Amiért a szülők megőszülnek

Egy nagyvállalt vezetőjének fel kellett hívnia egyik alkalmazottját az egyik központi számítógép meghibásodása miatt. Felhívta az alkalmazott otthoni számát, a kagylót pedig egy gyerek vette fel suttogó hangon beleszólva:
- "Hello?"
- "Apukád otthon van?"- kérdezte.
- "Igen,"- suttogta vékony hangon.
- "Beszélhetnék vele?"
A főnök meglepetésére a vékony hang azt suttogta:
- "Nem."
Mivel egy felnőttel szeretett volna beszélni, a főnök azt kérdezte:
- "Anyukád ott van?"
- "Igen," hangzott a válasz.
- "Beszélhetnék vele?"
A vékony hang ismét suttogva:
- "Nem."
A főnök, remélve, hogy akad valaki, akinél üzenetet hagyhat, azt kérdezte:
- "Van még ott valaki?"
- "Igen,"- suttogta a gyerek -"egy rendőr."
Csodálkozva azon, hogy mit kereshet egy rendőr az alkalmazottjánál, azt kérdezte:
- "Beszélhetnék a rendőrrel?"
- "Nem, el van foglalva,"- suttogta a gyerek.
- "Mivel van elfoglalva?"- kérdezte a főnök.
- "Az apuval, az anyuval és a tűzoltóval beszélget,"- hangzott a suttogó válasz.
Növekvő aggodalommal, és a telefon hátterében egy helikopterszerű hangot hallva, a főnök azt kérdezte:
- "Mi ez a hang?"
- "Egy helikopter"- válaszolta a suttogó hang.
- "Mi folyik ott?"- kérdezte a főnök most már megrémülve.
Félénk suttogó hangon válaszolt a gyerek.
- "A mentőalakulat most landolt a helikopterrel."
Megrémülve, aggódva, és enyhén szólva zavartan kérdezte a főnök:
- "Mit keresnek?"
Még mindig suttogva, kuncogását visszafojtva az ifjú hang így válaszolt:
- "Engem".

Judit néni! A nyugodt gyerekeket nem ítéli meg Isten?
- ?
- Mert múltkor azt tetszett olvasni, hogy Isten az ELEVENEKET és a holtakat ítéli meg.

Vasárnap hazafelé a kocsiban kérdezem a gyerekeket, hogy kivel mi volt a csoportokban.
A legkisebb fiaméknál az 5000 ember megvendégelésének történetét vesszük.
Kérdezem tőle:
- Hogy hívták azokat a tanítványokat, akik Jézus körül voltak?
Válasz:
- András és Füles!

Valerie Cox-tól:
Egy fáradt mama, mikor visszatért a boltból, cipelte csomagját a konyhaajtóból. Már várta őt aggódva nyolcéves fia, kisöccse tettéről mesélt aggódó arccal.

Amíg én játszottam és apu telefonált, T. J. krétát fogott, és a falra firkált. A szobában az új tapetát az írása díszíti. Mondtam, mérges leszel, ha ujra megteszi." Egy sóhajjal ment be, és összevont szemöldökkel. "Hol van most az öcséd? Beszélek a kölökkel!" Csomagját letéve az emeletre sétált, majd a gyerekszobához ment, hol kisfia bujkált. Teljes néven hívta, ahogy belépett a szobába, s ő a félelemtől reszketett - tudta mi vár reája. A további tíz percben anyja csak kiabált: Hogy ő ilyen szép tapétát még soha nem talált! Csak siránkozott, hogy miként teszi rendbe, de mindez hiába, elítélte a kicsi tettét a törődés hiánya. Többször leszidta fiát, miközben dühöngött magában. Mérgesen le s fel járt a gyerekszobában. Félelemmel telve lépett a dolgozószobába, s könnyezni kezdett, ahogy a falat meglátta. Az üzenet nem volt más, mint a gyerek fogadalma: "szeretlek, anyuci"

A szúnyogok

Egy fiatal édesanya légycsapóval a kezében vadászott egy repkedő és idegesítő szúnyogra.

A kis hároméves Sanyika megfogta édesanyja kötényét és rimánkodva kérte:

- Anyukám, ne csapd agyon, hagyd élni!

- Hogyisne, hogy megcsípjen!

- Lehet, de legalább foglalkozik velünk.

Kint voltunk a temetőben édesapám sírjánál. Kicsit rendbe tettük az "emlékművet". A kicsik is segítettek, de egy idő múlva elindultunk és a szomszéd sírokat nézegettük.
Panna - szokás szerint -dúdolászott és nézegette a virágokat, mécseseket.
Egyszer csak egy félig romos sírhoz érkeztünk, aminek a tetején volt egy kb. 30 cm-es lyuk.
Láttam a szemén a félelmet és azt, hogy lassan hátrál a sírtól, majd halkan megkérdezte tőlünk:
"Életre kelt?"

Nagyjából 50 évvel ezelőtt történt, hogy egy 4-5 éves kislánynak nagyon tetszett, amikor a templomban a menyasszony hosszú fátylát egy hozzá hasonló korú kislány vitte.
Anyukája ölében ülve nézte az eseményt, majd megszólalt:
- Ugye, én is így vittem a fátyolodat, amikor te voltál menyasszony?

-Pistike! Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?
-Télen medve, nyáron tanár.

Tündi a hétvégén a következőt közölte az anyósommal: "Anya azt mondta, hogy te annyira nagyon nem is vagy buta!"

Ma este mesélem neki az 'A part alatt' alapján prózában, hogy hogyan készül a kenyér.
"... a három varjú lekaszálja a búzát, a róka összegyűjti, a szúnyog összeköti kévébe..
Tündi közbeszól: és a bolha lehányja!"
.
("a part alatt a part alatt / három varjú kaszál három varjú kaszál / róka gyűjti róka gyűjti / szúnyog kévét köti szúnyog kévét köti / bolha ugrik bolha ugrik / hányja a szekérre..."!)

Amikor szeret valaki, akkor máshogy mondja ki a neved. Valahol érzed, hogy az ő szájában biztonságban van a neved. Zsolti - 4 éves

Tegnap hallottam:

A kis Évike (5 éves) mosogat a konyhában. Anyukájának segít. Egy tányér a földre esik. A nagy csörömpölésre anyukája riadtan néz oda: "Mit csinálsz kislányom?" "Kistányérokat" - jön a válasz.

"A fiúk nagyszájúbban születnek, mint a lányok. A fiúk belsejében nagy ordítás lakik, aminek ki kell szabadulnia. A lányok belsejében kis dolgok vannak, nekik elég, ha kicsit nevetnek és futkároznak."
Sofie, 8 éves

Kedve Mindenki!
Hosszú idő kihagyás után, ismételten itt vagyok. No, nem mintha a gyerekinkbe szorultak volna a viccesebbnél - viccesebb aranymondás, de így alakult.
Felüdítő volt visszaolvasni a hozzászólásokat, hát igen - a gyermekeinknek köszönhetően - ez egy határtalan terület.
Z

Vicces volt hallani, amikor az egyik gyermek a másikat kioktatva azt mondt, hogy:

Mózesre tanítalak!
)