TEMPLOM

Hogyha a kövek megszólalnának:
énekelnének, magasztalnának.
Testvérek gyertek, bírjuk szóra őket,
hadd visszhangozzák énekünket!

.................................

ISTENKERESÉS

Én Őt kerestem, Ő meg engem.
Amikor bátran világgá mentem,
amikor félve otthon maradtam;
szappanbuborék-szavakban,
érthetetlen versben;
én Őt kerestem. Ő meg engem.

KÉTEZER ÉVE

Dzsungel és sivatag ez a világ;
örömök és tragédiák;
fix pont nélküli ingovány,
fényes délben is félhomály.

Mégis, kétezer éve
világosság ragyogott végre:
Jézus arca, mint hű tükör
mennyei fényben tündököl.

................................

MEGVÁLTÓ

Látjátok kezén a sebeket?
Látjátok? Szívébe lándzsa szúrt!
Bűneink miatt szenvedett.
S megnyílt a Mennybe már az út.

TANMESE

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Gyülekezet.

Történt egyszer, hogy a közösség egy része, többre vágyván, kikérte a vagyon rá eső részét és elköltözött egy távoli vidékre. Lelkes indulás után, sajnos nem bizonyultak életképesnek, úgyhogy nélkülözni kezdtek.

Az otthon maradt közösségről annyit, hogy tovább fáradoztak, állhatatosak maradtak, terheket viseltek és nem fáradtak meg. Csakhogy nem volt meg már bennük az első szeretet.

Senki sem értette a Pásztort, (aki minden bűnt gyűlöl,) hogyan tud mégis mindenkit szeretni.

GYŐZELMES ÉLET

Urunk, én a Te győzelmednek szurkolok!
Győzz meg engem, győzd le bennem a rosszat!
Hogy megtérjek: szűk kapun át úgy jutok;
s örök életre vezető keskeny utat tapossak.

ELMERENG

Kezdetben volt egy eklézsia,
őszinte egység bajnoka;
képmutató hazugság ellen
zéró tolerancia.

Panaszkodást sem tűrtek,
gyorsan orvosolták;
kezdetben volt buzgóság;
kezdetben voltak csodák.

Aztán jöttünk mi, emberek...
Régi szép időkön
kiváncsi hívő elmereng:
vajon egyszer még visszajön?

EKLÉZSIA

Isten visz minket - nem mi Őt.
Egy irányba.

Emeljen fel! De nem mások,
- magunk fölé.

Hisz' magasabbak gondolatai,
útjai.

.....................................

KRISZTUST HIRDETIK

Ennek örülök.
Az Úr munkálja:
szökkenjen szárba,
hozzon gyümölcsöt.

............................

ELTÉVEDT

Eltévedt bárány
nem a Pásztort hívja,
hanem a nyájat:
Gyertek utánam!
Rossz a magányban.

.........................

UTOLSÓ IDŐK

Tántorgó részeg ez a világ.
Saját sírját ássa,
pedig másnak szánta.
Értelmetlen folytatni vitát.

SZÖVETSÉG

Életem, szívem ajtaja:
nem véd meg, csak a vér rajta.
Életem, szívem ruhája:
Vér mossa fehérre, tisztára.

....................................

TEREMTÉSTÖRTÉNET, 8. NAP

Folytatódik!
Részt venni én is igyekszem:
"Tiszta szívet teremts bennem,
Istenem!"

BOLDOG OK

Identitásom: nekem sok
bocsáttatott meg.
Már ez elég ok,
hogy boldog legyek.

...................................

PÉLDABESZÉDEK 3:5

"Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből;
a magad értelmére pedig ne támaszkodjál."

Urunk! Értelmem Hozzád nem ér föl;
marad a hit. Ha tévednék, szóljál.

LOGOSZ

Tékozló fiúk Apja
küld gyermekeinek levelet:
"Térjetek meg! Itt van az üdvösség napja!" -
Kétezer éves Üzenet.

.............................

