Csatlakozott: 2009. jún. 13., szombat 13:49 Hozzászólások: 440
|
Gazdagítom a témát egy újabb prédikációval, igehirdetéssel ex örömére
Egy kis összefoglalás az eddigiekről Sárával kapcsolatban!
SÁRA: (1Móz 16,1-16)
Ábrahám és Sára: "Átélték együtt hogy Isten szava feltétlenül beteljesedik az Ő életükben és azt is átélték amit a Szentírás mond hogy:" jobb kettőnek mint egynek". Mert ketten tudják egymást segíteni . Ábrahámnak Sára a segítő társa lett Isten szerinti házastársa.Együtt indultak el, együtt engedelmeskedtek .. nem segítettek egymásnak, mikor egyik a másikat engedetlenségbe húzza bele, hanem együtt mennek tovább az engedetlenségben is. Együtt élték át azt is később, hogy nincsen Istennél semmi sem, ami lehetetlen volna. Mi hisszük e ezt? Ott van e ez a szilárd megingathatatlan meggyőződés és hit az életünkben, a szívünkben, hogyha Isten mond valamit az biztos, hogy be fog teljesedni. Ha valóban Isten adott egy kérdésben ígéretet, akkor egészen nyugodtak lehetünk, mert Isten az ígéreteit mindenek felett beteljesíti ezt mondja a Szentírás, és Isten nem hazudik. Sárában az volt a jó egyébként, mint feleségben, hogy nem visszahúzta a férjét, van ilyen furcsa szó, a Bibliában így fordíthatjuk a görög szót, amit Pál is használ a házassággal kapcsolatban, hogy inspirálta a férjét.Ez a szó, azt jelenti, hogy felfújta furán hangzik, de valójában ennek a jelentése pontosan az, hogy engedte Sára, hogy Ábrahám naggyá legyen mellette, azzá váljék akivé az Isten tenni akarta . Teremteni, változtatni akarta és a jó házasságban ez mindig így van, hogy egymást inspirálják férfi és a nő, had váljék a társam azzá akivé az Isten őt elképzelte. Ábrahámot tehát segítette Sára.
Volt e beleszólása vajon Sárának a közös életükbe, nyilvánvalóan volt Ábrahámnak csak el kellett mondania Úr- Kaszdimban, hogy mit mondott neki az Isten nem volt kis döntések sora az ő élete. ... Bizonyos értelemben, Ábrahám és Sára, attól kezdve csak saját magukra voltak emberileg szólva utalva, azért nem volt ez kis vállalkozás. Tessék belegondolni, egyikük sem volt már olyan fiatal. Egyik nap azt mondja Ábrahám Sárának, azt mondta Isten nekem drága feleségem, hogy pakoljunk össze, mindent össze kell rakni amink van, ami vihető ami szállítható és menjünk el a pusztába, mert Isten azt mondta. És hova fogunk menni Ábrahám? Hát az nem tudom. Nem tudom mit gondolhatott Sára a férjéről. Csak úgy neki a pusztának? Na, de hát most kezdünk itt berendezkedni olyan kellemes hely ez az Úr Kaszdim és innen menjünk tovább? Változtassunk meg minden eddigit ? Talán még ez is megfordult Sára fejében ezt csak én teszem hozzá, hogy Ábrahám nem szokott inni és tényleg meghomályosodott mi történhetett vele ?
... Komolyan beszélt Ábrahám és Sára meg komolyan bízott a férjében ez is nagy dolog, hogy nem félre beszél az öreg, hanem megértette Isten vezetését ráteszi az egész életét. Komolyon mondom testvérek, időnként nagyon nehéz családfőnek lenni. Mert sajnos döntéseket kell hozni az embernek.
...Minket felnőtt férfiakká akar tenni Isten, akárhány évesek vagyunk, lehet hogy valakinél 40 évesen kezdi, mert előbb nem tudta elkezdeni. Föl kell vállalnunk a felelősséget és bizony időnként nagyon a nehéz döntéseket is. Isten azt mondta Ábrahámnak, és Sárának rá kell állnia arra, hogy a férjem nem téved, menni kell vele, mert neki azt mondta az Úr. Biztos nekem is fogja majd mondani, de lehet, hogy nem. Meg kell bízom annyira Ábrahámban, hogy jól érti az Isten vezetését .
