"Az 1982. évi 6-os számú Törvényrendelet(Tvr.) 9. cikkelyének 2.
szakasza alapján, az IMF Magyarországon 1982. óta napjainkig
korlátozás nélkül vásárolhat ingatlanokat, lakásokat, házakat,
cégeket, üzemeket, vállalatokat (egyszóval mindent, ami megvehető és
privatizálható adósság fejében).

A Tvr. 9. cikkely 3. szakasza mentesíti az IMF-et hazánkban mindenféle
bírói és hatósági eljárás alól Magyarország területén, magyar bíróság,
az IMF semmiféle ügyletébe nem avatkozhat bele. Az IMF megvásárolt
tulajdonait bérlőkkel szemben is teljes ez a jogvédelem, az IMF
viszont bárkivel szemben kezdeményezhet bírósági eljárást
Magyarországon.

A Tvr. 5. szakasza alapján az IMF irattárai teljes mértékben
sérthetetlenek az IMF semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető
semmiféle hivatal részére Magyarországon.

A Tvr. 6. szakasza alapján az IMF minden vagyona és követelése mentes
bármily nemű korlátozástól, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen
természetű moratórium alól hazánkban. A Tvr. 8. szakasza alapján az
IMF valamennyi kormányzója, ügyvezetője, helyettesei, bizottsági
tagjai, képviselői, tanácsadói, tisztségviselői és valamennyi
alkalmazottja is mentesül mindenféle jogi eljárás alól Magyarországon;

A Tvr. 9. szakasza alapján az IMF valamennyi vagyona, jövedelmei,
követelései és ügyletei teljes mértékben adómentességet,
vámmentességet és illetékmentességet élveznek Magyarországon."

A fekete öves kínai hackereket a hanyagság is segítette

Közel egy évtizeden át szinte korlátlanul hozzáfértek a kanadai tulajdonú telekommunikációs óriás, a Nortel számítógépes rendszeréhez (feltehetően) kínai hackerek – derült ki egy minap lezárt belső vizsgálatból, amelyet a The Wall Street Journal ismertetett. A Nortel vezetőit nem érdekelte a probléma, az azóta csődvédelmet kért cég vásárlóit sem értesítették az ipari kémkedésről.

A vizsgálat vezetője, Brian Shields szerint 2000-től kezdve a munkatársak levelezéséhez, a fejlesztésekről szóló jelentésekhez és az üzleti tervekhez is hozzáfértek azok, akik feltörték a rendszert.

A problémára 2004-ben derült fény, amikor valaki észrevette, hogy az egyik magas beosztású alkalmazott furcsa dolgokat tölt le a számítógépére. Kiderült: nem ő volt, hanem valahonnan Kínából átvették az irányítást a gépe felett. Rájöttek, hogy hét magas rangú vezető jelszavát ellopták. Ezeket megváltoztatták, ám ennél többet nem tettek. Még akkor sem, amikor nem sokkal később kiderült: a Nortel gépei továbbra is rendszeresen kommunikálnak a kínai, egészen pontosan sanghaji IP-címmel rendelkező eszközökkel.

Azt azonban nagyon nehéz volt megállapítani, hogy pontosan mi küldte az adatokat, ugyanis a legtöbb „fertőzött” gép átment a Nortel vírusellenőrzésein. Shields többszöri figyelmeztetése ellenére sem foglalkozott az üggyel a cég vezetése, amely ekkor már egyre nagyobb pénzügyi bajba került, leépítések kezdődtek, amelynek 2009-ben Shields is áldozatául esett.

Shields egy nappal kirúgása után kapta meg egy nagynehezen engedélyeztetett informatikai vizsgálat eredményét, amely két, vírusmentesnek nyilvánított gépről bebizonyította, hogy azok felett a kínai hackerek átvették az irányítást. Hamarosan Shields egy másik cégen keresztül, tanácsadóként visszatért a Nortelhez, és egy 15 oldalas jelentésben megírta az ügyet az új vezérigazgatónak. Ő erre nem emlékszik, csak arra, hogy munkatársai szerint Shields hajlamos „farkast kiáltani.”

