Időzóna: UTC + 1 óra




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 183 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 ... 13  Következő
 

Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2008. nov. 12., szerda 08:30 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. aug. 29., kedd 09:37
Hozzászólások: 6071
Igen.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2008. nov. 12., szerda 08:33 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 08:52
Hozzászólások: 4464
sztalker írta:
"A fiam első éves az egyetemen és úgy tűnik, talált egy lányt, akit szeret... El kell mondania a fiának, hogy a nők különböznek a férfiaktól, és ez a különbség befolyásolni fogja a házasságát."
erika ez valami hihetetlenül komikus mondat. engedd meg hogy találgassak, csak nem amerikai véletlenül a szerző? :wink:


itt a parókián nagy hagyománya van az USA-ellenességnek, és ez a mondat télleg komikus "magyar szemmel"

ennek ellenére a TOVÁBBIAKBAN nagy igazságokat ír le a fickó, minden amerikaisága ellenére :D

(kivételezett helyzetben vagyok: öt évig "szolgáltam" (és TÉLLEG SZOLGÁLTAM) egy amerikai NŐ parancsnoksága alatt egy evangélizációs csapatban, JELENLEG meg nagyonnagyon közeli munkatársam-barátom egy gyerekkori ifis-társam, akiből amerikában faragtak embert, meg pszichológust, úgyhogy: VAN tapasztalatom az amerikai gondolkodással)

_________________
/mT


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Dr. James Dobson - Fiúk nevelése
HozzászólásElküldve: 2008. nov. 12., szerda 09:18 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 21:15
Hozzászólások: 4790
Tartózkodási hely: Budapest
sztalker írta:
"A fiam első éves az egyetemen és úgy tűnik, talált egy lányt, akit szeret... El kell mondania a fiának, hogy a nők különböznek a férfiaktól, és ez a különbség befolyásolni fogja a házasságát."
erika ez valami hihetetlenül komikus mondat. engedd meg hogy találgassak, csak nem amerikai véletlenül a szerző? :wink:

Kedves Sztalker!
Tudom, hogy nagy divat errefelé az amerikaiakat an bloch hülyének nézni, de azért a szöveg folytatásából kiderül, hogy nem a látható különbségekről beszél, hanem az eltérő elvárásokról és a házasságra vonatkozó látásokról.
Ebben a tekintetben pedig bármilyen "okosak és műveltek" vagyunk az amcsikhoz képest, egy alzó granddal sem tudunk jobb eredményeket felmutatni. :) :(
üdv
ex


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2008. nov. 12., szerda 09:43 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 21:15
Hozzászólások: 4790
Tartózkodási hely: Budapest
Kedves Erika!
Köszi az újabb adagot. :)

Alfred Kinsey munkásságához szeretnék csak hozzáfűzni.
Az ő háború után készített "kutatására" hivatkoztak világszerte hosszú evtizedeken át.
Azt viszont nem terjesztették nagyon, hogy a témában megkérdezettek nagyon is speciális rétegből kerültek ki.
Az akkori sokkal szemérmesebb társadalomban elég nehéz volt intim kérdőívek kitöltésére alanyokat találni, ezért ott keresett, ahol ezek a gátlások sokkal kissebbek voltak. Tehát börtönlakók, sztriptízbár és buzubár látogatók között kutakodott. Az a csoda, hogy csak 10% -ra hozta ki a homoszexuálisok arányát.
Ő maga, egy munkatársa szerint a szexuális identitást nem vagy-vagy alapon képzelte el, hanem két pólus, a hetero és homo közötti skálán.
Kérdezték a munkatársat, hogy tudja-e, hogy Kinsey magát hová sorolta be ezen a skálán. Azt válaszolta, hogy természetesen igen, de nem mondta meg.
Ez számomra egyértelműen azt jelenti, hogy saját szexuális identitás problémája is komoly szerepet (önfelmentő, megmagyarázó) játszott a kutatás célja és eredmény tekintetében.
üdv
ex


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2008. nov. 12., szerda 10:19 
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 21., szombat 17:24
Hozzászólások: 337
Tartózkodási hely: Veresegyház
igazatok van, csak nem bírtam kihagyni. egy olvasói levél alapján amúgy is csak ilyen általánosságban megfogalmazott választ lehetett adni. ezt leszámítva tényleg sok igazság van a szavaiban

_________________
szerintem...


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2008. nov. 12., szerda 13:12 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 05., csütörtök 20:20
Hozzászólások: 3994
off.

