Elnéző a nácikkal a rendőrség


Nem véletlen, hogy a kormány semmit nem tesz a neonáci rendezvények ellen, miközben erre az általa irányított rendőrségnek minden felhatalmazása megvan – mondta lapunknak Répássy Róbert, a Fidesz képviselője.

Ismét bedobta a jól bevált szélsőjobboldali, neonáci adut a balliberális oldal. Az apropót most a Magyar Gárda szakadár szárnyának holokauszttagadó hét végi rendezvénye szolgáltatta a Várban, amely után a parlamentben hétfőn sorra szólaltak fel a szocialista-szabad demokrata politikusok, a Fidesz elhatárolódását követelve. Arra viszont egyikük sem adott és kért magyarázatot, hogy miért lett engedélyezve a rendezvény, illetve miért nem oszlatták fel. Répássy Róbert, a Fidesz szakpolitikusa felhívta a figyelmet: a gyülekezési törvény szerint egy demonstráció nem valósíthat meg bűncselekményt vagy arra való felhívást, s nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Ha a rendőrség ezt tapasztalja, akkor feloszlathatja a tüntetést. Ezek után érthetetlen, miért nem léptek közbe, amelyre a nemrég elfogadott közrendvédelmi törvény alapján kötelességük lett volna. Hozzátette: a rendőrség egyszerűen nem hajlandó eleget tenni kötelezettségeinek, amiért viszont a vezetői a felelősek.

"Többek között azért is kezdeményeztük vizsgálóbizottság felállítását, hogy kiderüljön: a kormányellenes tüntetéseket miért oszlatják fel, miközben a neonáci rendezvényeket tétlenül eltűrik – mondta Répássy. – Az Orbán-kormány alatt is ugyanazok voltak a gyülekezési szabályok, mégsem történtek ilyen események." A képviselő szerint ez felveti a titkosszolgálatok felelősségét is: "Akkoriban a szolgálatok tudták, mire készülnek a szélsőségesek, ma viszont nem tesznek ellenük semmit. E mögött többen szándékosságot gyanítunk – szögezte le Répássy. – Érdekes, hogy az akkori provokátorokat ellehetetlenítették, most viszont minden tüntetésen megjelennek" – tette hozzá. A holokauszttagadás bűncselekménnyé minősítéséről elmondta: támogatnak egy törvénymódosítást, de csak akkor, ha abban minden önkényuralmi rendszer bűneinek tagadását elítélik.

Boros Bánk Levente politológus szerint a válság és a kormány tehetetlenségének hatására erősödik a radikalizmus, de szélsőjobboldali riogatással ismét el akarják terelni a társadalom figyelmét a valós problémákról. "Ezzel félelemben lehet tartani az embereket, és újra meg lehet vádolni a jobboldalt" – tette hozzá.

---------------------------------------------------------------------------------------

Elhallgattatott provokátorok

Bácsfi Diána
A Magyar Jövő Csoport vezetője Szálasi Ferenc, egykori nyilasvezér követőjének tartotta magát, bár először egy szélsőbaloldali szervezetnek volt tagja. Apja a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat őrnagya volt, és az Orbán-kormány idején távolították el állásából. Bácsfi Diána később egyszerű lázadásnak minősítette korábbi cselekedeteit, és tagadta, hogy provokátor lett volna.

Szabó Albert
1993-ban hungarista pártot alapított, több uszító rendezvény szónoka volt. Egyik kijelentéséért felfüggesztett börtönbüntetést kapott. 1998-ban pártjával a választásokon is elindult. Többen a Horn-kormány agitátorának tartották. Az Orbán-kabinet hatalomra kerülése után azonnal ellehetetlenítették, így külföldre távozott. Jelenleg Ausztráliában él, egy céget igazgat.

Baranya Róbert


http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=165891

Ezzel egyet értek.
Az Orbán kormány alatt nem masíroztak fasiszta szervezetek.
Ma engedik őket, hogy aztán a Fideszre mutassanak.
Ez egy aljas politikai játék.

Nagyon gáz az SZDSZ plakátja.
Két pólusra szakítja az országot.

Vagy rájuk szavaz valaki, vagy a gyűlölet keltő fasisztákra. A plákát sugallása szerint ebből lehet választani....

