. Azonnal orvosi segítség
2. Tanult tehetetlenség, érzés ami a csapda szorítását erősíti, képtelen az egyén megoldani, elviselni az intoleráns helyzeteket.
3. szülő, vagy társadalmi elutasítás (részben kerülhető)
4. negatív gondolkozás
5. Harag
6. Stressz
7. bűntudat.

Van ami kerülhető, és az irányadó mértékek szerint amit Isten ad, nagymértékben kivédhető.
És van ami rajtunk kívülálló dolgokból fakad, ebben is nagy mértékben segít az Isten iránt való hűség, bizalom. És van a kismértékben gyógyszeres kezelés, ami mellé a magam részéről fontosnak tartom az előző kettőt.

Ne haragudj Lucius,nem kötözködni szeretnék,de egy-két ponton kijavítanálak.

A depresszió,akárcsak minden ebben a világban,átmeneti,minden esetben.

A depresszió okait nem lehet úgy csoportosítani,hogy biokémiai eredetű illetve érzelmi alapú.Minden depresszió mögött lelki okok állnak,és ez megjelenik az anyag szintjén,az agyi működés szintjén is,kinél mérhetőbben,kinél kevésbé mérhető módon. A biokémia sosem lehet elsődleges ok,az csak következmény.Olyan persze létezik,hogy valaki genetikailag hajlamosabb a depresszióra,mint mások (valójában itt sem elsődleges ok a genetika,de ebbe most ne menjünk bele),de ahhoz hogy megjelenjen a depresszió valakinél,miindenféleképpen kellenek lelki okok is.
Ezért a tüneti kezelést,a biokémia szintjén, én kerülném (önbecsapás),illetve súlyos eseteben mértékkel és ideiglenesen (miközben az illető dolgozik a lelki okok elhárításán) alkalmaznám.

Azzal sem értek egyet,hogy vannak dolgok,amik kívülálló okokból fakadnak,azt gondolom,valójában minden belülről ered,ezért a depresszió felfogható akár buzdításképpen is,hogy gyerünk foglalkozz már magaddal,kezdd el/folytasd az önismereti munkát,stb.
Ezért a megoldás valóban lehet a vallás,akár a Biblia felé való fordulás,amennyiben az hozzájárul az adott személy lelki problémáinak tudatosításához,az azokon való túllépéshez.

A szakemberek szerint a depressziónak éppen az a jellemzője, hogy tartós.
Ártmenetileg mindenki lehet szomorú, csüggedt, de a depresszió éppen a tartósságban különbözik ettől.

Éppen ezért szerintem keresztény ember nem lehet deperessziós. Az úrral való kapcsolat, az Ő személyének a háttérben tudásának az ismerete, annak komolyan vétele kizárja a tartós szomorúságot, csüggedést, reménytelenséget, és értelmetlenség érzést.
Aki hisz a Biblia Istenében és azt komolyan veszi, az nem lehet depressziós.
Ezzel az állításommal több számomra kedves és egyébként mérvadó testvérem is vitatkozik, de meggyőzni még nem tudtak.
üdv
ex

exrefis,bizonyos szempontból valóban igazad van,tényleg tartós a depresszió,a múló rossz kedvhez képest,de az az adott személyen múlik,hogy felismeri e a háttérben levő okokat és hónapok kellenek csak a gyógyuláshoz,vagy nem mer önmagával szembenézni,és 20-30 évet is vár,amig rá nem lesz kényszerítve,hogy szembenézzen dolgokkal.
Az ideiglenest tehát úgy értettem,hogy bármikor változhat,megszűnhet.Nincs olyan,hogy én most akkor depressziós vagyok,és akkor már ilyen is maradok.És nincs más hátra,mint sajnálni magam.
Ezért valójában minden patológiai skatulyázás,cimkézés,diagnosztizálás (mint pl. a depresszió) helytelen,és sokszor káros a páciens gyógyulása szempontjából,ebben a szakemberek is többnyire egyetértenek.

