|
Kedves Endi és Mindenki!
Bedobtad a gumicsontot és kiszálltál az egészből.
Pont mint a világi politikai játszmájú forgatókönyvekben, független bármilyen oldaliról is legyen szó. A szétdobáló hatékony munkáját ezen a területen tudja a legjobban sikerre vinni, és itt egy kicsit magamból is beszélek. Csűrcsavar levelét olvassátok el, aki még nem olvasta, az olvashatja a, Mit olvastam? Topikban.
Ezért a következőkben – a békesség kedvéért-, mindenkinek azt tanácsolnám, hogy ne indítsunk ilyen jellegű, parázsvitára alkalmas témát, ha nem vagyunk felkészülve rá. Illetve csak akkor indítsunk, ha felvagyunk vértezve indulatmentesen vezetni azt, és nem hagyjuk cserben az általunk indított témát.
A legnagyobb gondot ott látom, hogy ne ismerjük egymást, és így látatlanban, főleg fenn ál a veszélye annak, hogy elhamarkodott lesz szólásunk, és késedelmes az átgondolásunk. Pedig az Úr pont a fordított sorrend betartását tanácsolja nekünk, Igéjében, éppen a mi védelműnkben, ill. annak védelmében tanácsolja ezt, hogy ne bántsunk meg fölöslegesen másokat. Be kell vallanom, mivel hirtelen ember vagyok, én is belestem többször ebbe a csapdába, de az Úr kegyelme sokat formált ezen a területen is.
Íme egy írást, - hosszú, de annál tartalmasabb szösszenet-, amit egy lelkész írt a választások közeledtével. Nem akarok senkit bántani, de vannak dolgok, amit ki kell mondani.
Azért is teszem ezt tiszta őszinte szívvel, mert a következő választások messze vannak, ezért most nem annyira túlfűtött a hangulat, és remélem, hogy addig mindenkinek lesz elég ideje – ez iromány fényében is-, bölcsen átgondolni álláspontját.
Nem kell senkinek kiszállni, most újból Jézus kérdi tőletek, hogy:
„-Ti is el akartok menni?...
Ne tegyétek. Kívánom, hogy sértődéseteket az Úr elé letéve, térjetek vissza békességgel a szívetekben.
Egy keresztényoldali testvér
Zoli
-----------------
A tanácsadó
Péld 8,33-36
Életünk során többször kell súlyos kérdésekben döntenünk: milyen pályára menjünk? Hol dolgozzunk? Kit válasszunk életünk párjául? Sokat tusakodunk, küszködünk, vívódunk, mérlegeljük a dolgokat, újra és újra átgondoljuk a lehetőségeket. Mások tanácsát is kikérjük, mert senki nem akar létfontosságú kérdésekben olyan rossz döntést hozni, amit később keserűen megbán, ellenkezőleg: helyes döntéseket szeretnénk hozni, ezekhez azonban szükségünk van jó tanácsadóra.
A bölcs tanácsadó a jó döntések titka! Hol találunk bölcs tanácsadót? Az orvosi rendelőben? A templomban? A munkahelyen? A szomszédban? A TV-ben? Az újságokban? Saját szívünkben: érzelmeinkben, indulatainkban, sejtéseinkben? Nem! Hányszor nyert igazolást, hogy nem ezek adják nekünk a jó tanácsokat?! E világban bölcs tanácsadót csak az Úrban találhatunk! Ő a legbölcsebb tanácsadó, Aki tökéletesen jó tanácsokat ad nekünk a Bibliában! Nincs olyan életkérdés, amivel Hozzá ne fordulhatnánk imádságban tanácsért és amire ne tudna tökéletesen megbízható választ adni! Nos, Ő, a Bölcsesség azt mondja ma nekünk: „Szám igazságot szól, ajkam utálja a gonoszt. Intésemet fogadjátok el ne az ezüstöt, inkább a tudást, mint a színaranyat. Mert értékesebb a bölcsesség az igazgyöngynél és nem fogható hozzá semmiféle drágaság.” (Péld 8,8kk)
Ha elfogadjuk az Urat tanácsadónknak, akkor forduljunk bátran Hozzá imádságban és kérdezzük meg az egyik legidőszerűbb kérdésben, a választások kérdésében: Uram, mit tanácsolsz nekem?
Az Úr tanácsa, hogy tanuljunk a bibliai történelemből. Izrael népén akkor volt áldás, amikor élükön istenfélő király és emberei álltak. Ha az istenfélő király nem is volt minden útjában tökéletes, Isten mégis megáldotta a népét. Sokkal jobban volt dolga Izraelnek ezen uralkodók idejében, mint azokban, amikor istentelen-bálványimádó vezetőik voltak. Ha a kormányzó hatalommal megbízható emberek közt vannak ilyenek, akkor mögéjük kell felsorakoznunk! „Az igazságosság felmagasztalja a nemzetet, a bűn pedig gyalázatukra van a nemzeteknek” (Péld 14, 34)
Az Úr tanácsa, hogy népünket istenfélő emberekre bízzuk! Ő maga is ilyen embereket állított népe élére, kivéve, amikor ítéletképpen istentelen uralkodók kezébe juttatta népét! Ha nem találunk istenfélő vezetőket, akkor nem az a megoldás, hogy senkire nem szavazunk! Hanem az, hogy olyanokat válasszunk, akik, ha Istent nem is követik, legalább nem ellenségei akaratának és népének. Melyik áll közelebb ehhez?
