Eeyore írta:
exrefis írta:
A házasság mentesség az nem jó mindenkinek, de van akinek ezt a problémát nem érdemes megoldani mert beszerez egy nagyobbat. Laughing
Kedves Ex. Azok, akiknek a jelleme nem érett a házassághoz, vagy egyszerűen csak nem találnak megfelelő párt maguknak, szerinted röhejesek? Min mulatsz?
Ne gondold, hogy egyszerű a kérdés. Az egyedülállók sokszor pont azért egyedülállók, mert egy házasság sokK volna a számukra; ebben egyetértünk. A lányoknak, nőknek ez nem is jelent túlzott hormonális gondot. De a fiúk..... (nem írom le, miket hallottam. Akikkel megtörtént, természetesen először a házassággal, lánykéréssel próbálkoztak – csak miután az nem sikerült, jutottak el egészen máshová).
Nekem azok miatt, amiket meséltek, van egy hiányérzetem: mintha itt valamiféle sötét lyuk tátongana. Éretlen jellemmel egy házasságba nem érdemes belevágni, ez tény – de azon kívül maradni…mit jelent? Egyáltalán nem tartom röhejesnek, hogy melyik a nagyobb probléma: egy rossz házasság (amiből nincs visszaút) vagy az „égés”.
Kedves Eeyore!
A magyarázatom csak elsőre tűnik távolinak ettől a témától.
A keresztényeket azért nézi a világ sokszor szerencsétlennek, szánalmasnak, mert csak mintha keresztények.
A világiak, saját vagy mások erejében bíznak, sokat hibáznak, de egy létező erőforrásra támaszkodnak, csak legfeljebb nem mérik fel azt jól, ilyenkor koppannak.
A keresztények pedig olyan dolgoikat vállalnak be, ami nagy dolog, de nagyon könnyű az Úrral, mert az Ő igája könnyű, mert Vele mindenre van erőnk, meg Vele a kőfalon is átugrunk, de Nélküle csak a nagy beégés, kudarc garantált és akkor az igaz rájuk, hogy miattuk káromoltatik az Úr neve a hitetlenek között.
Keresztényt játszani újjászületés nélkül nagyon nyögvenyelős dolog, nagyon szánalmas.
A párválasztásra házasságra is igaz. A problémáját, amit az Úrral kellene megoldani, azt hiszi az illető, hogy majd egy házasságban megoldódik. De nem, beszerez egy még nagyobb problémát.
Remélem csak hogy érthető voltam így zanzásítva a választ.
üdv
ex