Nem egyszerű dolog házasságban élni. Nem egyszerű a házasságot vezetni, nem egyszerű Isten előtt felelősséggel dönteni, és időnként nagyon nehéz az asszonyoknak engedelmeskedni. Azt mondta a férje. Na és ha téved? Hát, akkor az kemény menet lesz, ott a pusztában. Na, de higgyük el azt, hogy az Isten mondta nekik valóban és nem fog tévedni. Isten meg megerősítette ezt a közös döntést, hogy nem volt az tévedés. Elindultak és Sárának még nehezebb a helyzete, mint korábban. Minden öröm mellett, hogy a férjével együtt lehet, nagyon nehéz volt a helyzete. Gondoskodni kellett a férjéről, a napi betevő falatot megfőzni, a szolgákat az állatokat ellátni, ez abban az időben az legtöbb esetben asszonyok dolga volt. Nehéz döntés volt Ábrahám mellett, de fölvállalta . És nem is mehetett volna úgy, hogy nem mind a ketten hitben járnak. Hit nélkül lehetetlen jó döntéseket élethelyzetekben hozni. Nem volt felemás iga, ez nagyon fontos. Ábrahám is és Sára is Isten gyermekei voltak. ... Ami másodszor nehéz helyzetben hozta Sárát azaz, hogy amikor Ábrahám mellett látta, hogy az Ígéret földjén , amit Isten mondott, hogy menjenek oda, mert megígérte, hogy ott lesz az Ő lakhelyük, éhínség van. Tényleg azt mondta, talán megfordult megint a fejében. Kár volt nekünk a bőség földjét Úr Kaszdim-ot ott hagyni, ahol minden zöld volt körös körül, az állatok dúskáltak az eleségben,nem volt gondunk rájuk. Itt meg éhen fogunk meghalni. Bocsánat, hogy ezt mondom, de néha ilyenkor lázadnak föl az asszonyok. Amikor nincs annyi jövedelem, amikor nincsenek meg azok a körülmények, amikor kitart amellett, hogy de ez Isten akarata. ... Akkor azt mondja Ábrahám, hogy akkor menjünk Egyiptomba ott bőség van itt ínség van....
Inti a férj a feleséget és a feleség a férjet. A segítőtárs feladata, hogy figyelmeztessen. ... Ha akkor Sára megszólalt volna, nem mennek le Egyiptomba, nem jön az a hazugság, vagy fél igazság, amit mondtak nem viszik magukkal Hágárt akiről ... olvastunk. ... Egyetlen ponton engedetlenség és milyen kusza szövevényes nyomorúságos helyzetek jönnek, ebből az egyetlen engedetlenségből.
... Fontos tehát az, hogy az a hit maradjon meg a szívünkben, amit az Isten adott Ábrahámnak és Sárának és figyeljük meg, ahogy belépnek Egyiptom földjére, hogy a hitüket kezdi megölni a félelem. Minden hitben járónak lehetnek kísértései, de a teljes szeretet kiűzi a félelmet. Itt Ábrahám és Sára Egyiptomban félelemből cselekszenek mindent. Ábrahám el kezd félni, hogy elveszik a feleségét. Addig miért nem félt? Addig is Egyiptom határáig is, csinos szép asszony volt Sára ,még idősödő korban, csak addig miért nem félt? Ott a pogány törzsek között ment jött és eszébe sem jut félni. Elhagyja azt az utat amit Isten mondott és meglepi a szívüket a félelem, nem szól Sára és bemennek Egyiptomba és Ábrahám azt mondja : Mond azt, hogy a húgom vagy . Miért nem mondja Sára, hogy Ábrahám ez nem igaz? Én a feleséged vagyok. Nem a húgod. Féltestvérek voltak van ebben is valami féligazság . A féligazság sem az igazság. A fél igazság is bűn a fél bűn is bűn, még ha félig akkor is. Mond azt, hogy a húgom vagy, de ez nem volt igaz. Miért nem szólal meg Sára, hogy házasságtörésre akarsz rávenni? Ennyire félsz Ábrahám? Akkor forduljunk meg és menjünk vissza arra a földre, amit Isten mondott. Nem szólal meg Sára. Eggyek a bűnben, mint ahogy eggyek voltak az engedelmességben is. Eggyek az engedetlenségben is. ... Lelkileg megvakul Ábrahám látja, hogy szép a felesége, megrémül benne van az engedetlenségben, és minden józanságát elveszíti.
... Nagy tragédiákat, okozhat az, amikor mi a kísértésekben nem az Istenhez fordulunk, hanem megpróbálunk magunk megállni. Amikor a saját szívünk, saját indultatunk szerint megyünk és nem Istenre figyelünk. Nevetnek Isten ígéretén mind a ketten. Lesz majd fiad, mondják a küldöttek ... és mind a ketten nevetnek.