A Nortel nem sokkal később csődvédelmet kért, majd egyes részeti eladta a svéd Ericssonnak, az amerikai Avayának és a szintén amerikai Genbandnak. A kanadai cég egyik vevőt sem értesítette a biztonsági problémákról, pedig a jelentés szerint a munkatársak továbbra is ugyanazokat a számítógépeket használják, immár az új tulajdonos rendszerére csatlakoztatva. Azaz a kémprogramok, ha az új tulajdonos azóta nem szűrte ki őket, az ő rendszereikbe is belelátnak.

A legkifinomultabb kémprogramokat használták

Shields szerint a kémprogramok olyan kifinomultak voltak, hogy évekbe telt azok jelenlétét is észlelni. Ezáltal a támadóknak rengeteg idejük volt, és gyakorlatilag bármihez hozzáfértek. "Csak azt kellett kitalálniuk, mit akarnak" mondta.

A problémát súlyosbította, hogy a Nortel rendszere belülről nem volt tagolt: aki egyszer bejutott, onnantól bármihez hozzáfért. A lap forrásai szerint a hackerek egy "mgbízható hátsó ajtót" is készítettek a rendszerben, amelynek segítségével akkor léptek be oda, amikor csak akartak.

A vizsgálatot ismerők a lapnak úgy nyilatkoztak: egy rootkit nevű programot telepítettek a hackerek a Nortle gépeire, amelyet nagyon nehéz észrevenni, és amelynek segítségével úgy tudják irányítani a számítógépeket, hogy ezt a tevékenységet közben el is rejtik. Az egyik gépen például egy titkosított kommunikációs csatornát is kiépítettek, amelyen keresztül egy pekingi számítógéppel kommunikált. Egy másik gépen pedig olyan programot találtak a vizsgálat közben, amelynek az volt a feladata, hogy a Nortel rendszerének további gyengeségeit találja meg.

Kína a hackerek paradicsoma

Kínából indul a hackertámadások legnagyobb része a Smyantec internetbiztonsági cég tavaly publikált jelentése szerint. Ráadásul az ilyen esetek, amikor felsővezetők jelszavát lopják el, jellemző trükk: magas rangú diplomatákat, cégvezetőket keresnek, akiknek összeállítják a profilját, majd ez alapján írnak nekik egy levelet, amely olyan ügyesen célzott, hogy az áldozat megadja adatait, jelszavát, vagy a fertőzött linkre kattint. Innen már könnyedén átvehetik az irányítást a számítógépe felett. A Symantek 2010 márciusában közzétett felmérése szerint az ilyen levelek 28,2 százaléka származik Kínából.

Tavaly hasonló támadás érte az ausztrál miniszterelnök, Julia Gillard számítógépt, és bejutottak az ausztrál külügy- és védelmi minisztérium rendszerébe is. Gillard kínát vádolta a támadással. 2009-ben pedig a Google-t érte támadás, kínai emberi jogi aktivisták adatait lopták el.

Ki csinálta az adósságot?
2012. február 15. — Mikos


Orbán Viktor évértékelőjében újra kiemelt helyen szerepelt az adósság kérdése. Az adósság elleni harc fontosságát ismét drámai szavakkal ecsetelte, de megint adós maradt azzal a magyarázattal, hogy mi is a mélyebb szerkezeti oka az adósság megnövekedésének. Ha megvizsgáljuk a Trianon utáni Magyarország történetét, az adósságválságok történelmi ciklusainak ismétlődését fedezhetjük fel. És az sem újdonság, hogy a belpolitikai csatározásokban a rivális erők egymást vádolják az eladósodás okozásával.

Az eladósodás legújabb ciklusa nagyjából negyven éve kezdődött, és azóta is tart. Bármit is állítsanak a politikai erők, az akkor kialakuló adósságcsapdából Magyarországnak azóta sem sikerült kitörnie. Ha időnként javultak is az adóssággal kapcsolatos pénzügyi mutatók, ez csak átmeneti és látszólagos volt. Többnyire olyan egyszeri tényezőknek volt köszönhető, amelyek az adósság megjelenési formáját alakították át, de az ország eladósodottságának fő tendenciái az elmúlt negyven évben a helyzet súlyosbodását jelzik.