Net írta:
Idézet:
itt a parókián nagy hagyománya van az USA-ellenességnek


Ex írta:
Idézet:
Tudom, hogy nagy divat errefelé az amerikaiakat an bloch hülyének nézni


Ez nem igaz, szerintem

on

Ex írta:

Idézet:
Azt viszont nem terjesztették nagyon, hogy a témában megkérdezettek nagyon is speciális rétegből kerültek ki.


A kutatás módszertanát számos kritika érte. Egyrészt a mintában jelentősen felülreprezentáltak voltak bizonyos társadalmi csoportok (a megkérdezettek 25%-a börtönviselt, 5%-a prostituált volt). Másrészt csak olyan emberek adatait tartalmazta, akik hajlandóak voltak a kutatásban részt venni. Mivel a szexualitás az 1940-es évek Amerikájában tabutémának számított, ez is torzított mintát eredményezett.
A kritikákra válaszolva Paul Gebhard, az Kinsey által alapított intézet későbbi vezetője, fejlett statisztikai módszerekkel próbálta a mintát megtisztítani a fent említett torzító hatásoktól. Az 1973-ban publikált jelentés[8] szerint – a kutatók legnagyobb meglepetésére –, a megtisztított adatok nem tértek el jelentősen a Kinsey által korábban publikáltaktól.

Kinsey biszexuális irányultságát számos független forrás is megerősítette

Ettől függetlenül, írt nagyon jó dolgokat, amiket érdemes megfontolni, elolvasni.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2008. nov. 12., szerda 13:18 
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 21., szombat 17:24
Hozzászólások: 337
Tartózkodási hely: Veresegyház
ezzel együtt beletette a bogarat a fülembe ez a jóember. arra gondoltam mi is írhatnánk ilyen "válaszleveleket", kíváncsi vagyok érettebb, néhány éve már bekötött fejű (lassan más gyógyul...) nők és férfiak mivel egészítenék ki ezeket a jótanácsokat amúgy magyar módra (szóval kicsit árnyaltabban, irónikusabban).
én pl. ilyeneket írnék (tegnapelőtt múltam 18 éves házas):

szerelmes vagy? nagyszerű! talán egy csinos kékszemű pompomlány a kosármeccsről? szuper!
első tudnivaló: akármilyen szerelmes vagy most, vedd tudomásul hogy el fog múlni. ha minden úgy alakul ahogyan szeretnéd, ahogyan szeretnétek, akkor is. el fog múlni, mint ahogyan minden szerelem. ha erre a mostani bizsergésre akarod alapozni az életedet, olyan mintha télen a tó jegére építenél házat.
mielőtt kétségbeesnél a második megjegyzésem hogy ugyan a szerelem magától elmúlik, de Megújítható, ha mindketten elkötelezettek lesztek. születhet új szerelem közöttetek ami lehet hogy nem lesz olyan viharos és újszerű, de sokkal tartósabb és mélyebb, mert benne lesz több évnyi tapasztalat (nemcsak a másikról hanem magadról is, hogy mik pl. a határaid)
harmadik: mindíg legyenek fenntartásaid azokkal a bölcsekkel szemben akik olyan mondatokat ejtenek ki a szájukon: a nők javíthatatlanul romantikusok, míg a férfiakat csak a munka érdekli. lehet hogy épp a te kékszemű pompomlány barátnőd lesz egy olyan elkötelezett életű orvos vagy jogász, akinek nem lesz ideje körülötted ugrálni, mert lesz "valaki más" az életében. készülj fel inkább arra hogy feleséged legalább olyan összetett személyiség lesz, érzésekkel, gondolatokkal, vágyakkal és persze előítéletekkel mint amilyen összetett te vagy. az előítéletek nagyon jók arra hogy az ember úgy érezze kiismeri magát a világban úgy érezze tudja milyen egy férfi vagy egy nő, de együttélni nem lehet egy "nővel", csak XY-nal aki számos ponton eltér attól amit mi képzeltünk róla valamikor.
a szerelemre visszatérve készülj fel rá hogyha minden jól megy a szerelmi kettősből előbb vagy utóbb három- majd négy- vagy akár sokszög is lehet és itt nem a szeretőkre hanem a gyerekekre gondolok. ha elvárnád esetleg hogy te legyél a kapcsolat középpontja készülj arra, hogy a gyerekek érkeztével nem több alattvalód, hanem több riválisod lesz, akik beelőznek sokszor még az ágyban is (magamról tudom). feleséged a gyönyörű pompomlány lehet hogy elhízik, sokszor lesz fáradt és ingerült és ahogy az anyagi terhek is növekednek a naív álmodozóból kőkemény kapitalista lesz, akit nagyon is fog érdekelni mennyit viszel haza (az már kevésbé hány órai munkával).
és így tovább, és így tovább...