Én éppen azt állítom, hogy egy kereszténynél nem telhetnek el hónapok a szembenézésig.
Az ige azt mondja, hogy nem menjen le a nap a haragotokkal.
Szerintem a csüggedéssel is erre kell törekedni és a háttérben Isten személye garancia, a szabadulásra.
A hitetlen embereknek, meg minden okuk meg van a depresszióra. Náluk az a csoda, illetve Isten nagy kegyelme, hogyha ez nem állandósult állapot.
üdv
ex

Bár nem értek Veled teljesen egyet,nem látom értelmét,hogy ebben témában vitába szálljak Veled

Nos, ha nem értesz velem egyet azzal semmi gondom. Mint ahogy azzal sem ha valamivel igen, vagy csak részben, és azt egészíted ki.
kijavítani a nyilvánvaló hibákat lehet. Azt pedig, hogy mi a nyilvánvaló és mi a hiba ki dönti el?

Hmm depresszió, vagy út a pánikhoz.
Pl. A szerotonin szerepe a neuronok közti ingerületátvitel, ha kevés, vagy több a szerotonin, vagy a receptorok nem érzékenyek rá. Akkor kialakul depresszió, vagy akár pánik is, ami már fizikai tüneteket produkálnak.
Ez az agy hibája működésében fellépő zavar.

Szedtem már olyan antidepit, amitől aludtam egész nap. Szedtem olyat is amitől beszélni nem tudtam. És még egy nagy halom más-más mellékhatásút. Mitöbb most is kéne, de nem teszem, mert az én esetemben nem találom hatásosnak. Ami nem azt jelenti, hogy másoknak is ezt javasoljam. Egyedül idegnyugtatót szedek, azt is mértékkel. A nem kívánt depressziós hullámokat, pedig igyekszem imával túlélni.

Az hogy én Hiszek Istenben, és elfogadom Jézus váltságát, Jézusra tekintve kérek, rajta keresztül. Nem jelenti okvetlenül gyógyulást. Jób esetéből látom, hogy betegségében átkozta a napot melyen született. Szóval volt min keseregnie, és elment a kedve az élettől.

Én arról vagyok meggyőződve, hogy van a biokémiai, ami az öröklött bűn következménye (Testünk hibásan működik.)
Van a belső lelki ok, ami kerülhető
És van a külső lelki ok, amik szintén kerülhetőek, vagy tompíthatóak.

Mindhárom esetben, pedig okos ember Istenhez fordul. Mert hogyan is mondhatnám; Nem segítesz? Mikor ott vannak a gyógyszerek. És orvosok.
Vagy nem keresem az Ő akaratát, hogy magam is megbékéljek.

Azok pedig akik a depresszió álnokságát elviselik, talán sejtik miről is beszélek

Én így látom, így értelmezem, és élem, értem meg.
Ettől eltérő véleményeket pedig tiszteletben tartva figyelmesen átolvasom, hiszen célom a másik megismerése, nézeteinek való megértése.

Rendben,Lucius,elfogadom,amit írsz, a kijavít szó valóban nem volt indokolt.Eltérő a véleményünk,tapasztalatunk a témában.

De azt nem állom meg,hogy ne hangsúlyozzam még egyszer,hogy a neurotranszmitterek,és mindenféle biokémiai anyagok (így a szerotonin) túl- és alulműködésének elsődlegesen nem anyagi,hanem lelki okai vannak.A Test és a Lélek kölcsönös egymásrahatásban léteznek,de a Lélek "magasabbrendű" /de utálom ezt a szót,de most nem jut jobb az eszembe/,ezért az Anyag nem lehet a Lélek történéseinek elsődleges oka.

Ok. Szóval egy diabéteszes, visszavezethető lelki problémákra?
Mert ott pl. inzulin, vagy kevés, vagy nincs, vagy a sejtek nem érékenyek rá.
Mert az általam felhozott, és agyban lejátszodó folyamat is hasonló.
Nem meggyőzni akarlak.
Inkább véleményed érdekel.

És ebben a véleményben azért kifejthetnéd, hogyan függ szerinted a lelki élet a fizikaihoz, mi több a vallás, vagy akár vallási filózófiák, hogyan viszonyulnak ehhez.