Időzóna: UTC + 1 óra




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 19 hozzászólás ]  Oldal 1, 2  Következő
 

Kik írták a ref énekeskönyvet?
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2007. márc. 24., szombat 16:54 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 03., kedd 07:57
Hozzászólások: 1476
Tartózkodási hely: Rákoskeresztúr
Nem saját ötlet alapján indítom ezt a topikot, de attól még lehet jó. (kiélhetem a katedrárólmesélős mániámat, meg amúgy is, hogy fog anyukám örülni) Ha valaki tud valami érdekeset a fekete énekeskönyv szerzőiről, ide beírhatja.

Kezdem azzal, hogy szerintem nem sokan tudják, hogy a zsoltárok lefordítója, Szenci Molnár Albert eredeti neve Egedius volt. Egyed. De ő szegény gyűlölte a nevét, mert ugye ez nem csak név, hanem felszólító módú ige is.. így lett végül Albert.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. márc. 24., szombat 20:17 
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. dec. 04., hétfő 16:04
Hozzászólások: 90
Tartózkodási hely: Budapest
Jochaim Neander lelkipásztor volt, mindössze 30 évet élt itt e földön. Énekeskönyvünkbe két éneke került be (264., és 266. számú).
Sokat gyalogolt keresztül egy völgyön hívei látogatása közben, s mivel szerették, halála után róla nevezték el e helyet.
Jó pár évvel később régészeti leletet találtak e völgyben, melyet a mai napig is így emlegetünk: Neander-völgyi ősember.
Kevesen tudják, hogy egy lelkész nevét mondják ki ilyenkor, aki az alábbi gyönyörű dícséretet írta:

Áldjad én lelkem a dicsőség erős királyát!
Őnéki mennyei karokkal együtt zengj hálát!
Zúgó harang, ének és orgonahang,
Mind az ő szent nevét áldják!

Áldjad Őt, mert az Úr mindent oly szépen intézett!
Sasszárnyon hordozott, vezérelt, bajodban védett.
Nagy irgalmát naponként tölti ki rád:
Áldását mindenben érzed.

Áldjad Őt, mert csodaképpen megalkotott téged,
Elkísér útadon, tőle van testi épséged.
Sok baj között erőd volt és örömöd:
Szárnyával takarva védett.

Áldjad Őt, mert az Úr megáldja minden munkádat,
Hűsége, mint az ég harmatja bőven rád árad.
Lásd: mit tehet jóságos lelke veled,
És hited tőle mit várhat.

Áldjad az Úr nevét, Őt áldja minden énbennem!
Őt áldjad, lelkem, és Róla tégy hitvallást nyelvem!
El ne feledd: Napfényed Ő teneked!
Őt áldjad örökké! Ámen.

Neander Joachim (1650-1680.)

_________________
"Éneklek az Úrnak egész életemben, zengedezek az én Istenemnek amíg csak vagyok."


A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára eszter 2007. márc. 25., vasárnap 19:12-kor.

Vissza a tetejére
 Profil  
 

dallamszerző
HozzászólásElküldve: 2007. márc. 25., vasárnap 17:30 
Offline

Csatlakozott: 2007. jan. 06., szombat 12:26
Hozzászólások: 24
Tartózkodási hely: IX. kerület
Ugye dallamszerző is ér?

Kedvenc zeneszerzőm Johann Sebastian Bach (1685-1750) a barokk zenei stílus legnagyobb alakja. Életében elsősorban orgonistaként ismerték, zeneszerzőként a fiait sokkal többre tartották. A XVIII. század végén (jóval a halála után) aztán felfedezték a népek, hogy mennyire zseniális zeneszerző volt, csodálatos dallamokat írt.

A református énekeskönyvben egyetlen ilyen dallam kapott helyet, a 329. dicséret, amelynek a második versszakát sok református gyülekezetben keresztelés alkalmával éneklik.

A 329. dicséret, első két verse így szól:

"Itt állok jászolod felett ó Jézusom, szerelmem
Eljöttem, elhoztam Neked, amit kezedből nyertem
Vedd elmém, lelkem és szívem, hadd adjam Néked mindenem
hogy kedves légyek Néked!

Nem éltem még e föld színén: te értem megszülettél
még rólad mit sem tudtam én: tulajdonoddá tettél
még meg sem formált szent kezed, már elválasztál engemet
hogy társam légy e földön!"