_________________
szerintem...


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2008. nov. 12., szerda 13:28 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 21:15
Hozzászólások: 4790
Tartózkodási hely: Budapest
Kedves Cilla!
Köszi a megerősítést. A "mintatisztításnak" meg elég satnya a hitele ilyen előzmények után. :)
üdv
ex


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2008. nov. 12., szerda 13:37 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 05., csütörtök 20:20
Hozzászólások: 3994
exrefis írta:
Kedves Cilla!
Köszi a megerősítést. A "mintatisztításnak" meg elég satnya a hitele ilyen előzmények után. :)
üdv
ex


:D

Kedves Ex!

Ki tudja, hogyha ma csinálnának egy ilyen felmérést, mi jönne ki eredményképpen.Lehet, hogy elborzadnánk, és persze nemcsak Amerikában, hanem a világ más táján is.

Üdv cilla


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2008. nov. 12., szerda 13:38 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 21:15
Hozzászólások: 4790
Tartózkodási hely: Budapest
cilla írta:
Ez nem igaz, szerintem
De igaz sajnos.
Nem véletlenül uggrott ez be mindkettőnknek.
üdv
ex


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2008. nov. 12., szerda 13:44 
Bentlakó
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 02., hétfő 21:15
Hozzászólások: 4790
Tartózkodási hely: Budapest
cilla írta:
Kedves Ex!

Ki tudja, hogyha ma csinálnának egy ilyen felmérést, mi jönne ki eredményképpen.Lehet, hogy elborzadnánk, és persze nemcsak Amerikában, hanem a világ más táján is.

Üdv cilla
Nézd lehet, hogy most rosszabb a helyzet, az nem lehetetlen, mert erkölcsileg sokat romlott a világ azóta és a homolobbinak éppen az za egyik célja, hogy a felnövő generációk normális dolognak tartsák azt ami nem normális. Ez sok sérült lelkű és identitású embert könnyebben rossz irányba billnt, mintha kívülről mindig határozott értékrendet látna.
üdv
ex
ja ez is off volt :)


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2008. nov. 12., szerda 14:03 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 05., csütörtök 20:20
Hozzászólások: 3994
exrefis írta:
cilla írta:
Ez nem igaz, szerintem
De igaz sajnos.
Nem véletlenül uggrott ez be mindkettőnknek.
üdv
ex


na jó, nem vitatkozom, de szerintem nem igaz :*: :*: :*: :*: :*:

már tényleg nem offolok, bocsi :D :D :D


Vissza a tetejére
 Profil  
 

HozzászólásElküldve: 2008. nov. 12., szerda 16:13 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. aug. 29., kedd 09:37
Hozzászólások: 6071
Ha ilyen jó beszélgetés kerekedik, még teszek fel este egy adagot. :D
Remélem, sikerül azzal is bogarat ültetni a fületekbe.
Sztalker, akár hiszed, akár nem, mi is ilyen munkamániás-romantikus páros vagyunk. És bírjuk már ..mennyi is? 26 éve. Persze, nem jégre építkeztünk, hanem Kösziklára, és amikor a sokféle tornádó bontogatni kezdte a házfedelét, akkor tudtam igazán, hogy összetartozunk.

A leveledhez annyit hozzáírnék, hogy a pompomlány felkészülhet arra, hogy az összes karrierbeli ambícióját elfelejtheti, ha elkezdenek sorakozni az apróságok.Nem ártana elvégeznie egy háziasszonyképző gyorstalpalót, mert ez lesz a legfontosabb, amire szüksége lesz.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Dr. James Dobson - Fiúk nevelése
HozzászólásElküldve: 2008. nov. 12., szerda 20:43 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. aug. 29., kedd 09:37
Hozzászólások: 6071
MINDENT BELE!


Ha az olvasónak van fia, fogadni mernék, hogy született versengő. Szereti a kihívásokat, és semmi sem izgatja annyira, mint a győzelem. Ha nem elég ügyes ahhoz, hogy versenyre keljen a világgal, valószínűleg akkor is megpróbálja. Ha ismerjük férfias alkatának ezt az összetevőjét, jobban megértjük viselkedésének jó részét.

