Időzóna: UTC + 1 óra




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 714 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48  Következő
 

Re: Keresztyén versek
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2011. márc. 13., vasárnap 18:10 
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. nov. 09., csütörtök 16:08
Hozzászólások: 56
Tartózkodási hely: Szlovákia
Túrmezei Erzsébet

TAVASZI ÁRADÁS
(részlet)
Nem, aki árva
nem, akit kifosztott az élet,
nem, aki másutt nem lel menedéket,
nem, akit aggá gyötörtek a gondok...
Krisztust szolgálni az induljon el,
aki boldog.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Keresztyén versek
HozzászólásElküldve: 2011. ápr. 02., szombat 12:02 
Offline

Csatlakozott: 2011. márc. 15., kedd 20:54
Hozzászólások: 30
Akit szeretsz


Akit szeretsz ne bántsd, ne sértsd,
Egy rossz szó épp elég,
Hogy rádobja a szenvedés, a bánat fellegét.
S hiába süt ki majd a nap,
Hiába mosolyogsz.
A meg nem érdemelt seb ég,
És mindig égetni fog.
A rózsafa a viharral is dacol a szirteken,
De a villámból egy sugár kioltja hirtelen,
S aztán csókolhatja a nap forró mosolya,
Akit szeretsz ne bántsd, ne sértsd soha!

A kezek

A kezet csak megfogni szabad
Elengedni vétek, eldobni átok!
Az egybekulcsolt kezek
Tartják fenn az eget
S a világot.


ui:
Még valamikor az esküvőnkön (40 éve) szavalta nekünk egy asszony. A magnó felvételről megtanultam és most közreadom, mert az aktualitása még mindig nagyon időszerű.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Keresztyén versek
HozzászólásElküldve: 2011. ápr. 02., szombat 12:06 
Offline

Csatlakozott: 2011. márc. 15., kedd 20:54
Hozzászólások: 30
MIÉRT

Ó hányszor hangzik fel fájón e kérdés:
Uram miért engedted ezt?
Ha reményeink romjain állva nehéz lesz
Az életkereszt.
Összeroskadva felsír panaszunk:
Uram miért oly nehéz e lét?
Porban vergődünk, habár a lelkünk
A magasba vágyik Te feléd.
Miért? Miért? Százszor is hangzik,
S mint tőrök sebzik szívünket,
Hogy megöljék azt, ami élteti
Jó Atyánkba vetett hitünket.
El hát veletek tépelődések,
Lelkünknek gyilkos, rút férgei.
Ha ideje jő úgyis meg fogjuk
Életünk dolgait érteni.
Csitulj hát szívünk, ha sorscsapások
Felkorbácsolják viharod.
Panasz hang helyett fohászod szálljon:
Atyám legyen úgy, amint akarod.
S gyermeki hittel, szent bizalommal bármi talál,
Azoknak kik Istent szeretik,
Végére minden javukra váll.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Keresztyén versek
HozzászólásElküldve: 2011. ápr. 02., szombat 12:15 
Offline

Csatlakozott: 2011. márc. 15., kedd 20:54
Hozzászólások: 30
A MEGCSERÉLT RUHA

Egy tavaszi vasárnap reggel
Isten házába indultam el,
De előtte bibliámba néztem
Mit üzen az ama napra nékem.

Beteg lett a király fia,
S Jeroboám a király apa
Egész szívében megkeseredék
És előszóllítá a feleségét,

Ki éjt napalt a gyermek ágyánál
Virrasztott a kicsi fiánál
És minden nap fogyott reménye
Ahogy fogyott a gyermek élete.

Szólt a király: egy gondolatom támadt
Amíg gyötört a bánatom.
Ahija öreg prófétához menj el.
Ő megmondja mi lesz a gyermekkel.

Nekem is megmondta egykor rég,
Hogy király leszek, s király levék.
Ő megmondja, ő tudja valóban,
Menj el a prófétához Silóba.

