Parókia fórum • Téma megtekintése

Golgotavirág

"Messze híres volt… Sodoma az Isteni rendel szemben lázadt az egész város úgy egyetemben. Ezt tudhatta Lót ennek híre volt a környéken még is azt választotta és oda költöztek be. Ez lett aztán a veszte. De miért lett a veszte hiszen olyan körültekintően döntött így? Olyan sokat mond ez a kifejezés, hogy nem vágja rá a választ azonnal Ábrahám kérdésére, hanem fölemeli a tekintetét és körülnéz, mérlegel, számba veszi a szempontokat mi jó mi rossz, és a jót akarja választani azt, ami számára ígéretes és kívánatos. Igen ám csakhogy Lót Ábrahám mellett járt néhány osztályt Isten iskolájából. És ott igazán megtanulhatta volna, azt amit a nagybátyja szakadatlanul gyakorolt, hogy mielőtt döntött, nem csak fölemelte a tekintetét, hanem legalább egy pillanatra lehunyta a szemét. És nem ő mérlegelte a helyzetet, hanem az Úrtól kérdezte, hogy mi a helyzet . És nem ő választott, hanem az Úr akaratát tudakolta hogy mit válasszon. Ezt Lót megtanulhatta volna, de nem tanulta meg. Vajon nekünk lelki beidegződésünké vált e már,az hogy mielőtt döntök, nem csak fölemelem a tekintetemet, hanem lehunyom a szememet. Mi fontosabb a számomra, hogy az én mérlegelésem eredménye mit mutat, vagy az hogy Isten akarata mit mutat? Az lesz a boldog ember, aki eljut oda, az alázatnak arra a magas fokára, hogy tudja magáról, hogy eleve semmit sem tud. Nem tudom eleve mi jó mi rossz. Nem tudom adott esetben mi az én utam, nem tudom mi az én feladatom. Hanem újra és újra teljes bizalommal kérdezem, hogy Uram mit akarsz, hogy cselekedjem? És ha Isten szemmel láthatóan a nehezebb részt ajánlja? Akkor is azt vállalom és fogadom el bizalommal. Miért? Mert Lót, amikor fölemelte a tekintetét és körülnézett csak a füvet látta, ami ott nőtt. De az Úr már a tüzet is látta, amit ott majd fölcsap Sodoma és Gomora elpusztulása kor. Az Úr mérhetetlenül többet lát. És az imádkozó embert megtanítja az ő szemével látni a valóságot. Az imádság mindig Isten közelbe emel, és magasabbról messzebb látunk, áttekintésünk van az összefüggéseket is látjuk. Nem csak jelenségeket képzelünk, hanem a lényeget értékeljük és így tudunk dönteni. Aki ezt hiszi és gyakorolja azt egyfajta szent rettenet fogja el mindig, amikor emberek e nélkül mernek dönteni, hogy nem látja a valóságot és magabiztosan dönt. hogy a valóságnak egy kicsi részén tájékozódott és azt hiszi, hogy tudja mi a jó és mi a rossz, hogy nem kérdezte az Urat, és magabiztosan úgy véli, hogy ő helyesen tud így dönteni. Isten iskolájában az alázatot tanulja meg először az ember, de aki alázatos az lát többet, és aki hisz igazán az lát mindent a láthatókon túl a láthatatlanokat is. Lótnak ez a rossz döntése Isten nélküli döntése vezetett oda hogy azután belekerültek ők is a nagy ítéletbe és nem menekülhettek ki mindnyájan abból az ítéletből. Meg lehet szokni azt hogy Isten nélkül döntök és meg lehet szokni azt hogy én kérdezem az Urat, hogy mit akarsz, hogy cselekedjem?Nem úgy kérdezem, hogy már előtte tudom, hogy mit fogok cselekedni, hanem úgy hogy újra és újra átélem, hogy nem tudom eleve, hogy mit kell tennem. Vannak elképzeléseim megmozdult az akaratom, el is mondtam az imádságban, de minden képen ez az alapállásom, hogy ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy te. Tanuljuk meg ez, neveljük rá magunkat. Engedjük, hogy Istenlelke a hitünket rászoktassa erre hogy minden döntés előtt, lehunyom a szemem, kérdezek, figyelek, és aztán ha megértettem engedelmeskedek. Akkor is, ha azzal keresztül húzta az én akaratomat. Biztos, hogy jobb lesz, mint az enyém, mert csak az ő akarata jó akarat. És ő mindig jobban tudja hogy mi jó nekünk, mint mi magunk. "