A rend kedvéért azért megemlítem a szerzőt is: Gerhardt Pál (Paul Gerhardt) (1607-1676) szászországi születésű evangélikus lelkész, aki Luther után a legkiválóbb költője a német vallásos lírának.

"Minden zene elsődleges célja és legfőbb küldetése,
hogy hirdesse Isten dicsőségét és üdítse a lelket."
(J.S.Bach)


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. márc. 25., vasárnap 19:03 
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. dec. 04., hétfő 16:04
Hozzászólások: 90
Tartózkodási hely: Budapest
Ismét egy szövegírót említek, akinek csak egy éneke van a református énekeskönyvben. Anne Brontë, a tehetséges angliai lelkész család legfiatalabbja főleg verseket írt (bár most jelent meg egy regénye). Nővérei: Charlotte a Jane Eyre, Emily pedig az Üvöltő szelek című regényeikkel lettek világhíresek.

Anne Brotë a 461. dícséretünk szövegének szerzője.
Az utolsó két versszakát idézem:

Nem félek senkitől, hisz Te vigyázsz reám,
Már bánat és gond sem gyötör: meghallgatod imám.

Jézusban bízva én szívemet átadom,
Mert így tudom: akármi ér, Atyám szeret nagyon.

Anne Brontë (1822-1848.)

_________________
"Éneklek az Úrnak egész életemben, zengedezek az én Istenemnek amíg csak vagyok."


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. márc. 26., hétfő 06:04 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 03., kedd 07:57
Hozzászólások: 1476
Tartózkodási hely: Rákoskeresztúr
Hogyne érne dallamszerző! Jenny egyenesen 'zeneszerzős topik'-ként akarta indítani ezt :D
Úgyhogy, ha tudsz még, csak hajrá!


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. márc. 30., péntek 23:09 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. aug. 29., kedd 09:37
Hozzászólások: 6093
SZENCZI MOLNÁR ALBERT/akiről tudjuk Kamillától,h. eredeti neve Egedius- Egyed volt

Székely eredetű katonacsalád sarjaként a nyugat-felvidéki Szencen született. Székelyföldről elszármazott őseire az idegen környezet a Székely családnevet ragasztotta. Albert apja viszont már nem a kardforgatást választotta élethivatásául, hanem a molnárságot, ezért új ragadványnevet kapott, a Molnárt. Fia neve aztán kiegészült a szülőhelyre utaló előtaggal és így lett a kor szokása szerint Szenczi Molnár Albert. Ha életét Szencen élte volna le, akkor a Molnár Albert névvel kellett volna megelégednie, de ő református hitének és nemzetének felemelése érdekében vándortudóssá vált.

Élete nagy részét külföldön élete le. Egyik egyetemről a másikre iratkozott be és töltött azokon néha több évet is, de volt házitanító, kántor, nyomdákban korrektor. Német nőt vett feleségül, akivel a hányatott élet ellenére szép családot nevelt. Időről-időre hazatért. Bejárta az országot, pártfogókat keresett nagy tudományos, könyvkiadási vállalkozásaihoz, mindig ellátogatott Szencre. Külországokban is előkelő és gazdag emberek anyagi támogatását, erkölcsi segítségét kellett keresnie, és meg is találta. Még Rudolf császár és magyar király is fogadta Prágában, s úgy elnyerte tetszését, hogy nem eresztette el üres kézzel. Nem csoda, hogy ez a tehetséges és nagy munkabírású tudós egy könyvtárra való könyvet adott ki, közte a Szentírást kétszer javított szöveggel (1608-ban és 1612-ben).

Szenczi Molnár Albert 1590. november 1-én indult első külföldi útjára. A híres wittenbergi egyetemen és aztán másutt megerősödött benne az a felismerés, hogy Magyarország kulturálisan lemaradt Európa élmezőnyétől. Ezt akarta leküzdeni 1604-ben megjelent latin-magyar és magyar-latin szótárával, latinul megírt magyar nyelvtanával, nyugati prédikációk és más teológiai könyvek lefordításával. 1607-ben 90 nap alatt elkészült a 150 zsoltár német verses szövegének magyar műfordításával úgy, hogy a nyugati reformátusok körében használt francia dallamra illeszkedő szép magyar versekké tette át azokat. Azóta is azokat éneklik a magyar reformátusok. Még abban az évben Kis kathekismus címen a Heidelbergi Káté summáját adta kézbe. 1624-ben aztán megjelent végre magyarul az ő fordításában, de Bethlen Gábor erdélyi fejedelem megbízásából és költségén Kálvin János: Institutio című alapvető nagy könyve.