Öltözz más ruhába, ne mutasd magad,
Hogy Jeroboám felesége vagy.
Ajándékot is vigyél elébe,
Úgy menj be egy más asszony képébe.

Jeroboám az Urat elhagyá,
S így tán a próféta meg sem hallgatná.
Ezért cserél másfajta ruhát,
Nem tudjuk egyszerűt vagy cifrát.

Öltözik a királyné sietve
Királynői ruháját levetve,
Hogy ne ismerje őt senki se meg,
Amíg az úton Silóba megy.

Aztán elindult a prófétához,
És ahogy közeledett a házhoz,
Szólott az Úr öreg szolgájának
Kinek szemei már homályosan látnak.

Jön Jeroboám felesége
S te így szólj az ő kérdésére:
Mert elhagytátok az Istennek útját
Ő is megveti a te házad népét.

Szólt Ahija, ahogy odaére,
Jöjj be Jeroboám felesége.
Tudom ki vagy. Az Úr üzent neked.
Nem gyógyul meg, meghal a gyermeked.
És elmondta a büntetés súlyát,
Mert elhagytátok az Istennek útját.

Eltűnődtem ezen történeten.
Vajon milyen az én öltözetem?
Ha leborulok Isten elébe,
Vagy belépek gyülekezetébe.
Az arcom szelíd, a ruhám ünnepi,
De Isten a szíveket ismeri.

Míg mi csak a külsőkig látunk
Alázatos hívő a barátunk.
Addig Ő tudja rólunk s látja,
Itt jön János más a ruhája,
Más az arca, megváltoztatta,
Hogy ne lássék az, ami rossz rajta.

De Isten a szíveket vizsgálja:
„Tudom a te dolgaidat!” Mondja.
Mennyivel szebb így Jézus szava:
„Imé egy igaz izraelita",
Kiben nincsen álnokság, gyűlölet.
Az ilyennek nem kell más öltözet.

Ne csak látszani akarjunk másnak,
De azzá lenni érezzünk vágyat.
Igyekezzünk alázatosságra,
A szeretet fehér ruhájára.
Képmutatás nagyon csúnya vétek.
Nem használják azok, kik megtértek.


Ember előtt bűnöm takarhatom.
Isten tudja minden gondolatom.
Vagy hideg vagy hév? Ez a kérdése.
Aki az úré álljon melléje.
Ne változtassa soha a ruháját,
Mert nem csalhatja meg
Az ég és föld Urát.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Keresztyén versek
HozzászólásElküldve: 2011. ápr. 02., szombat 13:57 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 29., vasárnap 16:25
Hozzászólások: 2935
Tartózkodási hely: bp
Szép vers, talán csak annyi, hogy Nátánael igaz izraelita volt, de nem volt igaz az előtt a szem előtt - mint ember-, aki elhívta a követésére, aki túl lát a ruhán.
(Igaz Magyar is lehet valaki, álnokság nélkül való, ami szép dolog és becsülendő, dicsérendő, de az üdvösségre nézve kevés)

Nem volt Nátánaelben álnokság, ami nagy dolog, de nem tudta kicsoda a Messiás, akiről Mózes és a próféták beszéltek, erről a maga gondolatai mentén tájékozódott csupán...

Ézs 53,5
És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg.

_________________
Békesség Istentől


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Keresztyén versek
HozzászólásElküldve: 2011. ápr. 22., péntek 07:07 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 29., vasárnap 16:25
Hozzászólások: 2935
Tartózkodási hely: bp
Aki helyett a Krisztus vérezett

Túrmezei Erzsébet

Emlékszem: Kemény bilincsbe verten,
bénultan ültem a hideg kövön.
Sötétség, bűn és vád töltötte el lelkem,
ijesztő csend kietlen börtönöm.

Halál: Oly mindegy. Csak nagynéha lázadt
valami bennem. Életvágy talán.
S akkor... szerettem volna összetörni
bűnt és bilincset börtönöm falán...