Fontos előrebocsátani azt is, hogy az úgynevezett rendszerváltás nemcsak hogy nem jelentett változást, hanem éppen ellenkezőleg, csak súlyosabbá tette az eladósodottságunkat. Az 1990 előtti és azt követő időszak összehasonlítását némileg nehezíti, hogy az uralkodó közgazdaságtan három főszereplője (az állam, a vállalatok és a lakosság) közül 1990 előtt kizárólag az állam lehetett a hitelt felvevő szereplő, míg 1990 óta a másik kettő is egyre nagyobb arányban alanya az eladósodásnak.


Ahhoz, hogy az eladósodásunk lényegét megértsük, be kell vezetni egy kevésbé ismert fogalmat, és ez a halmozott nettó erőforrás-áramlás. A látszat ugyanis az, hogy ha 1990-ben tizenötmilliárd dollár nettó adósságunk volt, akkor ezt az utolsó dollárcentig mi, magyarok használtuk fel. Ez azonban tévedés! Ha ugyanis a kamatokat és a globális pénzhatalmi „zsiliprendszer” fegyverként ellenünk használt árfolyam-veszteségeit, tehát az adósságmenedzselés „tiszta forgalmi költségeit” összeadjuk, akkor megdöbbentő eredményhez jutunk. Amennyiben ezeket a nem általunk felhasznált, de minket terhelő összegeket levonjuk az adósságunkból (és az így kapott összeget nevezzük halmozott nettó erőforrás-áramlásnak), akkor a következő kép áll előttünk: az első gyors eladósodási időszak 1979-ig tartott, az adósságunk nulláról nyolcmilliárd dollárra nőtt, de már itt is feltűnő, hogy a nettó erőforrás-bevonás csak ötmilliárd, a maradék hárommilliárd már ekkor is a „kezelési költség” volt. Az 1985-ig tartó „konszolidá­ciós”, magyarul megszorításokra épülő időszak végén az adósság nagyjából ugyanúgy nyolcmilliárd volt, pedig közben a nettó bevonás összességében nullára csökkent. Vagyis addigra szinte az összes adósságunk már a globális pénzhatalmi rendszer számára fizetett „sarcból” tevődött össze. 1985-től 1990-ig felgyorsult ez a széttartás, mert a nettó erőforrás-bevonás, vagyis amit a magyar nép ténylegesen fel is használt, nulláról hárommilliárd dollárra nőtt, közben a nettó adósságunk nyolcról tizenötmilliárdra emelkedett. Tehát hétmilliárddal nőtt az adósságunk, miközben csak hárommilliárdot vontunk be, azaz használtunk fel ténylegesen. Mindez kísértetiesen emlékeztet Görögország példájára, ahol az elmúlt három évben az állam harmincmilliárd euróval csökkentette a fogyasztását, miközben az adóssága százmilliárd euróval nőtt.

Aztán 1992-re a helyzet még abszurdabb lett hazánkban, mert addigra már valójában a nettó erőforrás-bevonás alapján kétmilliárd dolláros pluszban voltunk, ám az adósságunk húszmil­liárd dollár volt. És 1992 és 1995 között újabb birodalmi fegyver kipróbálására került sor. Kétségtelen, hogy 1992 és 1995 között a nettó erőforrás-bevonás drámaian nőtt, és nagyjából ugyanennyivel nőtt az adósság is. Ám ennek az okát már nem az állam, illetve a lakossági erőforrás-bevonás jelentette, hanem az itt éppen „felszerelkező és berendezkedő” multinacionális vállalatoké. A cinikus trükk az, hogy ezeket a költségeket a magyar nép „hedonizálásaként” tüntették fel, majd a Bokros-csomag nevű megtorló akcióval rajta hajtották be.

Ez jól jelzi az idők megváltozott természetét. Kétségtelen, hogy 1998-ig nem növekedett sem az adósság, sem a nettó erőforrás-bevonás, de csak azért, mert a Bokros-csomaggal a külső pénzügyi adósságot belső társadalmi „adóssággá” alakították át, s ennek negatív lenyomata jól kitapintható ma is a többség életviszonyaiban. S bármilyen kellemetlen is szembesülni a ténnyel, de 1998 és 2006 között a nettó erőforrás-bevonás és az adósság is erőteljes növekedésnek indult. Az adósság GDP-hez mért aránya azért javult 1998 és 2001 között, mert még tartott a Bokros-csomag felszínen pozitívnak látszó, valójában viszont nagyon is pusztító hatása, ráadásul a multik a jó globális környezetnek köszönhetően növelték az exportjukat, így a gazdasági növekedés kiugróan magas volt.