Golgotavirág

„Olyan szomorúan és sokszor tehetetlenül kell néznünk, azt hogy fiatalok még olyanok is, akik kiejtik, Isten nevét vagy játszanak az ő nevével, hogy azt gondolják, hogy hisznek benne vagy tényleg hisznek benne csak épp az uralmat nem adták át az életük fölött. Bele mernek menni úgy egy házasságban, hogy nem kérdezik az Urat. Elmerik dönteni, hogy mi legyen a hivatásuk úgy, hogy csak körül tekintettek, de nem hunyták le a szemüket az Úr előtt. Mernek munkahelyet változtatni, úgy hogy nem kérdezték, hogy Uram hol akarsz te használni engem, Uram hol fogsz megáldani és áldássá tenni? Kis és nagy döntések előtt a hívő ember magatartása az hogy körül tekint ugyan és körültekintően igyekszik dönteni de a döntő mégis csak az hogy a csendben az Úr előtt állva lehunyt szemmel mit értett meg és azt fogja csinálni. Hát Lót nem ezt csinálta.
És itt jön a második fejezet, ami aztán az ő feleségének a pusztulásához vezetett. Oda költöztette hát Sodomába… Sőt a városi tanács tagjává lett. Tekintélyes ember lett, ami azt jelenti, hogy asszimilálódott azonosult minden képen az ottaniakkal. Sokszor elhitetik ám magukkal még Isten gyermekei is, hogy egy Isten nélkül hozott döntésben, azért kötnek szövetséget Isten ellenségeivel, vagy az Isten nélkül élő emberekkel és azért keverednek bele Isten nélküli ügyekben, hogy ők ott majd valami jót tudnak tenni. Hogy ők áldássá lesznek, hogy ők befolyásolják az istenteleneket. Csak az tudott áldássá lenni, akit az Úr küldött oda, Jónás Ninivében végül is áldássá lett, mert az Úr küldte oda. De amikor én szeretnék oda menni és erre gyártok ilyen ideológiát, hogy ez biztos az Úrtól van, mert nagy akadályok nem származtak előtte, akkor az azt jelenti, hogy jóvá akarom hagyatni vele a magam akaratát. És ott nem leszek áldássá ahol nélküle leszek. Nos Lót se lett áldássá. Ezt bizonyítja az is, hogy amikor Ábrahám könyörög a városért és végül is tízig lemegy az ötvenről. Ugye ha tíz igaz van Uram, nem pusztítod el a várost? Mégis elpusztul a város nincs tíz igaz istenfélő ember Sodomában. Tehát Lótnak nem sikerült megnyernie az Úr számár a családján kívül négy - öt embert sem. Ennyire nem lett áldássá. Isten nélkül nem lehet. A bűn elhatalmasodott Sodomában és az ítélet bekövetkezett. Mert Isten nem hagyja a bűnt büntetés nélkül. Sokáig várt sokszor figyelmezteti a bűnöst. De a bűnt ítélet követi. Ez egészen bizonyos az ige erről nagyon világosan beszél. Lótot és családját azonban meg akarja menteni. Miért? Ez külön az Isten nagy kegyelme, amiért mindnyájan hálát adhatunk ma este és gondolhatunk nevekre, akiket felhasznált ebben. Miért akarja őket megmenteni? Ezt olvassuk a 29.versben: ”Amikor elveszítette Isten azoknak a környéknek a városait megemlékezett Isten Ábrahámról és kiküldötte Lótot a veszedelemből, mikor elsüllyesztette azokat a városokat. Ábrahám hite van az Úr előtt ő érette könyörül Lóton. Lótért könyörül a szerettein. Lót felesége önmagában nem kedves az Úr előtt. Lót kedves, mert Ábrahám kedves. Sokkal nagyobb összefüggésben adjunk hálát azért, hogy én ugyan nem vagyok kedves, de az Ő egyszülött fia kedves és őérette könyörül rajtam, és rajtad és mindnyájunkon. Jézusért kész kimenteni mindannyiunkat a biztos pusztulásból az ítélet alól. És talán vannak a mi életünkben is olyanok, akiknek a csöndes hitéért talán egy életen át, vállalt böjtjéért, megszentelt tiszta életéért, buzgó imádságáért könyörül rajtunk az Úr. És vajon kiken könyörül mi érettünk? Úgy állunk e mi is ő előtte, mint ahogyan Ábrahám végigimádkozta azt a napot és éjszakát, és másnap hajnalban már megint ott volt és nézett a város felé, hogy van e vajon tíz elpusztul vagy nem? Másokért megment az Isten olyanokat, akik nem hisznek őbenne. Nos Lót feleségét is így készült megmenteni. Rendkívüli helyzete volt ennek az asszonynak. Kivételezések sorozata. Hallhatott Istenről a férjének ilyen nagybátyja volt hangzott érte az imádság akkor is, ha ő teljesen sodomita lett már. „