TESTVÉREK

Tékozló fiú tépdes levelet:
szeret, nem szeret, szeret, nem szeret...
Bátyja nem ér rá ezzel foglalkozni,
két ember helyett kénytelen dolgozni.

MIT ÜNNEPELNEK

Mit keresnek tékozlók ünnepi asztalnál?
Egyáltalán, mit ünnepelnek azok?

Ünnepeljük a megtérést és bűnbocsánatot,
a feltámadást, mely erősebb a halálnál.

....................................

VÉGET ÉR

Elfogy a nagy kérdés-özön,
amikor Jézus visszajön;
összes hitvita véget ér,
amikor Jézus visszatér.

..................................

TÁMAD

Támad a bűn, és a betegség,
gyötörve, kit ez, kit az.
Urunknál van a segítség,
a szabadulás, a vigasz.

TANÍTVÁNYOK

Mester után tanítványok mennek;
háta mögött gyakran veszekednek.
Megfordul a Mester szomorún:
Tövis vagytok így a koszorún.

...................................

"ÚJ ÉNEKET ADOTT A SZÁMBA, ISTENÜNK DICSÉRETÉT"
(Zsoltárok 40:4)

Egyik szemünk sír, másik nevet.
Látván világunk sok baját,
méltán hullajtunk könnyeket.
Hadd mossa át szívünk zugát!
Új dalt fakaszt: dicséretet.

...................................

KEZDJEM

Mosolyra várni - vagy mosolyogni?
Kezdjem magamon!
Türelem, szívesség, jóság
a házi feladatom.

A GOLGOTÁRA

a Golgotára gondolok
szabad vagyok
a Golgotára gondolok
megvásároltak ott
a Golgotára gondolok
meghívott vagyok
a Golgotára gondolok
tisztává Vér mosott
a Golgotára gondolok
leborulok
a Golgotára gondolok
szárnyalok
a Golgotára gondolok
hálát adok
a Golgotára gondolok
hálát adok

GYŐZELMES ÉLET

1.
Jézusnak volt győzelmes élete.
Alázatosnak, szelídnek lennünk:
sikerélmény. Ez is az Ő érdeme,
Tőle tanultuk; Őt kell ünnepelnünk.

2.
Jézusnak volt győzelmes élete.
Alázat, szelídség: sikerélmény
persze nekem is. De csak következmény:
új életem Jézus érdeme.

3.
Győzelmes életet élni Jézus tudott.
Győztes életet élni Tőle tanulok;
szelídlelkűséget, alázatot.

TÖBBRE VÁGYOM

Többre vágynék én is, Istenem!
Szelídségre és alázatra.
Bölcsességem még gyakran gyatra,
esendő voltomat ismerem.

Ó Uram, hiszek a csodákban!
Minden lehetséges Teneked.
Meg is tudsz szentelni engemet,
ne botladozzak, mint korábban.

Győzelmes életem lesz nekem,
lehetek só és világosság.
Porba hull előttem Góliát:
halálba küldöm óemberem.

Több van bennem, mint ami látszik.
Több rossz. Bizony, nagy dolgokra hív
az Úr: nagyjavításra. Új szív
nagy látása: különb a másik.

Ébredést várok! Minden reggel
gyújtsa lángra szívem a Lélek;
gyógyító szavakkal beszéljek,
s hallgassak, ha szólnom épp nem kell.

Többre vágyom. Érintésére
az Úrnak. Amikor szent csendben
úszik a boldogságban lelkem;
átjár szeretet, öröm, béke.

AZ ÁLDOTT ORVOS

Koldusok vagyunk, vak koldusok,
betegek és tisztátalanok.
Árszúrt kezével megérint az Úr:
béna testünk-lelkünk járni ranul.

...............................

SAUL FARIZEUS

Láttam az Urat, megvakultam,
Damaszkusznál a porba hulltam.
Sírtam, nevettem, sírtam...
Rég várt Messiás itt van.

............................

REMÉNYSÉGEM

Reménységem: ha zuhanok,
Isten kezébe zuhanok.
Reménységem, hogy fölemel,
tékozló gyermekét, átölel.