Egyik kedvenc történetemet egy Bill Dolan nevű férfi mondta el. A történet így hangzik:

,Emlékszem, hogy egyik este az étkezőasztalnál ültünk, és Tom nem akarta meginni a tejet, én pedig nagy ügyet csináltam a dologból.

- Nem mégy el innen, amíg meg nem iszod - mondtam.

- Nem akarom meginni - felelte.

- Nem ez a kérdés - mondtam. - Megiszod, mielőtt el-mennél az asztaltól.

Valóban ostoba patthelyzetbe kerültünk. Végül derengeni kezdett, hogyan fogjam meg a gyereket. Elővettem egy poharat, megtöltöttem tejjel, és azt mondtam neki:

- Versenyezzünk!

- Rendben - felelte. Megittuk a tejet, letette a poharat és így szólt: - Nézzük meg, ki nyer háromból kétszer!"

Ez a „fiúkban" levő versenyszellem mindig is nyilvánvaló volt. Többször beszéltem már az apósomról, Joe Kubishtáról, aki nyolcvankilenc éves, de még mindig szereti a győzelem izgalmát. Hetente négyszer-ötször golfozik, s számon tartja, hogy hányszor győzött és veszített fiatalabb társaival szemben. Különösen jó egy Hearts' nevű kártyajátékban, melyet gyakran játszott a haditengerészetnél amikor ráért. Miután Shirleyvel összeházasodtunk, megtanította nekünk a játékot. Mindig játszottuk ezt, ha összejöttünk, de Joe sosem árulta el a nyerés titkát. Három évbe telt, mire rájöttem, hogyan győz le. Joe csak nevetett, és azt mondta: „Játsszunk még egyet!" Most már nekem is van egy kis titkom. Ha Joenak jó lapja van, és szép csendben meg akarja játszani őket, akkor a nyaka elvörösödik. Elég figyelnem ezt a füle alatti területet, és meg tudom állapítani, mire készül. Mert ugye, nemcsak Joe szeret nyerni.

Ha nem vesszük figyelembe a férfiak versengő természetét, lehetetlen megértenünk, miért csinálnak bizonyos dolgokat. Mi mással magyarázhatnánk a történelem dühöngő és véres hadjáratait? Nagy Sándorok, Július Caesarok, Bonaparte Napóleonok és Adolf Hitlerek vezette óriási hadseregek indultak útnak, hogy idegen földön harcoljanak és megsemmisüljenek - nem azért, hogy megvédjék a hazájukat, vagy előbbre vigyenek valamilyen ügyet, hanem pusztán azért, hogy legyőzzenek és leigázzanak gyengébb népeket. Miért tették ezt? A nagy hadvezérek indítékai nyilvánvalóak: hadizsákmánnyal tértek haza. De mi a helyzet az arcvonalbeli közlegényekkel? Ők elviselték a rettenetes nélkülözést, az alacsony fizetést, a siralmas kosztot, a pusztító betegségeket, valamint a sebesülés és s halál állandó veszélyét. A legtöbben nem kaptak semmit cserébe csupán egy kicsiny részt a dicsőségből és kortársaik tiszteletét. Ez megdöbbentő módon elég volt nekik. 1862-ben, miután Stonewall Jackson tábornok kis híján a Rappahannock folyóba kergette az északi jenkik csapatait, Robert E. Lee, a déliek tábornoka azt mondta: „Jó, hogy a háború olyan szörnyű, különben túlzottan megszeretnénk."

Ez a férfias hódításvágy nemcsak sok háborúhoz vezetett, hanem az emberiség javát szolgáló vakmerő és kockázatos hőstettekhez is. Ennek köszönhető az Újvilág XV-XVI. századi fölfedezése és e korszak több más vívmánya. Egy frissebb példát ír le Alfréd Lansing Kitartás c. csodálatos könyvében, amely megörökít egy 1914-es expedíciót, melynek célja a világ déli „vége" volt. A hajó, mellyel az expedíció résztvevői elindultak - és amely szintén a Kitartás nevet viselte - végül megrekedt a jeges tengerben, mely összetörte és elsüllyesztette. Az emberek egy közeli jégtáblán állva figyelték, ahogy eltűnik szemük elől az egyetlen dolog, ami összekötötte őket az otthonukkal. Ez az igaz történet bemutatja, hogyan igyekeztek kétségbeesett küszködéssel visszajutni Angliába. Ezt a könyvet nem szabad kihagyni. (Az egyik kiadáshoz én írtam az előszót.)