Golgotavirág

"Az Úr angyalokat küld a házába, hogy kimentsék őt. Az angyalok nem hajthatják végre az ítéletet, addig, amíg Lót és családja nem menekült ki a városból.
Áll az egész és könyörögnek neki, hogy ne késlekedj már, gyerünk – gyerünk, mert hajnalig végre kell hajtani az ítéletet, de addig nem kezdhetjük meg, amíg itt vagytok és akkor Lót felesége ott, ráérősen pakolászik. Végül is az angyalok türelme elfogy, megfogják a kezét meg Lót kezét meg a két lány kezét, a két vő kinevette Lótot, azt hitték, hogy tréfál mikor az ítéletről beszélt nekik. Őket négyüket kivonszolják erőszakkal a városból de most már feltarthatatlanul jön az ítélet. És kapnak egy világos parancsot is, hátra ne tekints, mentsd meg az életedet, ne állj meg a környéken, a hegyre menekülj, hogy el ne vessz. Világos a parancs, világos az Isten irántuk való irgalma, ahogy itt olvastuk az Isten irántuk való nagy irgalmasságából ragadták ki erőszakkal az ítéletből az angyalok őket. Minden megvan ahhoz, hogy megmenekülhessenek és ez az asszony még is elpusztul. Miért? Mert a világos isteni parancsot megszegi, így szólt a parancs, hogy hátra ne tekints. Ő pedig még is hátra nézett és ebben a pillanatban elpusztult. Hány világos isteni parancsot tudnánk mi akár könyv nélkül arany mondásként felmondani? És mégsem vesszük komolyan azokat. Könyörögjünk … hogy mutassa meg Isten nekünk, azokat a tiszta megértett igei utasításokat, amiknek nem engedelmeskedünk ezek rettenetes ítéletté válnak, mindannyiunkban ugyan akkor, a komolyan vett ige, meg menti az ember életét. Nem hitt az igének. Aztán kiderül az egész viselkedéséből, hogy ő nem akar kimenni tulajdonképpen Sodomából és Jézus ezt a mi nem akarásunkat veti a szemünkre keményebben a János 5:40-ben olvassuk, azt hogy: „Nem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen. Mikor emberek azt mondják, hogy kérem én nem tudok hinni. Akkor mindig ez az ige jut eszembe és olyan sokszor tapasztaltam már, hogy nem az a baj hogy nem tud hinni, nem akar hinni. A legtöbben azok közül, akik azt mondják, hogy én szeretnék, de nem tudok hinni nem hajlandók pl. eljönni igét hallgatni. Hiába mondom, hogy a hit hallásból van és a hallás Isten igéje által. Ez az út vezet a hithez, tessék hallgatni Isten szeretetéről szóló bizonyságtételeket. Nem érek rá, anélkül is lehet, nem szoktam sose voltam stb., jönnek a kifogások, nem akar hinni ez az igazság. És amikor mi panaszkodunk nyafogunk Istennek sok minden miatt, hogy nem tudjuk a valóság nagyon gyakran, hogy nem akarom, nem akarom letenni, abbahagyni, szakítani vele, újat kezdeni, komolyan venni, rendszeressé tenni. Nem akarom. Úgy játszom a gondolattal, tudom, hogy jobb lenne, elhiszem, hogy igaz, amit az ige arról mond. De nem akarom kipróbálni. Ha akarnám, elkezdeném ma, és amit mi igazán akarunk, arra van időnk mindig, a legnagyobb zsúfoltságban, a legzsúfoltabb program közt is, amit mi akarunk megvalósítjuk. „Nem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen” mondja Jézus. Lót felesége nem akart kimenni Sodomából. Ezért kellett erőszakkal vinni. Persze sokszor ez a baj, hogy köt minket a múltunk, vonz a múltunk. És amire néz az ember, annak a vonzásában kerül. Aki nem a szabadító Istenre néz, aki őt kiragadja a veszedelemből, hanem visszafelé néz, azt nem a Szabadító Isten kezdi vonzani, hanem a múltja tartja vissza és vonzza. Látom ezt olyanoknál, akik szeretnének egy szenvedélyüktől vagy bűnüktől szabadulni ugyanakkor, mégis szinte meg babonázza őket, mert vagy nem hiszik, hogy lehet abból szabadulni vagy a szívük mélyén sajnálják hogy végleg szakítsanak vele vagy mit fognak szólni azok, akik így szokták meg őket, hogy ők ilyenek. Most egy új ember áll elő azt meg kell magyarázni mindig. Nem dőlt el végérvényesen hogy szakítani akarok. Visszafelé néznek és nem előre. És amire néz az ember, annak a vonzásában marad. Ezért mondja Pál apostol, hogy én a hátam mögött lévőket elfelejtem, előttem levőknek pedig neki dőlök, és cél egyenest igyekszem előre a Jézus Krisztus elkészített jutalmáért. A hátam mögött levőket elfeledve bűnöket, szokásokat, beidegződéseket elfelejtve, embereket, arcokat, emlékeket, ami akkor volt és mindent. Miért? Hogy mentsem az életemet. Ezt mondják az angyalok, hátra ne tekints, mentsd meg az életedet. Hátra tekinteni életveszélye mozdulat a lelki dolgokban is, a hitnek az útján is."