Neki az ajtó rozsdamart vasának
sámsonkarokkal! Ki a fényre! ki,
ahol szabad mezők ujjongva várnak,
s ahol az élet szent magvát veti!

Néha. És máskor rémek. Megremegtem:
a szívemen kemény, hideg marok.
Egy síron túli hang titkos hívása:
'Jöjj! Jöjj Barabás!' - Nem! Nem akarok!

'Barabás!' Hah, már nem a rém hívása.
Ezer torokból tör ki: Ó, elég!
Ez a halál! Jön értem. Sírom ássa
és nem kiálthatok felé: Ne még!

Most! Súlyos léptek... fegyver csörrenése...
csikordul a zár... szoborrá meredt
minden tagom... egy érdes hang: 'Barabás,
szabad lettél. Le a bilincseket!'

Először mint egy álom. De lehullnak
mégis. Tántorgó lábaim előtt
kitárt kapu áll. Ott kinn vár az élet.
Rám vár. Előre! Hadd köszöntsem őt!

Merre? Hová? Nagy céltalan örömmel
rohantam, mígnem bősz tömegbe vitt,
zúgó tömegben torpant meg a lábam.
Pilátust láttam, népem véneit...

S ott állt egy ember: nagy, szúró tövissel
megkoronázott, véres, tört alak.
Vállán vörös palást, kezébe nádszál.
Hogy le nem roskad annyi kin alatt!

Gyönge, törékeny. Vad lelkemmel érzem:
szelíd, egészen más, mint én vagyok.
Arcán csend, nyugalom. Megtört szemében
valami földöntúli fény ragyog.

Ki ez az ember? Megkövülten állok.
Énrám tekint. Ki Ő? Mit véthetett?

Valaki szól: 'A Názáreti Jézus.
Őt feszítik meg Barabás helyett.'

Oly hosszú út vezet a Golgotára...
Én végigjártam. Két lázas szemem
odatapadt vonagló alakjára,
ott égett minden gyilkoló szegen.

És nem tudtam többé levenni róla.
A szemek fénye... az a szent ajak...
a hulló vér... Múlott a perc, az óra.
Felejthetetlen percek és szavak.

A szívemen gigászi nagyra nőttek
láttán kemény, hideg gránithegyek:
Helyettem! Énhelyettem! Énhelyettem!
Hogy én éljek, hogy én szabad legyek!

Mikor utolsót vonaglott a teste,
mikor már minden elvégeztetett,
mentem alá a gyász hegyéről én is.
- S ölbe vettem egy síró gyermeket...

Megsimogattam... lázadó kezemmel,
mely azelőtt csak gyilkolt és rabolt.
S akkor tudtam meg, hogy Barabás meghalt.
Az ő testét fedi a sziklabolt.

Már csak szeretni, simogatni vágytam,
haladni csendesen, mint Ő haladt,
aki helyettem roskadt le a porba
Golgota utján a kereszt alatt.

Helyettem. Énhelyettem! Énhelyettem!
Ez a szó zengi át életem.
- Napfény gyanánt ez tündököl felettem,
s ez nyitja meg a mennyet is nekem.

'Ki az? Ki zörget?' - kérdik majd. 'Barabás,
aki helyett a Krisztus vérezett.'
S kitárják akkor ujjongó örömmel
a gyöngykaput fehér angyalkezek.

_________________
Békesség Istentől


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Keresztyén versek
HozzászólásElküldve: 2011. ápr. 25., hétfő 00:54 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 17:12
Hozzászólások: 2533
Tartózkodási hely: Magyarország
Reményik Sándor: Békesség Istentől

Nincs nyugalom, nincs nyugalom, - a szív,
Amíg ver, mindörökre nyugtalan.
De mindörökké nyughatatlanul,
Istentől mégis Békessége van.
Nyugalma nincs, de Békessége van.
Békesség Istentől.

Nincs nyugalom, nincs nyugalom, - vihar,
Örök hullámzás a víz felszíne.
De lent a mélyben háborítlanul
Pihen a tenger s az ember szíve,
Hadd hullámozzék a víz felszíne.
Békesség Istentől.

