exrefis írta:
Kedves Tiv!
Az előző hosszabb beírásodban úgy csinálsz mintha vitatkoznál, de nem értem mivel vitatkozol. Vagy ha csak én nem értelek. Akkor kérek egy konkrétabb, számomra érthetőbb véleményt.
üdv
ex
Ezt igazából Foka-Mokánka írtam és nem G777-nek ill. Ex nem értette mit írtam.
Gondolom így Foka-Mokánka sem ezért talán fontos lehet, mivel Ex ezek után megértette.
--
Bízom benne hogy meg találja Urát Foka-Moka is.
Ezek csak írások addig amíg valóban nem lesz fontos számunkra Megváltónk.
Ha fontos lesz rögtön észre vesszük hiányát életünkben, és egyben meglátjuk hogy eddig mit cselekedtünk magunktól, magunknak.
Sérelmeinket is meglátjuk hogy belőlünk fakad, és sértődőltségeink is minden amit elvárunk másoktól úgy szintén belőlünk fakad.
Ha ezt a belőlünk, magunkra figyelést az Úr Jézusra való figyelésre fordítjuk, (ez csak akkor megy ha tényleg felismerjük fontosságát életünkben és mindennél fontosabb lesz).
Megoldódnak a problémák már nem érezzük sértésnek és nem érezzük tehernek családunkat sem.
Helyette az Úr szeretetét tudjuk feléjük is vinni és ez a szeretet fogja újra helyre állítani családunkat is.
Gyakorlatilag felcserélünk mindet az Úr Jézusra és Ő lesz mindennél fontosabb még magunknál is.
Végre megszabadulhatunk magunktól, mind attól ami eddig tönkre tette életünket.
Mert bizony mi magunk vagyunk okozói életünk, környezetünk tönkretételének. (így családunknak is)
Ha ezt fel ismerjük és azt is hogy ezért is feláldozta életét Urunk és szabadítást kínál.
De nem csak a bűntől hanem önmagunktól is ami mindig tönkre tud tenni mindent.
Bizony ez a legnagyobb szabadítás számomra is.
Hiába venné el bűnömet ha magamra hagyna és magamtól kellene élnem. Esélyem sem lenne rá hogy bármi jót tegyek, még csak fel sem ismerném mi a jó, hiszen részrehajló vagyok magammal szemben, mindig azt nézném hogy nekem mi a jó.De Urunkban ezt is rá bízhatóm és bizony Ő képes mindet úgy csinálni hogy mindenkinek a legjobb legyen.Így még inkább hálát adhatók neki hatalmas szeretetéért.
Tiv írta:
exrefis írta:
Kedves Tiv!
Az előző hosszabb beírásodban úgy csinálsz mintha vitatkoznál, de nem értem mivel vitatkozol. Vagy ha csak én nem értelek. Akkor kérek egy konkrétabb, számomra érthetőbb véleményt.
üdv
ex
Mt 16,25 Mert a ki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.
Mt 10,39 A ki megtalálja az ő életét, elveszti azt; és a ki elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.
Lk 9,24 Mert a ki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az ő életét én érettem, az megtartja azt.
Lk 17,33 Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.
Jn 12,25 A ki szereti a maga életét, elveszti azt; és a ki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt.Gyakorlatilag erről írok.
Az nem elvesztés ha azt mondom és közben ott folytatom ahol abba hagytam.
Urunk nem magának élt hanem Atyjának.
Még csak ó embere sem volt amit öldökölni e kellet volna mégis mindent Atyjának adott.
Azt tette amit Ő akart.
Az Ő akaratát cselekedte.
--
1Thess 5,10 A ki meghalt érettünk, hogy akár ébren vagyunk, akár aluszunk, együtt éljünk ő vele.
Rm 6,11 Ezenképen gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban.
Fil 4,13 Mindenre van erőm a Krisztusban, a ki engem megerősít.
Ef 2,10 Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.--
Ezt az újjászülettek többsége elismeri.
Meghalt ó embere, és új embere van.
De milyen célból van új embere? Na itt tér el.
„
de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban.”
Istennek élni nem ugyan az mint magunk életét tovább élni, hanem tovább már neki élünk.
1Thess 5,10 A ki meghalt érettünk, hogy akár ébren vagyunk, akár aluszunk, együtt éljünk ő vele.
--
Neki élni az nem egyenlő magunknak élni.
De hogy lehet ezt elmagyarázni?
Ez élni kell.
De megpróbálom, (nagyon leegyszerűsítve) van egy térképed és egy iránytűd. És egy úti cél.
Elindulsz a térkép és az iránytű segítségével, te döntesz hogy elmégy azon az úton vagy választasz egy számodra megfelelőbbet de ugyan arra visz.
Itt valóban te döntesz.
Az én esetembe viszont nem tehetem meg, mert ugyan van térkép és iránytű de úti vezető is aki elmondja miért (sokszor utólag) de ő dönti el mikor hogyan és merre.
Ennyi az egész.
Ilyen helyzetben mint Foka-Moka megoldás lehet, teljesen átadni életünket Urunknak, és ezen túl mindent vele és neki élni.
De ez csak akkor lehetőség ha számunkra valóban mindet megér, és képesek vagyunk elveszteni életünket, hogy benne megtaláljuk azt.
De igazából Őt találjuk meg aki betölti életünket. Ő lesz az életünk.