Mivel mi beszéltünk a régi fórumon Gabrival a közös áhítatról,ezért nem siettem válaszolni. De most mégis belevágok, s akkor talán a többi fórumozó is kedvet kap az íráshoz.

Amíg csak ketten voltunk, igyekeztünk reggel annyi időt találni,h. elolvassuk a Bibliából a napi részt a vezérfonal szerint. Megbeszéltük, ki mit értett meg belőle, imádkoztunk.
Aztán a nap folyamán elővettünk egy áhítatos könyvet vagy Biblia magyarázatot.
Célszerű olyan vezérfonal szerint olvasni az Igét,amelyik szerint az a közösség is olvas, amelybe rendszeresen be fogtok kapcsolódni.
Emellett még természetesen olvashattok bármennyit, ha vmilyen kérdésre kerestek választ,vagy csak egyszerűen "kutatjátok az írásokat", vmilyen beszélgetésre készültök, stb....
Ahogy növekedett a család, a reggeli áhítat áttolódott a nap későbbi részébe-mihelyt adódott egy kis nyugalmas idő.A lényeg,h. ha rövidebb is olykor, de ne maradjon el.
Most,h. nagyok már a gyerekek,velük közösen vasárnap ebéd után beszélgetünk az Igéről.Általában férjem felolvas vmit,aztán akörül beszélgetünk. Annak nagyon örülünk,h. igénylik a gyerekek ezt, ha nyafognak is, h.ne hosszan...,de ha nincs a férjem otthon vasárnap, akkor kérdezgetik,h. na, ma ki tartja a "szent leckét"?

"Házasságunk is egy test: házasságtest!

Ennek ápolásáról mi a véleményetek? Kell? Lehet? Van-e egyáltalán házasságápolás? "

Egy jó házasság is elszürkülhet idővel. Akkor is, ha mindkét fél jónak tartja. Esetünkben egy kerek házassági évforduló és egy esemény adott alkalmat a számbavételre, átgondolásra.
A házasságban együtt töltött időszak alatt mindig tisztelet és szeretet voltl az összetartó erő közöttünk. Azonban a gyerekekkel, munkával kapcsolatos gondok, problémák közepette adódtak olyan dolgok, amikkel nem akartam terhelni a férjemet részben azért, mert úgy gondoltam, hogy a sok munkája mellett ne terheljem vele, oldjam meg magam. Ezek a dolgok kibeszéletlenek maradtak és szép lassan falak épültek közénk, én meg kérget növesztettem. Ezt kölcsönösen nem akartuk észrevenni. Úgy gondoltuk - komolyan - hogy nálunk nincsen gond, a mi kapcsolatunk kiegyensúlyozott. Azt meg természetesnek vettük -mert ezt hangoztatják általában - hogy a szerelem idővel szeretetté válik egy kapcsolatban, ez így természetes.
Istennek hála, kaptunk egy lehetőséget, hogy átgondolva az életünket, ismét egymásra találjunk, figyeljünk egymás érzéseire, átbeszéljük a problémákat, lebontsuk a közénk épült falakat. Persze, ez csak akkor működik, ha rendszeresen szakítunk Istenre és egymásra időt, érzéseinket megosztjuk egymással. Még a szeretetből is lehet szerelem őszülő fejjel is.
Vagyis a rendszeres házasság-ápolás olyan, mint a gépnek az olajozás. De emellett időnként hasznos egy TMK-szerű (tervszerű megelőző karbantartás) alapos átgondolás. És az "üzemanyag" az önzetlen szeretet.

Ez a tapasztalataim szerint tényleg így van. Nagyon fontos, hogy hetente, vagy amikor szükségét érezzük úgymond összeszinkronizáló beszélgetéseket, adott esetben vitákat, sőt békülésbe torkolló veszekedéseket is lefolytasson a házaspár. Igen is az életben számtalan kérdést kell megbeszélni, amelyek konfliktusokat is felvethetnek, amelyek a valóságos problémák rendezésének, a megegyezésnek, a kibeszélésnek a velejárói. A vitákban, idősebb korban már inkább a beszélgetésekben aztán tisztázódnak az élet dolgai.

Én megfigyeltem, ha nem beszéljük át a problémákat, a terheket nem osztjuk meg egymással, nem mondjuk el, hogy akár a másik viselkedésében mi bánt bennünket, akkor nagy tüskék maradnak bennünk, amelyek fekélyesednek idővel.

A házastársak között a megértő őszinteség nagyon fontos. Az ilyen beszélgetésekben oldódnak meg sokszor a problémák, és ezek segítségével értjük meg egymást.

Eger! Köszönöm őszinte soraidat!

Többiek?

Üdv

Kedves idelátogató Családosok!

Holnap,szombaton,1/4-től kisgyermekes családok találkozója lesz Pesten,az Angyal u.-ban,a CE Szövetség termében-a Tűzoltó u-i gyermekklinikával majdnem szemben.

Az Igei szolgálatot Ablonczy Ágnes tartja.

A parókia portál programjai
között is megtalálod!

Hozd kicsi gyermekeidet is,ne hagyj otthon senkit!

Ismerjük meg egymást!

Minden hó utolsó szombat délutánján van ez a találkozó.

