Hatalmas világcsúcsot lőtt íjával Mónus József
MTI|2012. 08. 24., 20:27|Utolsó módosítás: 2012. 08. 24., 21:17|

Új távlövő rekordot állított fel Mónus József magyar íjász a Kína belső-mongóliai tartományának Ergun városában rendezett nyílt, nemzetközi hagyományos íjászversenyen. 2010-ben ugyanezen a versenyen Mónus döntötte meg az 1226 óta érvényes íjászrekordot is.

A Boszporuszt is átlőné a világverő magyar íjász

Mónus József saját készítésű íjával és vesszőjével elért 653 méteres lövése minden korábbi rekordot megdöntött, és csaknem 145 méterrel haladja meg saját korábbi rekordját.

Az eredményt mongol, kínai és török bírák hitelesítették. A bajnokság szervezői az új csúcs tiszteletére emlékoszlopot emelnek hasonlóan ahhoz, amikor a Mongol Birodalomban 1226-ban Eshunkei mongol íjász rekordtávolságra lőtt. Ezt az emléket Dzsingisz kán köve néven a szentpétervári Ermitázs Múzeumban őrzik.

A verseny második legjobb eredményét is magyar íjász érte el, a 15 éves Posta Csongor 11 ország és 12 tartomány több mint száz versenyzőjét előzte meg.

Budapesten 2010 márciusában rendeztek Nyílegyenes Távlövő Bajnokságot, amelyen Mónus József megdöntötte az akkor 784 éve felállított rekordot. A Mónus József - Grózer Csaba páros nyila 508,74 méterre szállt, hat méterrel haladva meg a középkorból ismert rekordot, amely 502,5 méter volt.

Mónus korábban az [origo]-nak úgy nyilatkozott, távlati célja, hogy a 907-es pozsonyi csata emlékére 907 méter fölé lőjön el egy nyilat.

Új elmélet kellett
„Amikor létrehoztuk ezeket a nanométeres rendezett hullámokat a grafén szerkezetében, mi is meglepődtünk, hogy ennyire kicsi, mindössze 0,7 nanométeres hullámhosszakat is sikerült elérni. A makroszkopikus világban kidolgozott és évszázadok óta sikerrel alkalmazott klasszikus mechanika értelmében olyan anyag, amely ilyen kis hullámhosszú szerkezeti hullámokat képes elviselni, nem is létezhetne. A vastagságának egy atomnál is sokkal kisebbnek kellene lennie, ami gyakorlatilag nem megvalósítható”.

Nagy valószínűséggel a ma ismert anyagok közül a grafén az egyetlen, amely képes erre a mutatványra. Különös paradoxon ez, ugyanis a grafén hírhedt arról, hogy a síkban történő deformációkkal (nyújtással) szemben a legmerevebben ellenáll. Ugyanakkor a magyar kutatók által vizsgált hullámosodás esetében ez a leglágyabb ismert anyag. Annyira lágy, hogy azt már a klasszikus mechanika keretein belül nem is lehet értelmezni. A klasszikus mechanika szerint olyan ismert anyagból álló membrán, amely ilyen kis hullámhosszú szerkezeti hullámosságot képes elviselni, nem létezik.

A magyar kutatók felfedezése annyira új területre nyitott kaput, hogy a Minnesotai Egyetem egyik elméleti mechanika professzorával közösen új elméletet kellett kidolgozniuk a nanoméretű membránok viselkedésének magyarázatához. „Azt, hogy miként viselkedik egy rugalmas membrán (esetünkben a grafén) ilyen parányi hullámokra, eddig senki sem tudta tanulmányozni, így jobb híján azt gondoltuk, hogy a klasszikus membránmechanika törvényei itt is működnek. Nekünk sikerült először kísérletileg megvizsgálni ezt a szituációt, és azt találtuk, hogy a klasszikus mechanika nem tudja leírni a nanoméretű hullámokat" – mondta Tapasztó.

Magyar professzor kapta idén a tájépítészeti Nobel-díjat

Mőcsényi Mihály, a tájépítészet hazai iskolateremtő professzora részesült idén a szakma világszinten is legrangosabbnak tartott kitüntetésében, a Sir Geoffrey Jellicoe-díjban. A 93 éves tájépítész az elismerést pénteken vette át Fokvárosban.

Mőcsényi Mihály az első magyar tájépítész, aki a nemzetközi életműdíjnak számító kitüntetés birtokosa lehet. Az elismerés példa nélküli nemcsak a szűkebb tájépítész szakma, de a tágabban értelmezett magyar építészet eddigi történetében is - közölte a Magyar Tájépítészek Szövetsége.