Earnest Shackleton kapitány az utazásra készülve a következő hirdetést adta fel a helyi újságokban: „Férfiakat keresünk kockázatos feladatra. Alacsony fizetés. Metsző hideg. Hosszú hónapokon át teljes sötétség, állandó veszély. Az épségben való visszatérés kétséges. Siker esetén tisztelet és elismerés." A fogadtatás elképesztő volt. Több mint ötezer férfi jelentkezett, akik közül huszonhetet fogadtak föl. Egy potyautasnak is sikerült a hajóra kerülni. Ezúttal is föl kell tennünk a kérdést: miért volt hajlandó oly sok férfi mindent kockára tenni azért, hogy részt vehessen egy ilyen veszélyes kalandban? Azt hiszem, tudjuk a választ.Valószínű, hogy az ön fiának is jutott valami ebből a versengő és kalandvágyó szellemből. Ha szülőként megértjük és figyelembe vesszük ezt a természetet, akkor jobban összhangban leszünk a fiunkkal. Először is, nemcsak arra kell megtanítanunk őt, hogy ho-gyan győzhet, hanem arra is, hogy hogyan veszíthet nagyvonalú. Ezt hatékonyan megvalósíthatjuk azáltal, hogy gondosan felügyeljük a szervezett sportban való részvételét, és a játék segítségével ösztönözzük őt, amire meg akarjuk tanítani. Az edzőknek és szülőknek példát kell mutatniuk a sportszerűség, az önuralom és csapatmunka terén. Nemcsak nekünk kell tanúsítaniuk ezeket a tulajdonságokat, hanem a gyermekeinket is meg kell tanítaniuk erre. A köztük levő jobb sportolóknak nem szabad megengedni, hogy kigúnyolják a kisebb és kevésbé ügyes gyerekeket. A fiatalok között nincs helye a sportpályán a kegyetlenségnek, bár általában megtalálható ott. A felnőtteknek erőteljesen ellen kell állniuk a „bármi áron való nyerés" gondolatának, amely oly gyakorivá vált a szervezett gyereksportban. Egyes szülők és edzők gyalázatosan viselkednek fogékony fiúk és lányok előtt. Az ember azt gondolná, hogy az országos bajnoki cím a tét.

A The New York Times nemrég a címlapján közölt egy cikket, amely olyan szülők visszataszító viselkedését mutatta be, akiknek a csemetéi fociznak, baseballoznak vagy kosárlabdáznak. A cikk szerzője szerint a bírók soha nem tapasztalt gyakorisággal mondanak le tisztükről az általuk rendszeresen elszenvedett sérelmek miatt. Az anyukák és apukák kiabálnak, gúnyolódnak, köpködnek és veszekednek, ha a bíró a fiuknak vagy a lányuknak nem kedvező döntést hoz. Viselkedésük nevet is kapott: szurkolói düh. Egy sípját nemrég szögre akasztó bíró azt mondta, hogy elege lett az így kiabáló nézőkből: „Hordd el a pályáról a dagadt testedet!", „Vak vagy! " „Csak a pénzért csinálod!", és „A gyermekem ki van borulva miat tad!". A gyerekmeccsek mintegy 15%-án történik szóbeli túlkapás a szülők és az edzők részéről, míg ez az arány öt éve csak 5% volt. szégyenletes fejlődés ez.

Szülőként tanúsított hozzáállásunk formálja fiunk jövőbeli magatartását. Ha azt látja, hogy úgy viselkedünk, mint egy elkényeztetett gyerek, bekiabálunk a játékvezetőnek vagy a bírónak, kigúnyolunk más játékosokat, és dührohamot kapunk, ha nem jönnek össze a dolgok, akkor a fiunk éppen olyan csúnyán fog viselkedni. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mit akarunk elérni a szervezett sport révén. Ebben a korban nem a nyerés számít, csakis az hogy megtanítsuk fiunkat helyesen kezelni a haragját, csalódását és kudarcát. Ez nem jelenti azt, hogy becsüljük le vagy hagyjuk figyelmen kívül a nehéz pillanatokban tapasztalt érzelmeit. Sosem szabad alábecsülnünk, milyen rosszul érzi magát a fiunk, ha nem sikerül neki valami, amit fontosnak tart. Nem csupán arról van szó, hogy veszített, hanem arról is, hogy a kudarc szégyent hozott rá. Ez egyenesen a szívébe hatol. Hagyjuk, hogy fiunk beszéljen az esetről, és segítsünk neki megérteni, hogy életének hátralevő részében győzelmeket és vereségeket egyaránt tapasztalni fog. Az apák meséljenek olyan alkalmakról, amikor jól játszottak, és olyanokról is, amikor kudarcot vallottak. Ezáltal az apa példát mutat arra, hogy hogyan lehet feldolgozni a győzelmet és a veszteséget. Rudyard Kipling „Ha..." című remek versében a sikert és a kudarcot egyaránt „rongy csalónak" nevezte. Bölcs gondolat. Az ember sikerei nem olyan csodálatosak, mint amilyennek látszanak, és a kudarcok sem olyan szörnyűek, amilyennek az adott pillanatban tűnnek.

