Igen, a távközlésben, telekommunikációban a protokoll kifejezés az egy oda-vissza válaszolás során felépülő, vagy elbomló kapcsolat pontos műszaki, szabványszerű leírása. Ilyen protokollok határozzák meg a mindennapi életünket is szerintem, amelyet persze nem fogalmazunk meg mindig magunknak, merthogy sokszor tudat alatt működnek.
Ebben a férfi-női megfelelési viszonyban egy szobába belépő férfi és nő esetében talán le sem tudok írni egy ilyen protokollt, merthogy ezt az egyszerű kapcsolatot annyiféle variációban bonyolítunk, hogy nem megfogalmazható. De van egy viszonylag objektív protokoll, amely például egy a metrókocsiba belépő férfi, vagy nő szemszögéből leírható. Én nyilván a férfi részt tudom leírni.
Azért viszonylag objektív, merthogy a protokoll lefuttatása teljesen személytelen, leggyakrabban semmiféle következménye nincs és bármikor meg lehet ismételni, merthogy következményekkel nem járó, amiatt semmiféle egyéb, a komolyabb következményeknél alkalmazott reakció nem történik. Egy teljesen idegen metrókocsiba be lehet szállni és figyelni lehet hogyan is működik ez. Nyilván egy nő szemszögéből teljesen másként néz ki a helyzet és teljesen másként fogalmazza meg a protokollt, de mivel eddig még nem társalogtam erről, ezért a leíráskor csak az én saját értelmezésem jön szóba, ami a nők szemszögéből nyilván teljességgel félreértett dolog. De hát azért beszélgetünk, hogy megismerjük a másik gondolatát.
A metróba beszálló férfi futtában szétnéz és a másodperc törtrésze alatt nagyjából szemrevételezi az utazóközönséget. A szeme automatikusan valami miatt kiválasztott hölgyön akad meg. Ha a hölgyet nem hagyja hidegen a dolog valamilyen metakommunikációval visszajelez. A kapcsolat egészen addig fent áll, természetesen a távolságtartás mellett, amíg a férfi túlzásba nem viszi az érdeklődést, vagy a hölgy elveszíti az érdeklődést, vagy éppen túlzásba viszi az érdeklődést, vagy a férfi többi hölgy felől jövő esetleges impulzusok hatására szemrevételezi a következő érdeklődésre igényt tartó hölgyet.
Na szóval itt volt egy kölcsönös érdeklődés mind a férfi, mind a nő részéről. Ha nem érdeklődik az egyik fél, hát nem meghatározók egymás számára.
Tehát ha a férfi szétnéz a helyiségben és szemrevételez más hölgyeket is, akkor a nő számára már nem lesz érdekes a jövőben, normál esetben. Csak akkor, ha valóban érdekli a férfi. Ez esetben szóba jöhet további figyelem lekötés, és ez itt már a második női vélemény a férfi számára. Ha a férfit ez a nő érdekli, akkor ez egy újabb vélemény a nő számára is.
Itt egy második érdeklődés mind a férfi, mind a nő részéről.
Azért hívtam elsődleges protokollnak, mert ezek a primer alapon működnek. Ezek még távolról sem jelentenek bármiféle akaratot, szándékot, csupán a férfi-női utastársak felmérik egymást és ez alapján be tudják pozícionálni magukat és a másikat teljesen ösztönösen.
Szóval igaz a Karinthy mondása, hogy a férfiak és a nők hatással vannak egymásra és tudják, hogy mennyire férfiak, illetve nők abban a kapcsolatban amelyet valamilyen módon a másik személyisége által megmérnek. Nyilván az üres szobába belépő egy férfi és egy nő esetében nem ennyire átlátható az ügy, ez a metróbeli protokoll viszont szinte objektív módon működik, megfigyelhető, mivel nincs zavaró, szubjektív, vagy kényszerítő tényező.
|