Szerintem 200 000 lberális jelszavakkal beetethető hülye mindig lesz ebben az országban.

Obama egy tollvonással megoldhatná a világ energiaproblémáit

Index
2010. szeptember 1., szerda 15:56 | Frissítve: 2010. szeptember 1.

Barack Obamának egyetlen szavába kerülne a világ energiaproblémáinak megoldása – mondja Dr. Carlo Rubbia CERN-ben dolgozó Nobel-díjas fizikus, a tóriummal kapcsolatos kutatások egyik legelismertebb szakértője.

A nemzetközi energiahivatal becslése szerint a következő húsz évben 26 ezer milliárd dollárnyi befektetésre van szükség az energetikai iparban, hogy súlyosabb összeomlás nélkül megússzuk azt a sokkot, amikor a világ energiafogyasztása túlnő a fosszilis energiahordozókra (szén, olaj, földgáz) épülő termelésen. Ezen a problémán segítene a tórium.

A viking viharistenről, Thorról elnevezett tórium egy aránylag ritka, radioaktív fém. A legtöbb tulajdonságában az uránra hasonlít, de annál azért jóval gyakrabban fordul elő a Földön, és nagyságrendekkel több energia nyerhető belőle. Egy tonna tórium ilyen szempontból 200 tonna uránnak, vagy 3,5 millió tonna szénnek felel meg, ráadásul nem marad utána veszélyes hulladék, és a tóriumalapú reaktorokat nem kell nagy nyomású vízzel hűteni, kisebbek és olcsóbbak lehetnek.

Rubbia (akit 1984-ben díjazták a W- és Z-bozonok felfedezéséért) vezetésével a világ vezető atomfizikusai próbálják meggyőzni Obamát, hogy állítsa át az amerikai atomerőműveket uránról tóriumra. A világ úgyis követni fogja, sőt India már el is kezdte. „Nagyon kevés időnk marad a fosszilis tüzelőanyagaink kifogyásáig. A megújuló energiaforrások nem képesek pótolni őket, a fúziós reaktor megalkotásától még legalább száz évre van a tudomány. A tóriumkészletünk viszont több ezer évig képes lenne a civilizációnk fenntartására” – nyilatkozta Rubbia a Daily Telegraphnak.

Lobbik - tórium 2:0

A terv előtt legnagyobb akadályként az energetikai lobbi áll, sőt valójában már több mint fél évszázada lobbiérdekek akadályozzák a tóriumos reaktorok elterjedését. A negyvenes években a Manhattan-terv fizikusai már felismerték a tórium kivételes tulajdonságait, és javasolták reaktorok megépítését. Csakhogy a tóriumos erőművekkel szemben az uránalapúaknak megvolt az a nagy előnyük, hogy az energiatermelés melléktermékeként plutóniumot is előállítottak, ami kellett az atombombák gyártásához. Tóriumból viszont nem lehet nukleáris fegyvert gyártani, ahhoz túl nagy sok gammasugárzást bocsát ki – ez a hidegháború éveiben fontosabb érv volt mint a kinyerhető energia mennyisége.

Európában 1999-ben merült fel a tóriumra való átállás, a CERN az EU-tól kért támogatást a prototípus reaktor megépítésére, amit Brüsszel szakértői véleményekre hivatkozva elutasított. A szakértők franciák voltak, Franciaország pedig Európa vezető atomhatalma, rengeteg pénzt ölt az uránalapú erőművekbe, és nem állt érdekében egy új technológiára átállni, ahol elvész a helyzeti előnye.

Az első, tóriummal működő kísérleti reaktorok már működnek Indiában és az USA-ban, de a teljes átállás nagyon drága lenne. Rubbia csapatának számításai szerint egy tóriumos erőmű felépítése nagyjából hárommilliárd dollárba kerül, viszont ha egyszer elindult, környezetbarát módon és olcsón üzemeltethető nagyon sokáig. A Föld tóriumtartalékait különböző kutatások 1,5 és 2 millió tonna közé teszik, a legjelentősebb lelőhelyek Ausztráliában, Indiában, Brazíliában és Törökországban találhatók.