Golgotavirág

Egy légtornász mondotta el egyszer, hogy külön tanítják őket, arra hogy egyik trapézról a másikra vagy akár mi ilyen szerkentyűre átugranak, hogy kell elengedni azt, amelyikről átugranak. Nem csak, azt hogy bemérjék a távolságot és pontosan elkapják, hanem azt hogy határozottan és a kellő pillanatban elengedjék, mert ettől fél mindenki elengedni azt, amit már fogott. És ami most tart engem és a bizonytalanba ugrani és ott elkapni valamit. Na de nem tudom elkapni, ha nem engedem el. Ezt talán már tapasztaltuk kisebb nagyobb dolgokban, hogy amikor kétfelé kapkodunk, és nem tud dönteni akkor abból mindig baj lesz. Ott kerül a két kocsi közé az ember, amikor nem tudja, hogy melyikre lépjen fel, amikor nem tudom határozottan elengedni, hogy szabad legyek arra, hogy a másik megtartson. Amikor valaki nem válik szabaddá arra, hogy megszabadítsa őt Isten. Egészen szabadok vagyunk e mi most arra, hogy Isten mindentől megszabadítson minket, ami köt? Fantasztikus sötétségek kötnek, ám hívő embereket is magamról tudom. Isten szabadítása egy életen át tart. De akarjuk e hogy ő mindentől megszabadítson ami kötelék vagy vannak dédelgette kötelékeink? Amiket a szívünk mélyén sajnálunk. Mint ahogy Lót felesége sajnálta otthagyni ezt a várost.
És a harmadik az, amit Jézus mond róla. Nagyon elgondolkodtató, azaz összefüggés ahol Jézus Lót feleségére emlékeztet így olvassuk ezt a Lukács evangéliuma 17. részének 28. és következő verseiben hasonló képen, ahogy a Lót napjaiban is lett ettek, ittak vettek, adtak, ültettek építettek, de amelyik napon kiment Lót Sodomából tűz és kénkő esett az égből és mindenkit elveszített. Ugyan így lesz azon a napon, amelyen az Embernek Fia megjelenik az nap, aki a háztetőn lesz és az ő holmija a házban lesz ne szálljon le, hogy elvigye és aki a mező azon képen ne forduljon hátra. Emlékezzetek Lót feleségére. Aki igyekszik az ő életét megtartani elveszti azt , és aki elveszti azt megeleveníti azt. Mint a Lót napjaiban ettek, itta vettek, adtak, házasodtak, ültettek, mint így tavasszal a kiskertekben építettek és egyszer csak hirtelen jött az ítélet. Néhány ember még hallhatta idejében és lett volna idejük megmenekülni. De Lót vőinek úgy tűnt mintha tréfálna az öreg és ott pusztultak el. Azt mondja Jézus ugyan így lesz, amikor az Ember Fia megjelenik. Vagyis megy az élet eszünk, iszunk, házasodunk, elválunk, ültetünk, kivágunk, építünk, rombolunk, és egyszer csak megjelenik az embernek fia. És abban a pillanatban minden fölösleges teherré válik, csak az élet lesz fontos. Készen vagyunk e mi erre a váratlan pillanatra? Mentsd meg az életedet, ne nézz hátra, a hegyre menekülj! Amikor ezt a sort olvastam innét a Biblia elejéről nagyon élesen egy hegy jutott eszembe, amiről az evangéliumok szólnak, a Golgota hegye, amin azért állítottak fel egy keresztet, hogy oda menekülhessen mindenki, az egyetlen és biztos menedék mindazoknak, akiknek csakugyan az életük a legfontosabb, akiknek a szívük nem Sodomában van. „Ahol van a ti szívetek, ott van a ti kincsetek is”- mondja Jézus .Hol van a mi szívünk? És mi a mi kincsünk? Így lesz az Emberfiának megjelenésekor. Ma még van időnk, ma még hangzik a szabadításra hívó szó, a szabadulás lehetőségéről szóló evangélium. Akarunk e mi egészen szabadokká válni az ő számára? „/Cseri Kálmán1983.03.24.-i igehirdetése/