Az 1998 és 2006 közötti időszakban azonban már egészen kirívó az aszimmetria, mert miközben a tényleges forrásbevonásunk tizenkétmil­liárd dollárral nőtt, a nettó adósságunk ötvenkétmilliárd dollárral emelkedett! Még megdöbbentőbb azonban az, ami 2006-tól napjainkig végbement. A válság és a folyamatos megszorítások hatására az elmúlt negyven év teljes nettó erőforrás-bevonása ma már mindössze tízmilliárd dollár, míg a nettó külső devizaadósságunk több mint százhúszmilliárd dollár. Ha valóban ki akarunk szabadulni e végzetes csapdából, ahhoz előbb az adósságot „csináló” alanyt kellene pontosan beazonosítanunk.

Bogár László

Felére csökkenne a befizetés, ha bevezetnék az adót?

MTI
2012. március 22., csütörtök 20:45
Felére csökkenthető lenne az európai uniós tagországok közös költségvetésbe adott befizetése, ha az EU-ban bevezetnék a pénzügyi tranzakciókra kivetett illetéket.

Ezt az Európai Bizottság illetékesei jelezték egy, a következő hétéves (2014–2020) EU-költségvetéssel foglalkozó brüsszeli konferencián, csütörtökön. A mindössze 0,1 százalékos illeték (amelyet uniós zsargonban Tobin-adó néven is emlegetnek) évi 55 milliárd eurós bevételt jelenthetne az uniónak, ez nagyjából az éves büdzsé felének felel meg. A brüsszeli konferenciát az Európai Parlament, a soros dán EU-elnökség és az Európai Bizottság közösen szervezte, a tagállami parlamentek küldöttei is részt vettek rajta.

Mint azt megírtuk, Francois Hollande francia szocialista elnökjelölt is szorgalmazza az adót, ami mellett Werner Faymann osztrák kancellár is kiállt. Ausztria már korábban jelezte, hogy támogatná az európai pénzügyi tranzakciós adó bevezetését, és azt is közölte, hogy akár önállóan is kész ilyen intézkedésre.

Az egyik magyar résztvevő, Herczog Edit (MSZP) EP-képviselő közleményt adott ki a témában, és eszerint felszólalásában legfontosabb célként azt jelölte meg a következő időszakra, hogy „az EU ma és az elkövetkező években ne kerüljön többe az adófizetőknek, mint a válság előtt”. Ehhez azonban szerinte „újra kell rajzolni, új alapokra kell helyezni az EU költségvetését, amelynek már a 2014-ban induló hétéves ciklusban meg kell jelennie”. A növekedés kulcsa szerinte az uniós gazdaság versenyképességének növelése lehet.

Ilyenkor egy kicsit azért büszkék lehetünk a kormányra, nem csak mi jobboldaliak, de mindnyájan. Ezt a Tobin adót valahol mi indítottuk el. Egyszer a Herzog Edit és pártja, az mszp is bele fog ebbe nyugodni.

A nyugdíjpénztárakhoz nyúlna hozzá Fico is
2012. április 16. | 13:47

MTI

A szlovák kormány 9-ről 6 százalékra csökkentené a magánnyugdíjpénztárakba kerülő járulék arányát - adta hírül a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilap. Az elképzelés megvalósítása esetén, a fennmaradó járulékösszeg a magán nyugdíjpénztárak helyett a nyugdíjbiztosítási rendszer első pillérébe, az állami nyugdíjbiztosítóhoz kerülne. Ez az összeg - éves szinten mintegy 280 millió euró - többletbevételt jelentene az állami biztosítónak és hozzájárulna a költségvetési deficit konszolidációjához is.