Nincs nyugalom, nincs nyugalom, - s ez a
Nyugtalanság, mint a járvány, ragad.
Te sugarazd szét békességedet
És szóval, kézfogással másnak add.
Az Isten Békessége is ragad.
Békesség Istentől.

Reggel mondd, délben mondd és este mondd
A Feltámadott első, szép szavát.
És ragyogóbbá lesz a reggeled
És csillaghímesebb az éjszakád.
És békességesebb az éjszakád.
Békesség Istentől.

Békesség Istentől: mi így köszönjünk,
Hogy köszöntésünkben lélek legyen -
Vihartépett fák - ágainkon mégis
Vadgalamb búg és Békesség terem.
Békesség: köszöntésünk ez legyen.
Békesség Istentől.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Keresztyén versek
HozzászólásElküldve: 2011. ápr. 25., hétfő 12:47 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 29., vasárnap 16:25
Hozzászólások: 2935
Tartózkodási hely: bp
Idézet:
Nincs nyugalom, nincs nyugalom, - a szív,
Amíg ver, mindörökre nyugtalan.
De mindörökké nyughatatlanul,
Istentől mégis Békessége van.
Nyugalma nincs, de Békessége van.
Békesség Istentől.


Köszönöm, hogy vannak emberek, akik szebben írnak, mint én és igazul.

_________________
Békesség Istentől


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Keresztyén versek
HozzászólásElküldve: 2011. szept. 07., szerda 09:51 
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. nov. 09., csütörtök 16:08
Hozzászólások: 56
Tartózkodási hely: Szlovákia
Reményik Sándor: A Te akaratod...

Teljesüljön a Te akaratod:
A Miatyánkból ezt tudom már csak.
Bimbóban nem marad meg a virág,
És visszafele nem folyik a patak.

Teljesüljön a Te akaratod:
Be fölösleges minden más beszéd...
Az én kezem, e vézna gyönge kéz
Hogy tartaná fel az Isten kezét?

Minden léleknek csak egy útja van
És csak ezen az egy úton mehet.
És nem lépheti által önmagát
És öntörvénye ellen nem tehet.

Bizonnyal minden úgy van jól,
ahogy van.
És ez az eszme
megnyugvást is ád:
Ki sorsával vív,
alája kerül
És győz,
ki néki megadja magát."


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Keresztyén versek
HozzászólásElküldve: 2011. dec. 05., hétfő 20:28 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 17:12
Hozzászólások: 2533
Tartózkodási hely: Magyarország
Bácsi Sándor: ADVENTI FÉNYEK

Meggyújtom a gyertyákat.
Apró fények lobognak
adventi koszorúmon:

Várlak Uram!

És körülöttem mindenütt
- akár a csillagok az éjsötétben -
égnek, égnek a Krisztus-váró mécsek.

Testvérszívek szeretet-lángjai
fényt, meleget sugárzón.
Krisztus-kereső lámpák
harmóniát kutatva.

Tétova bolyongóknak
pásztor nélküli nyája.
Bús megkötözöttek
szabadulást keresve.

Kiúttalan hínárnak
zavaros káoszából
kiáltanak sóvárgón:

Jöjj, ó jöjj már Messiásunk!

Tétova, pisla fények
mögött, túl szemhatáron
tündöklő fény sugárzik.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Keresztyén versek
HozzászólásElküldve: 2011. dec. 07., szerda 06:38 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 17:12
Hozzászólások: 2533
Tartózkodási hely: Magyarország
Bácsi Sándor:
REMÉNYÜNK BOLDOG BETELJESÜLÉSÉT
Titusz 2:11-15

Sivár közöny, vagy vad harcok dúlása
Sötét bűnében bolygó emberek
Sorsát szánóan, - világ váltságára -
Kegyelme fénye hozzánk érkezett.