Golgotavirág

"Azért olvastam föl az elején Lót életének ezt a részletét, mert jól szemlélteti ugyanezt az igazságot más nézőpontból. Sodoma és Gomora megérett az ítéletre. Isten elhatározta az ítéletet, de Ábrahámra való tekintettel Lótot és családját ki akarja menteni. Elhangzik az evangélium: életben maradhattok, gyertek ki onnan! Lóték azonban késlekednek, húzzák az időt. A vejei kinevetik az öreget, hogy tréfál, a lányai csomagolnak, telik az idő, a felesége sem megy. Végül is az angyalok megfogják őket, és az Úrnak irántuk való irgalmából kemény kézzel kiviszik a városon kívülre négyüket. Ő és a lányai hallgatnak a parancsra, a felesége engedetlen lesz, hátratekint, és elveszti az életét. Itt hangzik el ez az isteni figyelmeztetés: "Mentsd meg a te életedet, hátra ne tekints, és meg ne állj a környéken. A hegyre menekülj, hogy el ne vessz!" (1Móz 19,17). Cseri Kálmán Pasarét, 1984. április 8.

net2rist

...romlik a szemed? :O

Golgotavirág

Idézet:

..romlik a szemed? :O

_________________
/mT

Nem, az enyém nem romlik.

Csak nem mindenkinek jó a narancssárga normál betű.
Gondoltam így jobban látszik!

net2rist

nézzük csak!

kicsi betű normál betű nagy betű

és hát... az interneten a NAGY BETŰ legtöbbször kiabálást jelent...

nemosinex

van NAGYBETŰ és nagy betű :wink:

net2rist

megint igazad van

de ha 1) nem romlik a szeme és 2) nem ordít... akkor miért? :O

Golgotavirág

Idézet:

van NAGYBETŰ és nagy betű :wink:

Idézet:

megint igazad van

de ha 1) nem romlik a szeme és 2) nem ordít... akkor miért? :O

Csak nem mindenkinek jó a normál méretű narancssárga betűszín!
Gondoltam így jobban látszik!

Károly

net2rist írta:

nézzük csak!

kicsi betű normál betű nagy betű

és hát... az interneten a NAGY BETŰ legtöbbször kiabálást jelent...

net2rist írta:

Idézet:

Galátzia levél:5:15 Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, hogy egymást fel ne emésszétek.

net2rist

két lökdösődő gyerekre fegyvert húzol? ejjjj....

nemosinex

a narancssárgával kellene inkább valamit kezdeni. kicsiben is bántja a szemet, hát még nagyban!
nem bántásból mondom, de én tényleg nem tudom elolvasni.
üdv
nX

net2rist