Szülőként javíthatunk és ronthatunk a helyzeten azáltal, ahogy a fájdalmas pillanatokat fogadjuk. Egyik barátom, Dick Korthals Mesélte, hogyan vett részt egy kutyabemutatón. Ez az eset jól szemlélteti a helyes megközelítést. A verseny során tucatnyi kutyának adták ki a „maradj" vezényszót, majd nyolc percig szoborszerűen kellett állniuk, miközben a gazdájuk elhagyta a küzdőteret. A zsűri pontozta őket aszerint, hogy gazdájuk távollétét, mennyire tudták megőrizni a hidegvérüket. Nos, mintegy négy perc telhetett el a gyakorlatból, amikor Dicknek feltűnt a sor végén álló, Jake nevű pompás német juhász viselkedése. Láthatóan kezdte elveszíteni a nyugalmát, s egyre lejjebb ereszkedett. Mire az idomítója visszament hozzá, szegény Jake fejét a mancsán nyugtatva ha-salt a földön. Jake azonnal észrevette gazdája szemében a csalódást, és hason fekve kúszni kezdett felé. Mindenki azt várta, hogy az idomító megszidja a kutyát gyenge teljesítményéért. Ő azonban lehajolt, kezei közé fogta a kutya fejét, és mosolyogva így szólt: „Nem baj, Jake. Legközelebb jobbak leszünk." Nagyon megható pillanat volt.

Van valami, amit minden szülőnek meg kell tanulnia, és ez nemcsak a sportra vonatkozik. A gyerekek csalódást fognak okozni nekünk. Ez elkerülhetetlenül hozzátartozik a gyermekkorhoz. S amikor ezt teszik, az a természetes reakciónk, hogy leszidjuk őket: „Miért csináltad ezt?" „Hogy lehettél ilyen buta?" De ha bölcsek vagyunk, akkor szem előtt tartjuk, hogy ők is csak olyan éretlen emberi lények, mint amilyenek mi voltunk valamikor. Néha azt kell mondanunk szeretettel és szívélyesen: „Nem baj, fiam. Legközelebb jobban fog menni."

Hadd adjak még egy tanácsot, amelyen sokat fognak vitatkozni: szerintem nagy hiba arra kérni fiúkat, hogy lányok ellen játsszanak csapatjátékokat. A szociológus George Gilder kifejti ennek okát. Véleménye szerint a vegyes csapat demoralizálja és elcsüggeszti a gyengébb fiúkat anélkül, hogy segítene a lányoknak. Ez a nézet el-lentétben áll a legtöbb amerikai iskola gyakorlatával, mivel ott megszokott a koedukált tornaóra. Gilder kijelentette: „[Ez] egy olyan ostobaság, amely megdöbbentene egy antropológust, aki az őserdő mélyéről idejönne, hogy megfigyelje a társadalmunkban élő amerikaiak viselkedését." Teljesen egyetértek vele.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Re: Dr. James Dobson - Fiúk nevelése
HozzászólásElküldve: 2008. nov. 12., szerda 23:04 
Bentlakó
Avatar
Offline

Csatlakozott: 2006. okt. 05., csütörtök 20:20
Hozzászólások: 3994
Idézet:
Ez a férfias hódításvágy nemcsak sok háborúhoz vezetett,


Hát,biztos én azért nem így gondolkodom, mert nő vagyok.
Én ezt nem férfias hódításvágynak nevezem, hanem gonoszságnak.

Elgondolkodtam, azon is, mit tett volna, ha a gyermek versengésből sem akarja meginni a tejet?

Érdekes gondolatok, amiket ír.


Vissza a tetejére
 Profil  
 

Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 183 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 ... 13  Következő

Időzóna: UTC + 1 óra


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Style by phpBB3 styles, zdrowe serce ziola
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség