Szó nélkül tűri az Európai Unió
TK
Forrás: MTI
2011. december 04., 12:11
Közös nyilatkozatban szólítja fel a magyar és a nemzetközi közvéleményt „a magyarság hátrányos megkülönböztetése elleni” fellépésre Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.


Az MTI-hez vasárnap eljuttatott nyilatkozatukban – amelyet aláírt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke és Boldoghy Olivér, a szlovák állampolgárságától megfosztott révkomáromi színész-vállalkozó is – azt írták, hogy a határon túli magyarság „nemzeti méltóságát sorozatosan megsértik, és ezt az Európai Unió szó nélkül tűri”. Álláspontjuk szerint az EU vezető szervei nem hajlandók foglalkozni a nemzetiségek jogaival, és az emberi jogokat sem védik hatékonyan, ha a jogsértés hátterében magyarellenesség húzódik meg.

Hangsúlyozták, elfogadhatatlannak tartják egyebek mellett azt, hogy „Esterházy Jánost a szlovák államfő háborús bűnösként bélyegzi meg, a délvidéki vérengzés áldozatainak emlékműveit pedig megrongálják, továbbá szlovák állampolgárságuktól fosztják meg mindazokat, akik nyíltan vállalják az anyaországhoz való kötődésüket”.

Szombaton a III. Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozón Tőkés László kijelentette, hogy „fel kell lépni a magyarellenes megnyilvánulások ellen”, Toró T. Tibor pedig azon véleményének adott hangot, miszerint egy „nemzeti védőhálót” kell felépíteni, amellyel ki lehet védeni a magyarellenes jogsértéseket.

Tüntettek az állampolgársági törvény megváltoztatásáért
PR
MTI

2011. december 13., kedd 19:45
A hatályos szlovák állampolgársági törvény módosítását követelték annak a tüntetésnek a résztvevői, amely kedden délután zajlott le Rimaszombatban.

A nagygyűlésre, amelyet a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) rimaszombati járási vezetése szervezett, annak kapcsán került sor, hogy a szlovák hatóságok a napokban felszólították a 99 éves Tamás Aladárnét, helyi lakost, aki tavasszal felvette a magyar állampolgárságot is, hogy adja le szlovák személyi okmányait, mert a törvény értelmében idegen állampolgárság felvételével a szlovák állampolgársága megszűnt. A mintegy 200-250 résztvevő nyilatkozatot fogadott el, amelyben kiállnak Tamás Aladárné emberi jogai mellett, s követelik a szlovák állampolgársági törvény megváltoztatását.

Az Új Szó című napilap internetes honlapja, az Új Szó Online szerint a nagygyűlésen hat civil szervezet képviselői szólaltak fel, többségük szlovákul és magyarul is elmondta beszédét. A résztvevők főként Rimaszombatból és környékéről, a Balog völgyéből, valamint Losonc és Tornalja térségéből érkeztek. A résztvevők az akció végén meghallgattak és elfogadtak egy nyilatkozatot is, amelyben elítélték a szlovák állampolgárságot új módon szabályozó, tavaly júniusban elfogadott törvényt és annak rendelkezéseit.

A könnyített honosításról hozott magyar döntésre reagálva Robert Fico kormánya tavaly úgy módosította a szlovák állampolgársági törvényt, hogy az a szlovák polgár, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti az eredetit. Az állampolgársági „ellentörvényt” a Híd magyar-szlovák párt szeptemberben az alkotmánybíróságon támadta meg, de a testület eddig nem foglalkozott az üggyel. Tamás Aladárné Szűcs Ilona a szimpátiatüntetés részvevőit levélben üdvözölte; levelét is két nyelven olvasták fel.

Ismert, a szlovák belügyminisztérium megvonta Boldoghy Olivér révkomáromi színész-vállalkozótól is szlovák állampolgárságát, miután nyáron felvette a magyar állampolgárságot. A révkomáromi férfi esete a magyar állampolgársági törvény nem sztenderd módosításának következménye – állította a szlovák külügyminisztérium állásfoglalásában, amely szerint az állampolgárság elveszítése egy másik állampolgárság önkéntes felvétele miatt nem ellentétes az európai normákkal.

Hősként emlékeznek a felborult óceánjáró magyar hegedűsére
[origo]|2012. 01. 19., 23:35

A pénteken elsüllyedt luxus-óceánjáró igazi kapitányának tartják azt a hajón dolgozó magyar hegedűművészt, akinek holttestét szerdán találták meg a hajótestben. Az egyik videómegosztó portálon a hozzászólók az utolsó órákban tanúsított magatartását méltatják, többen egyenesen hősnek nevezik, amiért segített a gyerekeknek felvenni a mentőmellényt.

Külföldi lapok a gyerekek megmentőjeként írnak a pénteken elsüllyedt luxus-óceánjáró egyik magyar halottjáról. A YouTube videómegosztón található, zenészről szóló videó alá eddig közel száz hozzászólás érkezett, amelyek többsége hősként beszél Fehér Sándorról. Többen megemlítik, hogy a zenész a baleset után kitört pánikban visszafordult, hogy magához vegye a hangszerét, előtte azonban gyerekeknek segített felvenni a mentőmellényt.

"Ez a férfi egy igazi hős volt. Természetesen szomorú, hogy visszament a hegedűért, de az emberek nem értik, mennyire ragaszkodnak a zenészek a hangszerükhöz" - írja az egyik kommentelő. "Először gyerekeket mentett kötelességből, majd meghalt a zenéért" - olvasható a többségében angol nyelvű hozzászólások között. "Igazi magyar hős". "Most már tudjuk, hogy ki volt a Costa Concordia igazi kapitánya". "Az ember tettei és cselekedetei alapján ismerszik meg. Igazán hősies cselekedet az, amit tett a gyerekekért az utolsó óráiban. Egy igazán nagy zenész volt" - írják.

A The Star online kiadása a következő címmel jelentette meg cikkét: "A hegedűművész gyerekeket mentett, mielőtt elsüllyedt a Concordia". A péntek esti baleset után a hajón kitört káoszban a szemtanúk azt látták, hogy visszatért a kabinjába szeretett hegedűjéért. Soha többet nem látták - írja a New York Daily News online kiadása. Több külföldi lap is megemlíti, hogy a Costa Concordia és a Titanic 1912-es katasztrófája közötti hasonlóságot erősíti a magyar zenész magatartása. A brit Telegraph online kiadása is megemlíti, hogyan segített Fehér a gyerekeknek.


Fehér Sándor hegedűművész évek óta szórakoztatta a turistákat zenéjével, és a tengerentúlon is tanított zenét - írja a Blikk. Holttestét szerdán találták meg a hajótestben, a helyszínre érkező édesanyja és öccse azonosította. A férfi a Zeneművészeti Főiskolán végzett.

Ne „pofozzák” Magyarországot

Az osztrák alkancellár és külügyminiszter figyelmeztette uniós kollégáit, hogy a magyar alkotmányról és néhány törvényről zajló vitában ne „pofozzák” Magyarországot, mert azzal csak ellentétes hatást érnének el. Michael Spindelegger hétfőn Brüsszelben, az EU külügyminiszteri találkozó alkalmával nyilatkozva elmondta: a magyar kormányfőtől azt hallotta, hogy az Európai Bizottság által indított három témakörben, amelyeknek kapcsán a testület eljárást indított, módosításokat fog végrehajtani. Orbán kedden Brüsszelbe érkezik, és „tarsolyában már ott lesznek a változtatási javaslatok” – közölte az osztrák politikus. „Magyarország eltángálása kontraproduktív, és nincs összhangban az európai joggal” – hangoztatta Spindelegger, aki figyelmeztette kollégáit, hogy ne próbáljanak meg ebből politikai tőkét kovácsolni, „ebben mi nem veszünk részt” – fűzte hozzá.

2012-01-27 19:55:00
Kitépték a földből a keresztet

Ismeretlen tettesek kitépték a földből a magyar áldozatok emlékére állított keresztet azon a helyen, ahol a második világháború végén a bevonuló partizánok nyomán felálló új szerb hatalom haláltábort létesített, ahová német és magyar internáltakat hurcoltak - adott hírt pénteken az újvidéki Magyar Szó című lap.

A táborban hat és félezer német és magyar ember, köztük nyolcvan magyar csecsemő és gyermek halt meg az embertelen bánásmód következtében. A keresztek tavalyi ünnepélyes elhelyezésére két autóbusznyi egykori táborlakó érkezett Németországból, s jelen voltak a temerini önkormányzat és a VMDP vezetői, valamint több csúrogi és zsablyai túlélő és hozzátartozója is.

Tavaly novemberben, a halottak napi megemlékezésen a keresztek még háborítatlanul a helyükön álltak. Az elmúlt napokban azonban a magyar áldozatoknak emelt keresztet eltávolították a helyéről és a földre dobták.

Január 26-án a temerini önkormányzatban járt Gliša Mihajlov, a Bački forum (Bácskai Fórum) nevű civil szervezet elnöke, majd innen Járekra ment, hogy megtekintse az ottani emlékhelyet, amelyre tavaly szeptemberben – szorosan egymás mellé – helyezték el a német és magyar keresztet a haláltáborban elhunyt német és magyar áldozatok emlékére. Az általa felfedezett ledöntött keresztről Gliša Mihajlov azonnal értesítette Csorba Bélát, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) temerini vezetőjét, aki visszaállította eredeti helyére a keresztet.

A kontinens legnagyobb civil szerveződése alakult Budapesten
Bucsy Levente

2012. február 07., kedd 14:22

Budapesten megalakult a Patrióta Európa Mozgalom, amely Európa és hazánk közös érdekeire, értékeire hívja fel a figyelmet. A kezdeményezők szerint a kontinens legnagyobb méretű civil szerveződésévé válik, „nagykövete” Fricz Tamás lesz; a tagok sokszínű virágot tűzhetnek ruhájukra. A bejelentés után elhangzott, hogy március 15-én mintegy ezer lengyel szolidaritási „zarándokutat” szervez Budapestre, támogatásáról biztosítva Orbán Viktort és kormányát.

Zászlót bontott kedd délelőtt Budapesten a Patrióta Európa Mozgalom, amely nem kisebb feladatot tűzött ki maga elé, mint hogy összefogva a kontinens valamennyi civil szervezetét a kontinens közös értékeit hirdeti és védi. A szerveződés két alapítója, Mészáros László (Magyar Polgári Együttműködés Egyesület) és Csizmadia László (Civil Összefogás Fórum – Civil Közéleti Akadémia – Civil Együttműködés Tanácsa) bejelentette, a részt venni kívánó szervezetek és civilek kabátjukra tűznek egy – Európa sokszínűségét és egységét jelképező – virágot, esetleg egy ilyen virágot ábrázoló kitűzőt.


Nekünk, magyarországi demokratáknak az emberi jogok védelme, a társadalmi szolidaritás, a vállalkozás szabadsága és a gazdasági növekedés gyümölcseinek igazságos elosztásába vetett hit, valamint a tiszta természethez, a védett környezethez való jog éppen olyan alapértékünk, mint magyar kulturális hagyományainknak és kivételesen gazdag, gyönyörű anyanyelvünknek védelme, és fejlődésüknek harmonikus összekapcsolása

(Patrióta Európa Mozgalom)

„Európa legnagyobb civil szerveződése lesz ez, több száz civil szervezettel és több százezer csatlakozóval” – mondta az alapítás alkalmával Csizmadia László, hozzátéve: a januári Békemenet is megmutatta, mennyien vannak, akik tántoríthatatlanul bíznak a kormányban és vezetőjében, Orbán Viktorban. „Nem szabad, hogy az Európai Unió vezetőit megtévesszék a 2010-es választásokon vesztes erők képviselői, eljött az összefogás ideje” – hangsúlyozta. A nehézségek legfőbb okának azt látja, hogy a spekulációs tőke sorra uralma alá vonja a demokratikus úton megválasztott kormányokat, emiatt pedig működésbe kell hozni a civil kontrollt. „Támaszkodjunk Európa hagyományos értékeire, mint a család, a nemzet, a hit és a hűség. Szabadítsuk meg Európát a nacionalizmus vádja alól!” – hívta fel a figyelmet Csizmadia László.

A mozgalom ötletgazdája, Mészáros László szintén hangsúlyozta a Békemenet szerepét, hozzáfűzve: a nemzetközi támadások azzal kezdődtek, hogy a 2010-es választási eredményt az egykori állampárt örökösei nem nézték jó szemmel, és riasztották külföldi barátaikat, igaztalan vádakkal illetve a választott magyar vezetőket. „Visszautasítjuk a vádakat, kiállunk Orbán Viktorért, érdekeinkért, a hazáért” – húzta alá Mészáros, figyelmeztetve, hogy az érdekvédelem nem egyszemélyes feladat, „civil szervezeteken keresztül kell hangot adni érdekeinknek. Millióan mutatjuk meg, hogy megvédjük hazánk és Európa közös érdekeit, az emberi jogokat, a hitet, a kereszténységet, az egészséges környezethez való jogot” – fejtette ki. Kérdésre válaszolva elmondta, a mozgalom konkrét tevékenységet önmaga nem fog végezni: „A magyar társadalom felnőtt, a meglévő több mint 400 civil szervezet tevékenységén keresztül fog megnyilvánulni; a magyar társadalom meg tudja szervezni saját akcióit.”


A választópolgárok döntő többsége az új kormánytól elvárta, hogy az országot a velejéig korrupt, szétesőfélben levő posztkommunista fél-demokráciából valóban új alkotmányon és törvényeken alapuló polgári demokráciává alakítsa át.

(Patrióta Európa Mozgalom)

Az eseményen felszólalt Sutarski Konrád, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára igazgatója, aki a magyar és a lengyel nemzet közti, mindig különös, több évszázados érzelmi kapcsolatra világított rá.

„Az elmúlt évben nehéz volt elképzelni, hogy ilyen széles körű támadás lesz Magyarország ellen. Az utóbbi hónapokban a lengyelek mind jobban felfigyeltek erre, és szélesedő mozgalmak indultak el, az újságok címlapján pedig olyan címeket lehetett olvasni, hogy »El a vörös kezekkel Magyarországtól!« A Békemenet napján Prőhle Gergely külügyminisztériumi helyettes államtitkárral jelent meg interjú a lengyel sajtóban, és a politikus számos félreértést eloszlatott a magyarországi helyzettel kapcsolatban” – tanúskodott a lengyel visszhangról a neves szakember. Elmondta továbbá, hogy a menet napján négy lengyel városban is szolidaritási akciót tartottak. „Lengyelországban liberális kormány van, de nem kozmopolita, hanem nemzeti liberális. Tusk miniszterelnök olyan nyilatkozatot tett, hogy a Magyarország elleni támadás túlzott és hisztérikus. A lengyelek jól emlékeznek arra, hogy 1939-ben a németekkel szövetséges magyarok több mint százezer lengyel menekültet fogadtak be, és 1956-ban is együtt indultunk a felszabadulás irányába” – folytatta Sutarski.

A Gazeta Polska lengyel hetilap kezdeményezéséről is beszámolt, miszerint a lap 260 lengyelországi klubja március 15-ére Magyarország úti céllal felvonulást szervez, „tanúságot téve a két nép barátságáról és Orbán Viktor támogatásáról”; mintegy ezer emberre számítanak, és kérik valamennyi nemzeti érzelmű lengyel szervezet támogatását. „Gondolja újra a balliberális Európa, mielőtt újra Magyarországra támad” – mondta Sutarski, aki arról is beszámolt, hogy a lap napi kiadása manapság magyar termékek vásárlására buzdít.

A Patrióta Európa Mozgalom a civilség európai képviseletére Fricz Tamás politológust kérte fel, akinek első feladata az EP-ben a liberális frakció tájékoztatása a valóságos magyarországi helyzetről.

Kertész: A vezér az, aki elbűvöl

MTI
2012. február 9., csütörtök 20:41 |
|


Egyoldalas interjút közölt Kertész Imrével a Le Monde csütörtök délután megjelent számában, amelyben a mértékadó liberális francia napilap a magyar politikai helyzetről és írói koncepciójáról kérdezte berlini otthonában a Nobel-díjas magyar írót.

Kertész Imre szerint Magyarországon a kádári időkhöz hasonlóan ismét "a vezér az, aki elbűvöl". Az író kételkedik abban, hogy az ország választott-e Ázsia és a nyugati világ között, s úgy látja: a jelenlegi helyzet alapja Magyarország "kettős polaritásában" rejlik.

Meglátása szerint Magyarországon soha nem volt demokrácia abban az értelemben, ha "nem politikai rendszerként, hanem a társadalom egészét megmozgató szerves folyamatként" értelmezzük a fogalmat. Magyarország esetében ez a folyamat megakadt a XVI. századában az oszmán birodalom felemelkedésével, s a lemaradást soha nem sikerült behozni.

Úgy látja, hogy Magyarország egymást követően az oszmán, a Habsburg-, majd a szovjet birodalomhoz tartozott, s megpróbálta annak a tömbnek a játékát játszani, amelyik magába szívta, s ebből szerinte az ország jól is jött ki, de csak látszólag. Kádár alatt a szocialista tábor legvidámabb barakkja volt Magyarország, de - mint emlékeztetett - ennek ára az 1956-os forradalom és egy nagyon drága eladósodási politika volt. Szerinte a jelenlegi helyzet csak egy újabb illusztrációja ennek a tendenciózus tévedésnek: a magyar állam a nemzeti érdekek védelmében áll szemben Európával, ami azt a benyomást keltheti, hogy a szuverenitáshoz tér vissza, pedig ismét téved - állította Kertész.

Az író felidézte egy tíz évvel ezelőtti emlékét, amikor egy német útlevéllel rendelkező magyar diák egy budapesti egyetemen eltöltött félév után "undorral" beszélt neki arról, hogy a magyar egyetemisták mekkora mértékben támogatják a szélsőjobboldalt. Ekkoriban - a német diák szerint - a világban a diákok mindenhol baloldaliak voltak, csak Magyarországon létezett ennyire "konformista és fasiszta" fiatalság. "Nem lehet mindent megmagyarázni, néha el kell fogadni a tényeket. Magyarország egy olyan fatalitás, amelynek sem értelme, sem magyarázata nincsen, s egyedülálló Európában. A magyarok ragaszkodnak a sorsukhoz. Egy nap majd valószínűleg úgy fognak elbukni, hogy nem fogják tudni, miért (történt)" - véli Kertész.

Véleménye szerint Magyarország nem dolgozta fel a holokausztot, nem tartott lelkiismeretvizsgálatot, és soha nem tette fel magának azt a kérdést, hogy miért került szisztematikusan a történelem rossz oldalára.

Kertész a harmincas évekhez hasonló hangulatot érez ma Magyarországon, amely "nagyon fáj neki". Elmondta, hogy jobboldali budapesti barátaival csak titokban tudja tartani a kapcsolatot, mert ő "kockázatot jelent számukra". "Nem veszi ki jól magát meleg kapcsolatokat ápolni velem" - fogalmazott Kertész. Utalt arra, hogy Nobel-díja átvételekor azt hányták a szemére, nem "dicsőítette" a magyarságot, a Valaki más című műve után pedig azért támadták, mert túl sötét képet festett az országról, s azt is feszegették, vajon igazi magyar írónak tekinthető-e.

Arra a kérdésre, hogy miért nem ragad tollat a tiltakozáshoz, Kertész azt válaszolta: "82 éves vagyok. Beteg. Az én reakcióm az, hogy Berlinbe költöztem. Cselekedni? Csak az íráson keresztül tudok. És amikor megteszem, akkor semmilyen hatása nincsen vagy pedig elítélnek miatta". Kivételt jelent szerinte azonban az utolsó könyve, a Mentés másként, amely - mint fogalmazott - "most először" pozitív reakciókat váltott ki Magyarországon.