Hatalmas többlet volt áprilisban az államháztartásban! (4.)
2012. május 7. | 16:06 English version

Áprilisban az államháztartás központi alrendszerének többlete 289,3 milliárd forintot ért el, ami legalább egy évtizede messze a legnagyobb többletnek számít az áprilisi hónapokban - közölte az előzetes adatot ma délután a Nemzetgazdasági Minisztérium. A rendkívüli többlet pontos oka nem ismert, de valószínűleg egy közelmúltbeli törvényi változáshoz köthető és átmeneti egyenlegjavító tényező lehet a központi költségvetés bevételi oldalán. A meglepően jó adat hatására április végére 40% alá süllyedt vissza a kumulált deficit mértéke az egész éves államháztartási hiánycélhoz képest. A kedvező fejlemény mellett a tárcának azonban továbbra is szorosan kell fognia a költségvetési "gyeplőt". Ezzel láthatóan tisztában is van, hiszen a közelmúltban bemutatott második Széll Kálmán Terv idénre az eddigieken felül is 155 milliárd forintos költségvetési kiigazító csomagot tartalmazott.

A bankok bosszút állnak, ha szigorítják a működésüket

Független Hírügynökség

Azzal fenyegetőznek a bankok, hogy még magasabbra emelik a törlesztőrészleteket, ha az országgyűlés elfogadja az egyoldalú szerződésmódosítást szigorító törvényjavaslatot. A Bankszövetség szerint ugyanis az újabb kockázatokat is áthárítják majd az ügyfeleikre. Pedig a módosítást épp azért hoznák, hogy a bankok ne emelhessék indokolatlanul a kamatokat és a díjakat. Az új szabályozás már a mostani szerződésekre is vonatkozna. A törvényről jövő hétfőn szavazhat az országgyűlés.

A bankoknak azért kell emelni a kamatokat, mert a forrásaik egy része lejár, ezért drágábban jutnak pénzhez - mondta az RTL Klub Híradójának a Portfolio.hu elemzője.

A bankok ugyanis nem saját pénzből, hanem rövid lejáratú hitelekből adnak kölcsön. Csakhogy ezeket most drágábban tudják megújítani, mert Magyarország a piac szerint kockázatosabb ország, mint volt. Akár 6 százalékkal is többet kérhetnek tőlük, mint mástól. Ezt azután továbbhárítják az ügyfelekre, akik így tulajdonképpen a rossz magyar gazdaságpolitika árát fizetik meg. Persze azt is felszámítják, ha gyengül a forint.

A kormányszóvivő azonban vitatja a kamatemelés jogosságát. "A bankok nagyon nagy mozgástérrel rendelkeznek, és a teljes terhet, ami az árfolyamkockázatból fakad, azt az emberekre terhelik át" – mondta Daróczi Dávid.

Ezért szigorítana a kormány. A bankoknak például hatvan nappal előre be kellene jelenteniük, ha kamatot akarnak emelni. Ha tehát változik a forint árfolyama, az csak két hónap múlva jelentkezhetne a törlesztőrészletekben.

Csakhogy a Bankszövetség szerint ez egy újabb kockázat, amit ők megint az ügyfelekkel fizettetnének meg. "A bankok mindenképpen rá lesznek kényszerítve a hitelek megdrágítására, mert kénytelenek lesznek beárazni a hitel nyújtásakor azokat a kockázatokat, amelyek a futamidő alatt felmerülhetnek" - mondta Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsosa.

A bankszövetség szerint a kormány törvényt is sértett azzal, hogy nem egyeztetett velük a törvénytervezet benyújtása előtt. A kormányszóvivő szerint azonban ez csak formai kifogás.

Hogy mikor emelhetnek majd egyoldalúan kamatot a bankok a gazdasági folyamatokra hivatkozva, a törvénytervezet szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mondhatja meg. Ennek részleteit azonban nem ismerik, így nyilatkozni sem akartak.

De lehet, hogy tényleg lesz valami: a hallgatás nem védett meg a rosszfiú szereptől egyetlen bankot vagy multit sem, és persze attól sem, hogy még ki is zsebeljék őket. A kussolásnak nem volt eredménye, a konszolidációt nem látni, maximum annyiban, hogy kezd beérni a kormányzati kommunikáció, és egyre többen tényleg azt gondolják az országban, hogy ott van a pénz a banknál meg telefontársaságnál, a mocskos disznóknál, el kell tőlük venni. A fejekben kell rendet tenni, ehhez pedig az is kell, hogy ne fület-farkat behúzva, hanem legalább kiabálva menjenek a vágóhídra, hátha meghallja valaki.