Világképe és értékrendszere bibliai eredetű és ezért olyan alapértékeket hordoz, mint: a haza, nép, család, közösség, szeretet, hit, bibliai korlátok között megélt szabadság! Kormányzásuk idején tettekkel bizonyították, hogy nem ellenségesek Istennel, istenfélőkkel, az ország népével. Szabad utat biztosítottak az igének, támogatást adtak az erkölcsöt-hitet építő keresztyén erőfeszítéseknek Sőt: számtalan fontos kérdésben követték a bibliai törvényeket, hallgatva keresztyén tanácsadóik szavára. Ezen okokból – jobb híján – egy keresztyén ember nyugodt lelkiismerettel szavazhat nekik bizalmat.
Az Úr tanácsa, hogy az Ő beszéde alapján ítéljük meg az istentagadó és anyagiakat istenítő embereket. „Mert a bolond csak bolondot beszél, szívében álnokságot forral, elvetemülten jár el. Tévelygést hirdet az Úrról, éhezni hagyja az éhes embert, megfosztja italától a szomjazót. A gazembernek gonoszak az eszközei és galádságot tervez: hazug beszéddel megrontja az alázatosokat, még ha a szegénynek igaza van is.” (Ézs 32,6-7) „Olyan a szegény népen uralkodó istentelen, mint az ordító oroszlán és az éhes medve. Ha esztelen a fejedelem, nagy lesz az elnyomás…” (Péld 28, 15-16) „Elbukik, aki gazdagságában bízik…” (Péld 11, 28) Íme Isten, Aki jól ismeri az istentelen embert és útjainak végét, bemutatja nekünk! S azt tanácsolja, hogy az Ő igéje alapján ítéljük meg az embereket és ne annak alapján, amit ők mondanak, s ne szimpátia alapján! Ne állj soha istentelenek mellé, ne bízz ígéreteikben, ne várd tőlük az életed és az ország életének jó irányba fordítását! „Fiam, ha a vétkezők csábítanak, ne engedj beszédüknek” (Péld 1,10)
Vajon – az elmondottak tükrében - azt tanácsolja nekünk az Úr, hogy azokat válasszuk, akiknek világképe és értékrendje a hitetlenségre, istentagadásra épül? Vajon azt tanácsolja, hogy országunk élére Isten törvényeit megvető embereket válasszunk!? Vajon azt tanácsolja, hogy pénzt bálványozó embereket válasszunk? Vajon azt tanácsolja, hogy a liberalizmus, a korlátlan szabadosság híveire bízzuk népünket? Vajon azt tanácsolja, hogy olyanokat válasszunk akik, bármikor voltak országunk élén, szóval és tettel népünk érdekei ellen dolgoztak és akadályozták Isten munkáját? Olyanokat válasszunk, akik kormányzásuk alatt – nem a retorika, hanem a konkrét tettek szintjén - mindent elkövettek azért, hogy a társadalom minden szintjéről kiszorítsák és ellehetetlenítsék a keresztyén egyházakat, melyek Istent, Jézus Krisztus evangéliumát, az isteni erkölcsi rendet hirdették? Minderre egyértelmű nem a felelet! Isten azt tanácsolja: „Az ember, akit vérontás bűne terhel, hadd fusson a sírig, ne segíts neki.” (Péld
28,17) „A hitetlenek útjára ne menj se ne járj a gonoszok ösvényén.” (Péld 4,14)
Isten tanácsának követéséhez, az Ő segítségével le kell győznünk magunkban néhány akadályt. Az Úr tanácsainak gyakorlati követésében akadályozhat a hitetlenség, a személyes sérelmek, családtagjaink vélekedései, rossz megszokásaink, esetleg személyes haragunk, ellenszenvünk valakikkel szemben vagy éppen a média agymosó hatása. Nem szabad, hogy ezek határozzák meg kit választunk! Keresztyénként figyelnünk szabad az Úrra, hogy Ő kit tanácsol nekünk!
Érdemes megfontolnunk az Úr figyelmeztetését: „Kiáltottam nektek, de vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki nem figyelt. Semmibe vettétek minden tanácsomat és feddésemmel nem törődtetek. Ezért én is nevetek majd bajotokon, kigúnyollak, ha eljön, amitől rettegtek és megjön forgószélként bajotok… mert gyűlölték a tudást és az Úrnak félelmét nem választották. Nem törődtek tanácsommal, ezért majd tetteik gyümölcsét eszik és tanácsukkal laknak jól.” (Péld 1,26)
Lássuk azt is, hogy az Úr tanácsait követve mindig áldás száll reánk! Isten ezt az ígéretet teszi: „Aki rám hallgat, biztonságban lesz és nyugodtan, mert nem rettenti baj.” (Péld 1,33) „Ha készségesen hallgattok rám, élhettek az ország javaival”.” (Ézs 1,19)
Ha valaki arra döbbent rá, hogy korábban nem jól választott, változtassa meg döntését! Mindig szabad jobb irányba fordulni! Ha valaki azt mondja: „úgyis mindegy, kire szavazok, nem az én szavazatomon fog múlni” - az vegye fel a döntés felelősségét és érezze kötelességének, hogy most is elmenjen választani!
Mindezek fényében azt tanácsolom, hogy válasszunk az Úr szavára hallgatva! „Aki figyelmez az igére, jót nyer és aki bízik az Úrban,
óh, mily boldog az.” (Péld 16,20)
|