Múlik az idő és sokszor hallom ezt én is fiatal fiúktól lányoktól, akik már talán nem annyira fiatalok, hogy de nem érted ketyeg a biológiai óra, ugyan ezt mondja itt Sára , ezért nevet. Hát lehet e ilyen idős koromban gyerekem? Az emberi számítás szerint, mert ugye ... nem volt menstruációs ciklusa, megszűnt az asszonyi természet. De Isten azt mondja, hogy nálam minden lehetséges. Zárt a méhed, de én kinyitom, megnyitom. Az asszonynak a méhét az Isten nyitja meg.
Ábrahám és Sára nem bírták kivárni, hogy az ígéret gyermeke megszülessen. Nem Isten mondta azt, hogy szerzek neked segítő tárast hozzád illőt? Nem Isten mondta azt, hogy Ábrahám számold meg a csillagokat az égen, meg a tengerparti homokot, tudod, hogy nem lehet megszámolni, annyi utódod lesz nem? És nem bírták kivárni. Sajnos engedetlenségbe mennek bele. ... Itt megmondta Isten Ábrahámnak és Sárának, hogy gyermeketek fog születni egy év múlva. Nem vártak az Istenre, manipulált lett az életük ... kezükbe vették a sorsuk irányítását.
Ebből mindig tragédia lesz. Az ördög hajszol nincs időd elkéstél. Isten soha nem hajszol ő megmondja, hogy így lesz és az be fog következni. Tudunk e várni az Istenre? És nem lázadunk, amikor valamit nem ad meg, valamit itt nem adott meg azonnal, megmondta, hogy megkapják, sőt azt mondja, hogy egy év múlva visszatérek Sára és fiút fogsz szülni. Sára kacagott, de hát hogy? De az Isten megmondta, meg is történt. Tudunk várni vagy lázadunk, hogy valamit nem adott meg még az Isten. Vagy valamit lehet, hogy nem fog megadni . Lázadunk vagy pedig elfogadjuk Isten akarataként?
... A gyermek nem a házasság lényege és célja, a gyermek a házasság gyümölcse. Van olyan, hogy egy párnak nincs gyümölcse. Az jó házasság lehet ettől még értékes házasság, gazdag házasság és Istennek áldott szolgáló házaspár, lehet az. Akiknek valamilyen ok miatt, nem tudjuk, Isten nem adott test szerint gyermeket.
... Engedelmeskedni akarunk e az Istennek vagy pedig lázadunk akaratával szemben vagy amiatt, mert nem ad meg valamit? Testvérek, amit nekünk szánt az Isten és ígért, azt meg fogjuk kapni, nem lehet lekésni, mert mindennek rendelt ideje, órája van, és az adott időben Isten meg fogja adni. Tehát egyszerűen meg kell várni azt, hogy Isten megadja. Ha mi nem várjuk meg, hogy Isten betöltse megadja az ígéreteit, nagyon komoly nehézségbe bajba bűnbe és gyötrelembe juthat a mi életünk. Pontosan úgy, ahogy itt olvastuk Sárával és Hágárral kapcsolatban. Ahogy itt Ábrahám és Sára döntött annak a következményét bűnnek következményét kellett aratniuk. Egy év múlva gyermeked lesz mondja Sárának Isten és bekövetkezik. A végén minden pontosan úgy lett, ahogyan azt az Isten megmondta. A végén mindig úgy lesz minden, ahogy azt az Isten mondja.
Mindig csak baj nyomorúság rettenetes a következménye annak hogy ha valaki engedetlen az Istennel szemben. Tizenhárom évig nem szól ezután Isten Ábrahámhoz, azt olvassuk, hogy nyolcvanhat éves volt, amikor Hágártól megszületik a fia és tizenhárom év múlva beszél először vele az Isten.
Egy nagy szünet. Nem lehet Ábrahámmal beszélni, és akkor hallgat az Isten. A mi életünkben nem hallgat az Isten, valami miatt ? Jó lenne ha ki- ki ezt végig gondolná. Hogy állunk mi az Isten ígéreteivel? Meg a türelemmel, meg azzal hogy kivárjuk hogy bekövetkezik. Hisszük e az Istennek minden ígéretét? Krisztusban lett az igenné és ámenné, amit ígért. ... "
Pasarét 2006.04.27 Varga Róbert
_________________ „De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.” (Mt 6:33)
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Golgotavirág 2010. nov. 22., hétfő 20:58-kor.
|
|