Osszuk meg egymással, gyermekeink lelki, -és nem lelki fejlődéseivel kapcsolatos vicces, érdekes történeteket...

Indításnak, két történetet osztok meg veletek:

Bálint, középső fiúnknak kb. 2,5 évesen nem okozott gondot kimondani a mai nap szót, de esti közös imádságainkban rendszeresen azt mondta, hogy: "- Köszönjük Urunk a mai pamot."
--------------
Angol vendégeket fogadtunk: üdítő, pogácsa, stb.
Miután elfogyott a pogácsa, az angol hölgy tányérjában maradt egy utolsó darab pogi. Az akkor még csak 3 és féléves nagyobbik Ádám gyermekünk, kb. 5 perce körözött felette, és ezután illedelmesen megkérdezi az angol hölgyet: - Kéred vagy nem?..... Nem érted?.....Mutasd a fejeddel, igen vagy nem!?

Már nem emlékszem, melyik gyerekem volt..
Felemelt egy széttépett könyvet, s megkérdezte:
-Ki téptem el a könyvet?-

feleségem minden álma a kertes ház volt (mint a mellékelt gyerekszövegből is látható):

"a JEGYESmedve nem házas.... hanem KERTES!!"

:D hihi. de jók ezek.
Rosszul fog velem járni ez a topik, mert nekem minden nagy szám, amit a 19 hónapos Tündilányom mond .

A legjobban azt bírom benne, hogy nem udvariaskodik. Megkérdeztem pl. tegnap: Na, megesszük ezt a nagyonfinomat ebédre? Ő meg gondolkodás nélkül rávágta, hogy NEMMMM!

A másik kedvencem, mikor rámutat a labdán a pöttyre, és mondja, hogy työpp!!

Megértem .

[quote="kamilla"]:D:D hihi. de jók ezek.
Rosszul fog velem járni ez a topik, mert nekem minden nagy szám, amit a 19 hónapos Tündilányom mond .


Szia kamilla!
Mint a topik menyítója, csak bíztatni tudlak, hogy ne fogd vissza magad.

Egy ismerős lelkész család történet:
A sok poronty közül az egyik a vicc kedvéért fogkrémmel kente be az ajtó kilincset. A lényeg, hogy ez a tett csak az esti imádságnál derült ki, amikor az egyik gyerekük így imádkozott: "- Urunk, bocsáss meg annak, aki ez tette, akkor is, ha esetleg én voltam."

Játszuk a Száz juhocskát. Mondom a szerepeket: pásztor, juhocskák, akik megvannak, juhocska, aki eltéved.
A kis 3 éves vendég fiúcska választ: -én leszek meg.





Este lefekvéskor, amíg kicsik voltak,általában énekeltem nekik.

Egy ajtó, csakis egy, de két oldala van,
én belül vagyok , de mondd te hol vagy?

Kint, vagy bent?

a sötétben felhangzik Noémi első szava,vékony hangocskán : - Bent.

Nem saját, iskolai sztori. Az egyik kedvencem.

Ötödikes srác felel a János vitézből:

És akkor Paprika Jancsi.. bocsánat, Kukorica Jancsi... igen, mert tetszik tudni, az is egy zöldség. És van az a dal, hogy 'paprikajancsi az őserdőben két cintányár a kezében..'

és ha nem állítom le, végigénekelte volna, látszott rajta. .

Egyik alkalommal, amikor több napra távol voltam a családtol, esti mese után, az akkor kb. 3 éves Ádám gyermeküknek támadt egy jó ötlete, és azt találta mondani, hogy: "_Anya, küldjünk apának egy esemesét".

. ez nagyon jó. Eszembe jutott még egy.
Nyolcadikos nyelvtan dolgozat, a feladat kitenni a hiányzó utalószót a "Míg élek, remélek"-mondatba. A behelyettesítendő szó az lett volna, hogy 'addig'. Súgás alapján keletkezhetett a következő megoldás: "Míg élek, ALIG remélek."

Hát ez lényleg jó!
A párom is régóta gyűjti a hittnórán elhangzó "gyerek aranyköpések"-et, jövőhéten majd ebből is mazsólázok.

Melinda lányom (3,5 éves) megetette csokigolyós joghurttal a másfél éves húgát. Anikó szépen tátogott és nyelt ahogy kell. Mikor elfogyott a kaja, Melinda elégedetten megállapította: Anyaaaa, jó kisbabát választottunk.

:D:D:D:D:D

Nem saját történet, de Magyar...

Legkisebb fiunk, Palkó eléggé halandzsázva kezdett beszélni, nem sokat lehetett érteni belőle. Kicsit nagyobb Kata lányunk aggódva kérdezte: mi lesz, ha kiderül, hogy a Palkó nem magyar?