Várunk szeretettel!

Én is 19 év tapasztalatával mondom,hogy fontos a harc a napi békességért!Hiszen a békétlenség adódik,a békesség nem....

Egymásnak örökre szóló szövetséget fogadtunk,de nagyon emberek vagyunk....
sértődékenyek,elvárásokkal tele,a magunk igaza sokszor fontos...

A napi rendszeres csendességet/Bibliaolvasás,imádkozás/ajánlott komolyan venni.
A házassági évforduló napja legyen a páré!!
Arra az időre lehet találni valakit,aki vigyáz a gyerekekre..
Bár mi egyszer az akkor 7 hónapos kicsi lányt is magunkkal vittük,mert épp beteg volt,és "csak"ezért nem akartuk lemondani tervezett kastélyos kikapcsolódásunkat!

Minden évben várjuk ezt az egy napot,ami csak kettőnkről szól!
Emberileg nézve bizony,rosszkor van-dec.27-mert karácsony után nehéz még erre pénzt szánni,mégis mindig megoldjuk!

Minden házasságban vannak mélypontok,és a mai rohanó élet sokszor könnyedén veszi-ha gond lesz,elválunk majd!-de ezt nem veszi könnyen az,aki igazán egy életre gondolta Isten előtt a fogadalmát,esküjét!!

Mindenkinek harmónikus,az Atyában elrejtett mindennapokat kívánok!

.
hihi. mi rendszeresen elfelejtjük mind a ketten.
Sőt: tavaly volt egy ilyen beszélgetésünk is: én megkérdeztem, hogy mit kér karácsonyra, és ő azt kérte, hogy áruljam el, mikor van a házassági évfordulónk.

Kamilla, én emlékezetessé tenném neki, valami eredeti módon,hogy jól megjegyezze

mondom: nem csak ő fejelti el rendszeresen, hanem én is.
Aztán mosolygunk rajta utólag, hogy na, megint elfelejtettük.
Ez jobb, mint veszekedni rajta, hogy ki felejtette el mámegin .

De azért rögtön hozzá is teszem, hogy mi sem fordítottunk elég gondot a házasság ápolására/amikor Anti felhozta a témát, azt akartam írni,h. még jó,h. olvastam amerikai szerzőktől házasságról szóló könyveket, mert különben azt se tudnám , mi az

Valahogy a magunk körül forgás nem tűnt keresztyéninek, vagy annyi volt a feladat,h. eszünkbe sem jutott,h. még külön erre is gondolni kell...
Az az igazság, h. ahogyan asszonyként nem nagyon gondolkodtam egyes számban,h. nekem mi jó, hanem hogy nekünk, együtt mi a jó, úgy már így családdal is nem az foglalkoztat,h. nekünk kettőnknek mi lenne a jó, hanem hogy mi a jó együtt a családnak. Arra mindig gondoltunk, h. valami kis színt vigyünk a gyerekek életébe,és így mi magunk is színesedtünk...
Olyan rossz, ha valahová el kell menni ,vmi jó helyre a gyerekek nélkül, rossz a szemükbe nézni,h. most őket kihagytuk.
Persze, ez csak a kisebbeknél van így, mert a nagyok már nem is jönnek velünk, sőt küldenek, h. menjünk csak magunk. így, mire megvénülünk, ápolgathatjuk a kapcsolatunkat is,jut idő tatarozásra,a repedések befoltozására...

Kamilla, eszembe jutott egy story: 20 éves házassági évfordulónkon bement a férjem a virágüzletbe, és kért 20 szál rózsát. A hölgy szépen csokorba kötötte, s megkérdezte,h. tegyen-e rá fekete szalagot?/lehet,h. jelzésértékű lett volna? /

()

Kedves Zsolt!

az eladó szerintem csak azt gondolta,h. mivel páros számú a csokor, temetésre kell.
Van még egy jó story: még csak barátkoztunk, de valamin nagyon összerúgtuk a port, mármint én, mert én egy kicsit veszekedős vagyok. Egy táborban voltunk, voltak külföldi fiatalok is velünk. Amikor egy ideig az egyik nézte a marakodásunkat, együttérzően megkérdezte: -akkor ti most hány éve is vagytok házasok?/már akkor olyan profi módon veszekedtem

Zsolt, tetszenek a történeteid!

Az eladónő részéről ez valószínűleg csak egy buta elszólás volt (lehet, hogy Erika férje előtt valaki temetésre vitt ennyi virágot), nem szándékos durvaság...persze, ettől még hagyhat az emberben kellemetlen érzést...aranyos volt, ahogy Erika ennek is meglátta a humoros oldalát.

Kedves Hölgyeim!

Őszintén mondom, ennyi kedves szóra igazán nem számítottam. Úgy látom - Erika példáján keresztül megerősítve -, hogy valóban jó dolog az "érted haragszom" elv. Lehet, hogy az én házasságom is ezért működik.

Olvastam egy jó kis könyvet, ajánlom Nektek is. Címe: Mark Twain, Ádám és Éva naplója. Szellemes monológban mutatja be az ember teremtését és a bűnbeesést férfi és női szemszögből. Nagyon mulatságos, és elgondolkoztató. Jó olvasást!