|
Fabiny Tamás: AJTÓRÉSNYI ZSOLTÁR
Egy-korintus-tizenhárom
Ha olyan kiváló szónok vagyok is, mint Kossuth Lajos,
vagy Martin Luther Kinggel együtt hirdetem, hogy
„van egy álmom”,
de szeretet nincs bennem,
olyanná lettem, mint egy leomlott templomtorony
megrepedt harangja.
Ha futurológusként, a jövő mérnökeként
vagy csalhatatlan közvélemény-kutatóként
előre látom is a jövőt,
szeretet pedig nincs bennem,
olyan vagyok, mint egy összelapított üres kólás doboz,
amelyet unottan rúgnak tovább a kamaszok.
H a akkora hitem van is, mint Assisi Ferencnek,
Luther Mártonnak
és egy dunántúli parasztasszonynak együttvéve,
de szeretet nincs bennem,
olyanná lettem, mint a szél által cibált ördögszekér.
Ha önfeláldozóan támogatok is alapítványokat,
vagy tizedet adok is minden jövedelmemből,
szeretet pedig nincs bennem,
olyanná lettem, mint aki követ ad kenyér helyett
és skorpiót hal helyett.
Ha két végén égetem is a gyertyát,
hajnaltól késő estig robotolok,
éveken át nem megyek szabadságra,
ám szeretet nincs bennem,
olyan lennék, mint egy üresbelű hagyma.
Ha naponta végigjárom a damaszkuszi utat,
rongyosra olvasom bibliámat,
ha halálomra bizakodó hittel tekintek,
úrvacsorával vagy a betegek szentségével megerősítve
készülök elmenni,
de szeretet nincs bennem,
semmi hasznom abból.
A szeretet jelentéktelen,
mint amikor valaki szamárháton vonul be a városba.
A szeretet nevetség tárgya,
mint amikor valakinek kezébe nádszálat,
fejére töviskoszorút adnak.
A szeretet balek,
mint amikor valaki kínzóiért imádkozik.
A szeretet esendő,
mint amikor valaki azt mondja: „szomjúhozom”.
A szeretet meglepő,
mint amikor valaki szelíden megszólít
egy gyászoló asszonyt a hajnali kertben.
A szeretet játékos,
mint amikor valaki tanítványai előtt megy Galileába.
A szeretet nem fúj egy követ a bennfentesekkel,
nem kacsint össze a hatalommal,
nem bizonygatja önmaga fontosságát,
nem örül pártok és politikusok acsarkodásának,
de együtt örül az asszonnyal,
aki megtalálja elgurult drahmáját.
Nem örül az ügyeskedéssel szerzett vagyonnak,
de együtt örül a mezők és az ég madaraival.
Nem örül a doppinggal elért világcsúcsnak,
de együtt örül a fogyatékos kisfiúval,
aki szája szélén csorgó nyállal, nagy erőfeszítésekkel
társának tudja dobni a labdát.
A szeretet soha el nem múlik.
Nem veszti el szavatosságát,
nem évül el,
nem kerül ad acta,
nem lesz unalmas, mint a tegnapi újság.
Legyenek bár istentiszteletek, véget fognak érni.
Legyenek bár egyházak, meg fognak szűnni.
Legyen bár ökumenikus mozgalom, el fog töröltetni.
Mert még nem találtuk meg a rák és az AIDS ellenszerét,
nem értjük távoli földrészek lakóinak nyelvét,
nem fogjuk fel más civilizációk felénk sugárzott jeleit.
Ám egykor majd egyetlen asztalt ülünk
mindnyájan körül,
és ő lesz majd minden mindenekben.
Mert a szeretet nélküli kötelességtudat: kedvetlen.
A szeretet nélküli felelősség: figyelmetlen.
A szeretet nélküli igazság: kemény.
A szeretet nélküli okosság: gőgös.
A szeretet nélküli barátságosság: hűvös.
A szeretet nélküli rend: kicsinyes.
A szeretet nélküli hatalom: kíméletlen.
A szeretet nélküli birtoklás: fösvény.
A szeretet nélküli adakozás: képmutató.
A szeretet nélküli vallásosság: bigott.
A szeretet nélküli hit: vakbuzgó.
A szeretet nélküli remény: fanatikus.
A szeretet nélküli élet: értelmetlen.
Most azért megmarad a hit,
a remény,
a szeretet,
e három.
Ezek közül pedig legnagyobb: Jézus.
|
(És látszik, hogy szereted az itteni kis közösséget /is/)
Iskolába kell mennem. De két génmutáció-példa között majd gondolok rátok. 
nem hangzik túl szívderítően, de reméljük, jól sikerül majd megoldanod! 