Pázmány Péter, ez a református bihari nemes ifjúból katolikus jezsuita szerzetessé lett és főpapi állásra emelt tudós pap az 1600-as évek elejétől minden szellemi eszközt és befolyással kecsegtetést igénybe vett, hogy a főúri családokat katolikus hitre térítse. Nagy sikereket könyvelhetett el. A katolikus hitre tért főurak aztán jobbágyaikat erőszakkal is készek voltak új egyházukba kényszeríteni. Pázmány Kálvin Institutiojára hivatkozott sokszor, azt idézte látszatra és aztán cáfolta. A magyarul olvasni tudó reformátusok kezébe akarta adni Bethlen Gábor az Institutiot, hogy lássák, valójában mit hirdet Kálvin és megmaradjanak hitükben. A magyar szabadság érdekében a felekezetek összefogását munkálta Bethlen. Ezért megtiltotta a katolikusok elleni vitatkozó iratok kiadását. De az Institutiot ki lehetett adni. Az magáért beszélt.

A fejedelem hívására Szenczi Molnár Albert 1624-ben véglegesen hazatért. Kassai tartózkodás után kolozsvári lelkész lett. Új felismerése támadt. Meglátta, hogy nem elég a református hit megerősítésére csupán a dogmatikai és más ismeretek elmélyítése, hanem személyes hitre, megtérésre, megigazulásra, megszentelődésre van szükség. Ezt hirdette az angol–holland puritanizmus. Egy ilyen hitépítő könyv, Baily: Praxis pietatis (A kegyesség gyakorlása) magyarra fordításán dolgozott. Medgyesi Pálra bízta a munkát. 1634-ben váratlanul egy félelmetes ragály, a pestis vitte el Szenczit az akkori időkben igen magasnak számító életkorban. De Medgyesi 1636-ban Debrecenben kiadta a Praxis pietatist és lett magyar református ébredés.

Dr. Csohány János


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. ápr. 04., szerda 16:43 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 03., kedd 07:57
Hozzászólások: 1476
Tartózkodási hely: Rákoskeresztúr
Ott van a szövegírók között Balassi Bálint is. Nagy magyar költő, aki élete legnagyobb részét párkapcsolati- és birtokcsatározásokkal töltötte. És aki, amikor úgy alakult, hogy elvette Dobó Katicát, az egri hős lányát feleségül, az esküvője előestéjén (a korabeli vetkőzősnénikkel való időtöltés helyett) nekiült, és megírta, hogy 'Bocsásd meg Úristen'.
Sajnos ennek ellenére sem lett vidám vége a házasságuknak.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. ápr. 04., szerda 20:32 
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. dec. 04., hétfő 16:04
Hozzászólások: 90
Tartózkodási hely: Budapest
Virágvasárnap elképzelhető, hogy több református templomban énekelték a 331. dícséretet.

A nagy király jön: Hozsánna! Hozsánna!
Zeng e kiáltás előtte, utána;
Zöld ágakat szeldelnek útjára,
Békességet hoz népe javára.
Áldott, aki jött az Úrnak nevébe',
Általa léptünk az Isten kedvébe;
Békesség ott fenn a mennyországban,
Áldott az Isten a magaságban!


E szöveg szerzője Pálóczi Horváth Ádám költő, népdalgyüjtő. A felvilágosodás korában, amikor a debreceni kollégium virágkorát élte, akkor végzett ott barátjával Csokonai Vitéz Mihállyal.
Énekeiben a természettudományos megalapozottságú elmélkedés hangja találkozik a protestantizmus hagyományos motívumaival. Saját műveit és az általa gyűjtött népdalokat 1813-ban írta össze Ötödfélszáz énekek címmel. 1760-1820-ig élt.
A református énekeskönyvben öt éneke szerepel.

_________________
"Éneklek az Úrnak egész életemben, zengedezek az én Istenemnek amíg csak vagyok."


A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára eszter 2007. ápr. 04., szerda 21:06-kor.

Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. ápr. 04., szerda 20:57 
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. dec. 04., hétfő 16:04
Hozzászólások: 90
Tartózkodási hely: Budapest
"Semmit ne bánkódjál, Krisztus szent serege,
Mert nem árthat néked senki gyűlölsége,
Noha e világnak rajtad dühössége,
De nem hágy szégyenben Krisztus ő Felsége."


A református énekeskönyv 380. dícséretének első versszakát idéztem. (Dallamszerző Székel Balázs 1546.)
Ebből az énekből Kodály Zoltán írt nagy erejű kórúsművet.

A szöveget Szkhárosi Horvát András írta, (ő kedvencem).
Énekeskönyvünkben ez az egy éneke szerepel.

Kobzos Kiss Tamás énekli több dalát, többek között az alábbi kis ismertetőben szereplő 'Az átokról' címűt (verskihagyásokkal).
Ezt a művet a televízióban nem adták le - érdekes - annyira aktuális ma is, és döbbenetes erejű.

Ajánlom mindenkinek, hogy a fenti 380. dícséret minden versét olvassa el.

"Szkhárosi Horvát András (16. sz.): a magyar reformáció legjelentősebb énekszerzője. Előbb valószínűleg Ferenc-rendi szerzetes Nagyváradon, később 1542 – 1549 között Tállyán a reformáció harcos prédikátora. Szenvedélyes hangú verseiben szembeállította a reformáció nézeteit a kat. vallással (Kétféle hitről), bírálta a világi feudalizmust (Az fejedelemségről), az anarchikus állapotokat. Felemelte szavát a jobbágyság elnyomásának új módszerei ellen (Az fösvénységről). Legszebb a magyar nép sorsáért aggódó, biblikus hangulatú Az átokról c. éneke. Énekeiben a 16. sz.-i m. falu és mezőváros sok apró hiteles mozzanata elevenedik meg kitűnő verseléssel. Tíz éneke maradt fenn Bornemisza Péter Énekeskönyvében (1582)."

Magyar Életrajzi Lexikon

_________________
"Éneklek az Úrnak egész életemben, zengedezek az én Istenemnek amíg csak vagyok."


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. ápr. 14., szombat 20:07 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 05., csütörtök 20:20
Hozzászólások: 3994
Lengyel József (1770-1822)

Református lelkész, énekköltő. Tanulmányait Tiszaszentimrén kezdte, s Debrecenben folytatta, ahová 1785 tavaszán iratkozott be. Miután 1786 októberétől 1787 júniusáig a német nyelv kedvéért Aszódon időzött, visszatért Debrecenbe, ahol 1795 tavaszától őszéig ifjúsági elnöki tisztséget viselt. A külföldet is fölkeresvén, 1796-tól Göttingenben gyarapította ismereteit, míg 1798-ban visszatért Debrecenbe a bölcsészet tanárának. Innen 1802-ben lelkésznek ment Nagyszalontára, 1809-ben Nagyváradra, 1813-ban Szalacsra, hol 1819-től egyszersmind helyettes esperese volt az érmelléki egyházmegyének. – Az énekköltés és prédikáció-írás területén fejtett ki munkásságot. Egyéb művei: Közönséges vasárnapi prédikációk (2 k.). (Debrecen, 1828.) Innepi és különös alkalmatosságokra való prédikációk. (Uo. 1828.)A korábban készült (1948 előtti) énekeskönyv 38 eredeti és 2 Kleistból fordított énekét tartalmazta, melyek közül a jelenleg használtban is át van véve az utóbbiakon kívül 23 darab. Ezek a következők: 153, 154, 156, 169. dicséret a kezdő és gyülekező énekek közül, a 180. bűnbánati és a 189. pünkösdi ének, valamint a 202, 212, 231, 250, 268, 279, 283 és 322, a 347. húsvéti ének. Ezeken kívül a 355, 361, 438, 498. és az 509. énekünknek ő a versszerzője.

Leggyakrabban énekeljük a 154.-et (Úr Jézus, mely igen drága/ A te igédnek világa..), a 180.-at (A töredelmes szívet Te, Uram szereted…), a 189.-et (E pünkösd ünnepében..) és a 347. húsvéti éneket (Jézus, ki a sírban valál..) kezdetűeket.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. ápr. 16., hétfő 18:30 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 03., kedd 07:57
Hozzászólások: 1476
Tartózkodási hely: Rákoskeresztúr
Sztárai Mihály

hogy ne csak mindig a vitatható színvonalú naplómat írjam
Egy újabb szövegíró, aki leginkább zsoltár-parafrázisokat alkotott. Énekszövegeinek érdekessége, hogy szerette a versszakok kezdőbetűiben elrejteni a nevét - ilyen például a kétszáz.. hú, hanyadik? Akinek van egy énekeskönyve, segíthetne kikeresni: Úgy kezdőik, hogy

"Szent Dávid próféta éneklő könyvének huszonharmad részében
bízván az Istennek az ő reá való nagy gondviselésében.."