Jegyzetfüzete buktatta le a csaló fogorvost

Forrás: MTI
2012. június 02., szombat 02:00

Jövedelme java részét – öt év alatt mintegy nyolcmillió eurót (több mint 2,4 milliárd forintot) – eltitkolt az adóhatóság elől egy római fogorvos – közölte pénteken az adócsalásra fényt derítő rendőrség.

A negyedben, ahol a fogorvos praktizál, a hasonló szakmák művelői – orvosok, plasztikai sebészek, fogorvosok – legalább hárommillió eurót (912 millió forintot) keresnek évente, míg a szóban forgó fogorvos „csak” évi 250 000 eurós (76 millió forintos) jövedelmet jelentett be évente – mondta el Gavino Putzu ezredes. A rendőrségnek szemet szúrtak „gyakori egzotikus utazásai” – árulta el a rendőrtiszt.

A nyomozók átkutatták a rendelőjét, ahol megtalálták azt a füzetet, amelyben a fogorvos a be nem jelentett bevételeit könyvelte el. A rendőrség így tudta megállapítani a fogorvos valódi jövedelmét, és összehasonlította a jegyzeteket a bankszámláival. Így derült ki, hogy öt év alatt 8 millió eurónyi jövedelmet nem vallott be.

A fogorvos ellen „hamis adóbevallás” vádjával indult eljárás, mert az eltitkolt összeg meghaladja azt a határt, amely alatt egyszerű közigazgatási bírsággal sújtották volna.

Kiállt a Bundestag az Orbán-kormány politikája mellett

2012. június 15., péntek 12:35

Elutasította a német törvényhozás alsóháza (Bundestag) a kormányzó konzervatív–liberális koalíció szavazataival a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek közös határozati javaslatát, amelyben az ellenzéki pártok kezdeményezték, hogy a német kormány és a Bundestag fejezze ki aggodalmát a magyarországi demokratikus viszonyok állapota miatt.

A márciusban benyújtott indítvány csütörtök késő este került a Bundestag plénuma elé. A legnagyobb képviselőcsoport, a konzervatív CDU/CSU-pártszövetség frakciója szerint a Magyarországgal szemben megfogalmazott kritika és a jogállamiság megkérdőjelezése túlzás. A legnagyobb ellenzéki párt, az SPD frakciója pedig azt hangsúlyozta, hogy az indítvány „nem Magyarországot támadja", hanem az „alapjogokat és a szabadságjogokat aggasztó módon csorbító" magyar kormányt bírálja, de nem vonja kétségbe demokratikus legitimációját.

Ismert, az SPD és a Zöldek legutóbb a médiatörvénnyel összefüggésben tettek hasonló kezdeményezést. Előterjesztésükben egyebek között indítványozták: a német kormány „tegye világossá" a magyar kormány számára, hogy a médiatörvény nincs összhangban a közös európai értékekkel. A Bundestag akkor megvitatta, majd a kormányoldal szavazataival elutasította a határozati javaslatot.

Még márciusban a Hunnia Baráti Kör nevű németországi magyar civil szervezet „Elég a Magyarország elleni sajtóterrorból!" címmel tartott tüntetést. Hahn-Seidl Alida, a szervezet tagja, a demonstráció egyik szervezője akkor elmondta: „a Magyarországot érő folyamatos sajtótámadások ellen tiltakozó megmozduláson legkevesebb 150 ember" vett részt. A többség németországi magyar, de volt olyan tüntető is, aki Magyarországról érkezett – jelezte.

Ugyanebben a hónapban Angela Merkel kancellár államminisztere is Magyarország mellé állt, Eckart von Klaeden szerint a sajtó tudatos félreértésekkel le akarja járatni a magyar kormányt. A legutóbbi választáson szerzett kétharmados többség „egyértelmű felhatalmazás" a viszonyok átalakítására. A reformokat „türelemmel és körültekintően" kell végrehajtani – mondta akkor a kereszténydemokrata párti politikus.