... Hogy Megváltónk legyen: a Szeretet;
Hogy életünknek értelme legyen.
Megtisztult szívű és jótetteket
Termő, választott népévé tegyen.

"... Mert megjelent az Isten üdvözítő
Kegyelme." Kicsiny, földre-jött gyermek
Képében. Bennünk felnövekvő

Öröm hírével, kínálva a Békét,
Létünkön túlmutató Életet:
Reményünk boldog beteljesülését.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Keresztyén versek
HozzászólásElküldve: 2012. feb. 12., vasárnap 07:40 
Offline

Csatlakozott: 2007. nov. 12., hétfő 23:49
Hozzászólások: 111
Tartózkodási hely: Halásztelek (Pest megye)
Brondel Cermidoff: Inkább hallgatnék

Sokszor az a legjobb,
ha elhallgatunk,
mert félő,
hogy a föld megnyílik alattunk.
Az ember egója
súlyos titkok tárháza,
mely elhordozhatatlan terhekkel
málházza.
Élünk nagy szájjal
bele a világba,
hol papol a méltóságról
a pokol királya.
Pálcát törünk
mások sorsa felett.
Elmondjuk
a betanult álszent szöveget.
A képmutatás,
melynek a kegyes halál felebaráti szeretet
könnyezve ölel keblére
egy kóbor ebet
s a magzat
csupán egy élősdi féreg,
belső nyúlványa
porhüvelyének.
Uram, mikor e ferde faj
rám bélyeget éget,
adj fáradó gerincemnek
egyenességet


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Keresztyén versek
HozzászólásElküldve: 2012. ápr. 23., hétfő 04:53 
Offline

Csatlakozott: 2007. nov. 12., hétfő 23:49
Hozzászólások: 111
Tartózkodási hely: Halásztelek (Pest megye)
Venyercsán László: Sorrend

Először Tőle kell kapni
attól Ki kincsekben gazdag:
koldus - szív hogy tudna adni,
ha nem vetett, nem arathat.
De a kapott égi kinccsel
jó sáfárként gazdálkodhat.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Keresztyén versek
HozzászólásElküldve: 2012. júl. 09., hétfő 15:20 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 17:12
Hozzászólások: 2533
Tartózkodási hely: Magyarország
Túrmezei Erzsébet: ADD ÖSSZE!

Félve megyek az iskola felé,
Félve a Mester hű szeme elé.
Szabódva nyújtom át a füzetet,
A sok kusza, egymás alá vetett
Tétova számot: "Valaki beteg..
Szenved, gyötrődik, akit szeretek...
Ellenség tör reám. S magam vagyok,
Önmagamnak ellensége - legnagyobb."
A Mester nézi... hosszan, komolyan.
"Bizony, a feladatban hiba van!
Sorakozik a sok sötét adat,
S nem adtad hozzá a hatalmamat!"

Pirulva nézem. Ó, mennyire más,
Ahogy Ő vezet, az összeadás.
Olyan megnyugtató a vége is,
Oly biztató az eredménye is!
Hozzáadva hatalmát, erejét,
Szeretetét, mely melengetve véd,
Mindenhez, ami nyomja a szívem.
Az eredmény: "Hiszek, Uram! Igen!"


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Keresztyén versek
HozzászólásElküldve: 2012. okt. 03., szerda 19:35 
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2009. jún. 13., szombat 13:49
Hozzászólások: 440
Bizalom

Mindenen át hogyan segít?
Még nem tudom, hogyan,
De ígéret szerint és
Csodálatosan.

Elűzi-e az éjszakát?
S hogyan? - Csak azt tudom,
Hogy egy lépéshez mindig ad
Elég fényt az úton.

Szívem ha hű kezébe vette,
Békében nyugszik,
Hogyan hordoz? - Hogyan vezet?
Az csak Rá tartozik.
Túrmezei Erzsébet

_________________
„De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.” (Mt 6:33)


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 714 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48  Következő

Időzóna: UTC + 1 óra


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Style by phpBB3 styles, zdrowe serce ziola
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség