Az 1 Mózesből tudjuk, hogy Isten a férfit teremtette elsőnek, és csak azután formálta az asszonyt a férfi oldalbordájából, és vitte oda a férfihoz, hogy annak segítőtársa legyen . Az 1 Korintus 11:8-12: " Mert nem a férfi van az asszonyból, hanem az asszony a férfiból. Mert nem is a férfi teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiért...De az Úrban nincs asszony férfi nélkül sem férfi asszony nélkül. Mert ahogyan az asszony a férfiból van, úgy a férfi is az asszony által van."

Az asszony a férfiért teremtetett, hogy segítőtársa legyen. Isten tehát soha nem gondolta hogy a nő férfi nélkül élő teremtmény legyen, szándéka szerint az asszony a férjéhez kapcsolódik és vele egy testté lesz, ami egyúttal Krisztusnak és a Gyülekezetének a kiábrázolása. Nem lehet egy nőnek szebb kötelessége, mint hogy egész magatartása azt sugározza, hogy ő férjének a segítőtársa!

Isten nagy különbségeket teremtett férfi és nő természetében mind testileg, mind gondolkodásukban. Testi felépítettsége szerint a férfi erősebb, ítélőképességében tárgyilagosabb. A nő testileg gyöngébb, de természetétől való érzelmi életében szelídebb, türelmesebb , ami különösen alkalmassá teszi a családi életre. Ugyanakkor a férfit és a nőt Isten maga rendje szerint úgy teremtette, hogy ha engedelmeskednek ennek a rendnek, akkor egymást csodálatosan kiegészítik.

A 1Mózes 3- ból tudjuk hogy , hogy Évát a kígyó megcsalta, rávette hogy egyék a tiltott gyümölcsből, és adjon belőle a férjének is, aki szintén evett. Azután azt mondta Isten Évának : " Fájdalommal szülöd gyermeked, mégis vágyakozol férjed után, ő pedig uralkodni fog rajtad" 1Móz.3.16
Az tapasztaljuk hogy Éva elhagyta helyét, átvette a vezetést, és vele együtt elveszítette a férjétől való függőségét. Ahelyett hogy visszautasította volna a Sátán csalárdságát és segítséget támaszt keresett volna férjénél.
A nő ha megmarad a számára Istentől kijelölt helyén rendkívüli erővel rendelkezik a jóra.
A Biblia teli van istenfélő asszonyok példájával akik hűek és szolgálatkészek voltak az Isten által számukra kijelölt helyen, ahol Isten akarata szerint végezték a nekik rendelt szolgálatot.
[color=#00BF00]

Vannak kivételek/ellenpéldák is . Szeretem a Bibliában található kivételeket és ellenpéldákat minden témában, a szabadság és elfogadottság érzését erősítik.

Bírák 4:5-9

Ebben az időben Debora, a prófétanő, a Lappidoth felesége volt biró Izráelben.
5És ő a Debora-pálmája alatt lakott Ráma és Béthel között, az Efraim hegyén, és ide jöttek fel hozzá az Izráel fiai törvényre.
6És elkülde és hivatá Bárákot, az Abinoám fiát, Kedes-Nafthaliból, és monda néki: Avagy nem parancsolta-é meg az Úr, Izráelnek Istene: Menj és vonulj fel a Thábor hegyére, és végy magadhoz tízezer embert a Nafthali és a Zebulon fiai közül?
7És te ellened kihozom a Kison patakjához Siserát, Jábin hadvezérét, az ő szekereit és seregét, és kezedbe adom őt.
8És monda néki Bárák: Ha velem jösz, elmegyek; de ha nem jösz el velem, én sem megyek.
9Ki felele: Elmenvén elmegyek te veled, csakhogy nem a tied lesz a dicsőség az útban, amelyre mégy, mert asszony kezébe adja az Úr Siserát. És felkele Debora, és elméne Bárákkal Kedes felé.
10Összegyűjté annakokáért Bárák Zebulont és Nafthalit Kedesbe, és elvive magával tízezer embert, és elméne vele Debora is.

Ez kétségtelenül így van. A férfi és a nő a maga testi valójában, kémiájában teljességgel különbözik egymástól. Mondhatni tesztoszteron kontra ösztrogén a viszony. Egyrészt a férfias viselkedést különböztethetjük meg, amely a tesztoszteron termelést erősíti, illetve a nőies viselkedést másrészt, amely az ösztrogén termelést erősíti.

Sajnos a mai életmód, amelyben a szerepek kezdenek megváltozni, esetenként felcserélődni, valamilyen szinten magával hordozhatja, hogy az önmagát erősítő, saját nemi hormon termelődés lecsökken, illetve ebben valamilyen zavar lép fel. Ez kezd egyre gyakoribb, általános betegség lenni manapság. Eddig sosem látott modernizációs, főleg lelki betegségek terjednek el például a lányaink, asszonyaink körében, amelyek mögött sokszor szerepzavaron alapuló hormonális problémák állnak.

Sajnos ez is tud pozitív visszacsatolást produkálni, amiként a természetes életmódnál fent leírt visszacsatolás. Minél inkább szerepzavaros valaki, annál inkább csökken a nemére jellemző nemi hormon. Minél inkább csökken a rá jellemző nemi hormon, annál inkább megnő a másik nemi hormon aránya. Amelynek következtében még szerepzavarosabb lesz az illető viselkedése. És ez megint a saját nemi hormonjának csökkenésével jár.

Az orvosok ennek megértésére a változó kor utáni időkre mutatnak rá, amikor a nőknél és férfiaknál egyaránt csökken a nemükre jellemző nemi hormon szintje. Ilyenkor egymáshoz viszonyítva megnő mindkét nemben a másik nem hormonjának az aránya. A nőknél nő a tesztoszteron és ösztrogén arány, míg a férfiaknál nő az ösztrogén és tesztoszteron arány. Ilyenkor lesznek az anyósok sárkányok és az apósok békés, szelíd papucsok.

Jó kérdés, hogy amikor az embereket a természetes szerepükből akarják kizavarni, az vajon kinek is a munkája? Annak lesz-e valaha pozitív következménye, ahogy a modernitás atyjai és anyái állítják, vagy ez zsákutca?

Jaj Istenem, ments meg a tesztoszteron kontra ösztrogéntól!

OFF

Szia Golgotavirág!

A Beszélgessünk témában Miért vagyunk itt a fórumon? topikban írtam pár sort neked.

ON

Ezeket honnan tudjuk ilyen biztosan?

Picit hozzá lett gondolva.
Elvégre, mire való a teológia?
üdv
ex

Az 1Móz,12 éppen Ábrahám jellemtelenségéről szól elsősorban, aki, hogy saját bőrét mentse, hazudik, és hagyja elhajtani a feleségét. Arról nem szól ugyan a Bibliának ez a része, hogy mennyire önként és belsőleg szabadon engedelmeskedett a férjének, de egy csöpp empátiával bele lehet gondolni a helyzetébe. Én kötve hiszem, hogy legalább valami csalódottságfélét ne érzett volna, hogy a csodált férfiú slágfertig módon letagadja, és így megágyaz a potenciális prostitúciónak.

Ezt nem értem. Itt hiányzik egy kérdőjel az előző mondat végéről?
A hazugság nem Istennek való engedelmesség, ezt Isten is így gondolja, amikor csapással sújtja a fáraót Sára miatt. Egyiptomba sem Isten parancsára mennek, hanem az éhínség elől menekülve.

Nyilván Isten jobban ismeri az ő szívüket, mint egy bibliaolvasó ember. És Ő valóban a hit atyjának nevezi Ábrahámot, és Sárát is szent asszonynak. De azért mégis megszületett Ismáel, Isten határozott ígérete ellenére, hogy Sárának ad fiat. Tehát mégsem volt talán mindig olyan engedelmes.
Gyakorlatilag kiröhögték Istent, amikor az ígéretet tette: "Ekkor arcára borula Ábrahám, és nevete, és gondolá az ő szívében: vajjon száz esztendős embernek lesz-é gyermeke? avagy Sára kilencven esztendős lévén, szülhet-é?"
Szóval csak annyit lenne jó látni, hogy Istennek ezek a nagy hithősei ugyanolyan nyomorult kis férgecskék voltak, mint mi valamennyien, s Isten végtelen irgalmáról szól az ő történetük is, akárcsak a miénk.

De jó, hogy beszélgethetünk ezekről. Én is üdvözöllek szeretettel itt.
nX

Hát igen.

érdekes, amiket írtok

engem kicsit mindig megrémít ez a téma, mert valahogy azt sugallja nekem, hogy kössek egy kendőt a fejemre, zárjam magamra a konyhaajtót, és még gondolkodni is felejtsek el. persze tudom, hogy ez fals interpretálása a dolgoknak, csak valahogy ilyen szájíz marad bennem. hozzám valahogy egy olyan családmodell áll közelebb, ahol a férj-feleség egyenrangú felek, és mindent megbeszélve közösen hozzák meg döntéseiket, amikhez közösen alkalmazkodnak. számomra borzasztó lenne egy überokos megmondóember, aki mindig megmondaná, hogy mit is kell csinálnom. és nem tudom, hogy nem lázadás-e ez? hmmm. mert egy dolog, hogy mi tetszik nekem, de az ugye attól még nem biblikus feltétlenül. ilyenkor arra szoktam gondolni, hogy nyilván, ha 10-15 évvel fiatalabb lennék, mint a férjem, és minimális iskolai végzettségem lenne, akkor talán tudnék ilyen "engedelmes" asszony lenni - és hogy vajon Isten akarja-e, hogy tehát a nők ne járjanak iskolába. (mert akkor tényleg szükség lesz egy megmondó emberre a családban). de ezeket nem kötekedésből írom, csak úgy érzem elevenembe vág a téma, mert mi tipikusan nem ezt a bibliai családmodellt valósítjuk meg. (férj gyesen, én dolgozok meg ilyeneket szoktunk)

ezt nem is tudom hova lehet besorolni, lehet, hogy ez olyan Debórás példa, ami néha akad, mint szabályt erősítő kivétel...

(meg aztán mi van, ha széllel szemben látszik egy döntésről, amit a férj meghozni készül, hogy az nem túl gyümölcsöző. érdemes-e engedelmesnek lenni, és együtt elszenvedni az előre látott következményeket.)

Ábrahám megszentelődéséhez szükséges volt a próba.
Lehet enélkül is megszabadulni a Gonosztól (ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a Gonosztól), de a próbák között minden képen van rá lehetőség.
Ábrahám Egyiptomban megszabadult egy gonoszságától, ami abban nyilvánult meg, hogy Istent olyannak képzelte, aki nem védi meg őt. Először az éhségtől, aztán meg a fáraó "nő éhségétől".

Egész másként távozott Egyiptomból, mint ahogy oda ment. És Sára még ide is követte.... Mert neki fontos volt a férje, a kísértésben is vele volt.

Indu, a férjed írhatna néha ide, rá is kíváncsi lennék

És persze nem voltak ezek az emberek tökéletesek (Sára és Ábrahám), de még is olyan jó volt olvasni Golgotavirág felemelő szavait.

Ex, ez telibe talált:
...a szív elrejtett embere a szelíd és csendes lélek el nem múló díszével: ez értékes az Isten előtt.Egykor a szent asszonyok is, akik az Istenben reménykedtek, így díszítették magukat: engedelmeskedtek férjüknek, ahogyan Sára engedelmeskedett Ábrahámnak, és urának nevezte őt.../1Péter 3:4-6/

Igen, még Egyiptomban is annak nevezte, de ez már messze visz, hogy meddig engedelmeskedhet a feleség a férjnek.
Én hiszem, hogy ha a férj megtért, akkor nem a feleségnek kell leállítani a férjét, mert ezzel gátolja az Istennel való kapcsolatának a kiépülését. A férj feje az asszony marad és ez szerintem nagyon nagy gáz....