és itt a huszonharmadik zsoltár parafrázisa következik szépen-katonásan. Viszont a kezdő Sz betű függőlegesen olvasva Sztárai Mihály nevének kezdőbetűje is.

Egy ferences-rendi szerzetes volt, aki egy az egyben Luther példáját követte, mikor kilépett, és meg is nősült. Óriási hévvel látott neki a reformátori munkának, összesen 120 protestáns gyülekezetet alapított, állítólag az élete többszöri kockáztatásával. Feljegyezték róla, hogy zeneértő is volt, és dallamokat is szerzett, amelyek viszont sajnos nem maradtak fenn.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. ápr. 16., hétfő 19:43 
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 14:19
Hozzászólások: 477
Tartózkodási hely: Budapest, Rákoscsaba
260. dicséret :D

_________________
ex-JennyT :D
"Énekelj az ÚRnak, te egész föld!"


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. ápr. 17., kedd 21:11 
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. dec. 04., hétfő 16:04
Hozzászólások: 90
Tartózkodási hely: Budapest
274. dícséret

Ki Istenének átad mindent,
Bizalmát csak belé veti,
Azt csudaképen őrzi itt lent,
Inség, baj közt is élteti.
Ki mindent szent kezébe tett,
Az nem fövényre épített.

A súlyos gondok mit használnak,
A sóhaj, sok jajszó mit ér,
Ha sebeink még jobban fájnak
S mindennap kínunk visszatér?
Így terhünk egyre súlyosabb,
Ha lelkünk búnak helyet ad.

Csak légy egy kissé áldott csendben:
Magadban békességre lelsz,
Az Úr-rendelte kegyelemben
Örök, bölcs célnak megfelelsz.
Ki elválasztá életünk,
Jól tudja, hogy mi kell nekünk.

Zengj hát az Úrnak s járd az útat,
Mit épen néked Ő adott;
A mennyből gazdag áldást juttat
S majd Jézus ád szép, új napot.
Ki Benne bízik és remél,
Az mindörökké Véle él.


E gyönyörű éneknek dallamát is és szövegét is Neumark, Georg (1621-1681) szerezte. Életében sok viszontagságot látott, kivált ifjú korában, a harminc éves háború nyomorúságai között. Mikor 19 évesen Königsbergbe igyekezett, hogy ott az egyetemre beiratkozzék,
útközben rablók támadták meg és mindenéből kifosztották. Nagy nyomorban élt, míg végre házitanítósághoz jutott. Ekkor 1641-ben írta hálatelt szívvel ezt az énekét. Tanulmányai befejeztével Weimarban lett könyv- és levéltáros, sőt udvari költő is. Életében sok baj érte: tűzvészben pusztult el mindene, más alkalommal hajótörést szenvedett, később újból rablók fosztották ki. De minden baj és veszteség között megmaradt Istenbe vetett hite és a sorsa jobbra fordulásában való bizodalma.
(Csomasz Tóth Kálmán)

_________________
"Éneklek az Úrnak egész életemben, zengedezek az én Istenemnek amíg csak vagyok."


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. okt. 08., hétfő 09:36 
Offline

Csatlakozott: 2007. szept. 16., vasárnap 11:17
Hozzászólások: 42
Tartózkodási hely: Budapest
Én úgy tudom az énekeskönyvbe sok verse bekerült Balassi Bálintnak. Tud erről valaki valami bővebbet?


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2007. okt. 09., kedd 12:18 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. aug. 29., kedd 09:37
Hozzászólások: 6093
kamilla írta:
Ott van a szövegírók között Balassi Bálint is. Nagy magyar költő, aki élete legnagyobb részét párkapcsolati- és birtokcsatározásokkal töltötte. És aki, amikor úgy alakult, hogy elvette Dobó Katicát, az egri hős lányát feleségül, az esküvője előestéjén (a korabeli vetkőzősnénikkel való időtöltés helyett) nekiült, és megírta, hogy 'Bocsásd meg Úristen'.
Sajnos ennek ellenére sem lett vidám vége a házasságuknak.


Kedves Patrícia!

Kamilla ebben a beírásában foglalkozik Balassival.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 19 hozzászólás ]  Oldal 1, 2  Következő

Időzóna: UTC + 1 óra


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 4 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Style by phpBB3 styles, zdrowe serce ziola
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség