JAJ

Jaj, mibe csöppentek gyanútlan bölcsek!
Politika minden, összeesküvés?
Bujkálva távoznak, más úton, mint jöttek.
József is pakol már, közeleg a vész.

Egyszer régen Betlehemben
(karácsonyi gyermekvers)

Egyszer régen Betlehembe'
jászol volt, kis Fiú benne.
Csodát mesélt pásztornép ott;
bölcsek hoztak ajándékot.

Maradt volna szép történet,
politika nem törné meg;
Heródes mérgében tombolt,
összeesküvésre gondolt.

Elkésett az akcióval,
megelőzte őt az angyal;
József ébredt, szólt az álom,
s túl voltak már hét határon.

Bölcsek bölcsen bujdokolva
tértek vissza messzi honba,
eltitkolva örömüket;
darázsfészekbe csöppentek. -

Pár év múltán Názáretben,
ács apuka műhelyében
növekedett egy kis Gyermek:
nagy szülöttje Betlehemnek.

ELDŐLT A SORSOM

A Golgotára gondolok:
Jézus meghalt értem ott;
örök adósa vagyok.

...............................

A FIX PONT

Nem voltam jó vagy méltó, tudom;
Jézus meghalt értem.
E kettő együtt a fix pont nekem
a keskeny úton.

................................

Nem voltam jó, nem vagyok méltó;
Jézus meghalt értem.
Lelkemről lehullt a béklyó,
amikor megtértem.

.................................

HÁLA

A Golgotára révedek,
ahol értem szenvedett;
meghajtom a térdemet.

DRÁGÁN VETT

Nem voltam jó, nem vagyok méltó rá,
mégis szeret Isten: Fiát adta értem.
Drágán vett, nem dob el: megjavít inkább;
formál türelemmel, mióta megtértem.

CSODA

A keresztyén élet függőség:
Istentől függünk önként, teljesen.
Objektív valóságból így leszen
csodás szubjektív gyönyörűség.

MOST VAGY SOHA

Most ütközik jéghegynek a Titanic.
Volt sok minden szép és jó a hajón,
ám közülük egy segíthet, jogosan van pánik:
lesz-e elég mentőcsónak vajon?

SOLA GRATIA

Szkülla és Kharübdisz között,
(egyik a bűn, másik a gőg),
szoros a kapu, keskeny az út.
Legyen hálás, aki célba jut!

.........................

KIÁLTANÉK...

Kiáltanék, jaj, nem lehet,
megijednének emberek.
Sírni kellene; száraz a szem,
befelé csurog a lelkemen.

TÉKOZLÓ IMA

Bűnös vagyok! Semmi jót sem érdemelnék,
mégis, Atyám, ünnepi asztalt terítesz.
Hála még a szép fehér ruháért.
Tudom, Jézusnak köszönhetem mindezt.

.................................

BÁRÁNY ÉS PÁSZTORA

Elveszett voltam. Lépteket hallottam,
valaki engem keresett.
Szólni se bírtam, csöndesen sírtam,
amikor hallottam nevemet.

Azután megtalált. Nem szidott le,
tudtuk pedig jól, én vagyok hibás.
Küszködött értem, vérzett a keze.
Ennyire nem szeret senki más.

VILÁG VILÁGOSSÁGA

Karácsonykor másodszor szólt Isten:
Legyen világosság!
Nem hagyott a sötétségben minket,
elküldte Fiát.

A Golgotára gondolok,
mert eldőlt a sorsom ott:
van bocsánat bűnömre,
vétkemet vér törölte.

A Golgotára gondolok:
Jézus értem áldozott.
Hozzátenni nem tudok;
hálával leborulok.

A Golgotára gondolok,
elszakadni nem tudok.
Magához láncolt egészen;
miattam, helyettem, értem.

A Golgotára gondolok,
az Úr előtt leborulok;
megköszönöm, hogy szeret,
rosszalkodó gyermeket.

MILYEN VOLT AZ ÓÉV?

Milyen volt az óév? Hát borús!
Erre is, arra is háborús.
Hírek alatt rossz híreket értsél csak;
rövidek a nappalok, az éjfél nagy.

Gyertyát gyújtunk karácsonykor, apró fény;
pislákol, mint bennünk remegő remény.
Ünnepkor, ha könny is csillog, nem szégyen;
jó híreket áhítunk az új évben.

......................................

LELTÁR

Év vége van. Tán kész a leltár.
Merre billen a mérleg nyelve?
Jó, ha az ember jobb évet vár;
nem mindegy, miben reménykedve.

Lesz-e jobb végre ez a világ?
S lehetek-e jobb vajon én?
Szörnyűség minden háborúság!
Legrosszabb, ha rossz vagyok én.

Minden széles út
kómába vezet.
Van egy keskeny út:
ha Jézust követed.

..............................

SZÉLES ÚT, KESKENY ÚT

Tágas ajtón biztos többen betérnek,
széles úton sokkal többen elférnek!
Első és az utolsó a szeretet,
hidd el, senkit kizárni már nem lehet!

Elhiszem, hogy oly sokan meghívottak;
kevesebben térnek meg, válaszolnak.
Végig kitart, ki az Úrhoz hűséges;
ruhája is tiszta, illik ünnephez.

..................................

JÓ HÍR

Mire vágyom az új évvel?
Jó hírekből többre.
Ha nem lenne, sem adom fel:
éltet Egy örökre.

ÉRZELMEIM

Érzelmeim hogyha győznek,
értelmet, hitet mellőznek:
szajkózom a jelszavunkat,
süket gyermeke az Úrnak.

Szimpátia több a latban;
nem mond semmit, aki halkan.
Leragadván egy dallamnál,
addig fújom, míg a halál.

.................................

IGAZSÁGKERESŐK

Szereted az igazságot? Melyiket?
Sajátodat? Sajátunkat? - Jer ide,
keressük együtt az Úr szavát.
Az Övét, Aki minket megtalált.

................................

MENEKÜLÉSI ÚTVONAL

Úgy van, fáj az Igazság sokszor.
Gyógyszer lehet keserű.
Keskeny az ösvény, ajtó is szoros:
bevállalod, megmenekülsz.

A TÉKOZLÓ FIÚ FOGADTATÁSA

Nem a bűnt, tékozlást ünnepelték:
elveszett fiú megtérését,
átöltöztetve tiszta ruhába;
Apja házában új élet várta.

............................................

UTOLSÓ IDŐK

Menyegzőre készülnek a Mennyben,
Vőlegény ruhája fenn ragyog.
Egyházát, hogy ékesítsék szebben,
fáradozik Lélek s angyalok.

JERIKÓ

Mert ahova lábát betette Jézus,
kő kövön nem maradt.
Koldus szeme megnyílt, Zákeus
megtért. Omlanak falak.

.....................

TUDJUK

Bujkál a Nap. Tudjuk, hogy ragyog,
nem bírnánk nélküle élni egy napot.
Nem szünteti meg se fal, se köd;
éjjel is a Hold tükrözi Őt.