cilla írta:
sztalker írta:
hát én ehhez nem értek, de azt gondolom a szövetkezet sem ab óvó volt ördögtől való, csak abban az erőszakos ostoba változatában, ahogyan nálunk éltek vele.
no, nem is állítottam ilyet
![Very Happy :D](./images/smilies/icon_biggrin.gif)
, csak úgy gondolkodtam
én már rég nem tudom kinek van igaza
![Very Happy :D](./images/smilies/icon_biggrin.gif)
Szió!
Sokat filóztam én is ezen a problémán. Adott egy termék, az élelmiszer. Így általában. Élemeiszer. Erre is igaz az ami pl a csavarhúzóra. Van ahol olcsóbban lehet gyártani, van ahol drágábban. Függ a földrajzi, meg a technológiai viszonyoktól. A csavarhúzók piacán totális verseny van, az él meg belőle aki minnél olcsóbban, minnél jobb csavarhúzót gyárt. Ha pedig valaki belebukik, megveregetjük a vállát és elküldjük új munkahely után nézni. Az élemiszerrel ez nincs így. Első probléma vele, hogyha totális verseny érvényesülne, akkor lennének olyan országok ahol nem lenne élemiszeripar. Egyáltalán. Semmi. Vagy majdnem semmi. Miért? Mert a saját mezőgazdaságuk olyan sokkal drágábban tudná megtermelni az élelmiszert. Cukrot pl. cukornádból a legolcsóbb termelni. Sokkal olcsóbb mint bármilyen más módszerrel. A cukornád pedig nem él meg bárhol. De a cukrot a globális piac bárhova eljuttattná.
Viszont külső piactól függeni élelmiszer tekintetében öngyilkosság. Szóval inkább költ arra az állam mindenki más pénzéből, hogy felvásárolja a az eladhatatlan terméket, csak maradjon meg a mezőgazdaság, ha szükség lenne rá. Ez viszont effektíve alamizsna, ami ugye soha sem sok, ezért olyan alacsonyak az intervenciós árak, mert az állam érdeke az, hogy pont annyit csepegtessen az agráriumba, hogy az még megmaradjon.
Ezek azok a bizonyos intervenciós árak amik alacsonysága miatt hőzöngenek a gazdák. Amit érdemes támogatnia állam bácsinak, az a költséghatékonyság, versenyképesség növelése... lásd T(É)SZ-ek.
Azt hiszem legalábbis.
Üdv,
Blue