A jó egészségnek és kiváló szellemi frissességnek örvendő professzor a díjat személyesen vette át a dél-afrikai Fokvárosban, a Tájépítészek Nemzetközi Szövetségének (IFLA) 49. kongresszusán.

Magyar siker a svájci diákolimpián

MTI
2012. szeptember 12., szerda 10:19

Csapatban második helyezést értek el a Svájcban rendezett közép-európai matematikai olimpián a Magyarországot képviselő középiskolás diákok, és mindannyian szereztek egyéni érmet is, mondta Pintér Ferenc, a Zalai Matematikai Tehetségekért Alapítvány kuratóriumi titkára. A kedd este zárult versenyen Lengyelország csapata győzött, és Magyarország után harmadik helyen Horvátország végzett.

Egyéni versenyben aranyérmet szerzett a 11. osztályos Szabó Attila, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium tanulója, ezüstérmes lett Havasi Márton, Maga Balázs és Tardos Jakab, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium tanulói, valamint Simon Péter a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumból. Bronzéremmel térhet haza Ágoston Péter, aki ugyancsak a fővárosi Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium tanulója.

A csapat vezetői Hujter Bálint (Budapest, ELTE) és Szoldatics József (Dunakeszi, Radnóti Miklós Gimnázium) voltak. A diákok felkészítését az iskolai és a kísérőtanárokon kívül az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola tanárai segítették.

A hatodik közép-európai matematikai olimpiát Solothurn városában rendezték, Magyarország pedig ötödször vett részt a versenyen a Zalai Matematikai Tehetségekért Alapítvány és a Bolyai János Matematikai Társulat jóvoltából, amely vállalta az anyagi költségeket és a szervezéssel járó feladatokat. A versenyen tíz ország - Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország, Svájc, Szlovákia, Szlovénia - hattagú csapatai szerepeltek.

A viadalt a nemzetközi matematikai diákolimpia (IMO) szabályait alkalmazva rendezik meg minden évben, azzal a céllal, hogy a fiatalabb korosztály részére is lehetővé tegyék a nemzetközi rutin megszerzését. A magyar csapatot az IMO-csapat vezetői állították össze a hivatalos tanulmányi versenyek, a Kenguru nemzetközi matematika verseny és a válogató alapján.

A közép-európai matematikai olimpia jövőre Magyarországon lesz, a veszprémi Pannon Egyetem műszaki informatikai karának rendezésében.

Csíkszeredán ünneplők tömege köszöntötte a Londonból hazaérkező Novák Károly Eduárd kerékpárost, Románia első paralimpiai bajnokát.

A Mediafax hírügynökség jelentése szerint több mint kétezren, a Székelyhon portál szerint több százan vettek részt azon a kedd esti ceremónián, amelyet Novák tiszteletére szerveztek Csíkszereda központjában. A téren felállított pódium hátterében óriásplakát hirdette: „Ede, Csíkszereda büszke rád!” Novák csapattársával, a paralimpián szintén részt vett Török Imrével érkezett a helyszínre, ahol ováció közepette, a csicsói fúvószenekar muzsikájától kísérve lépett a színpadra.

Ráduly Róbert Kálmán polgármester arról beszélt, hogy Csíkszereda paralimpiai bajnoka bebizonyította, az életben nincs lehetetlen, kemény munkával célba lehet érni. A település első embere Pro Urbe-díjjal jutalmazta Novákot, és bejelentette, megtették az első lépéseket afelé, hogy a bajnokot a város díszpolgárává avassák. Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke két nyelven köszönte meg a sportolónak mindazt, amit Székelyföld hírnevéért tett. A csíkszeredai paralimpikonok londoni élményeikről számoltak be. Az ünneplő tömegnek Novákról született kisfilmeket vetítettek, és a londoni paralimpián készült fényképeket is bemutatták.



Az esemény a székely himnusz eléneklésével zárult. A sportolói pályafutását gyorskorcsolyázóként kezdő, majd egy baleset után kerékpározóként folytató Novák Károly Eduárd a londoni paralimpián egy aranyat és egy ezüstöt szerzett. Két érmével Románia a 47. helyen végzett az éremtáblázaton.

Újabb sikert értek el a magyar kutatók
Forrás: MTI
2012. október 03.

Több olyan toxint is felfedeztek a Debreceni Egyetem (DE) Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetének kutatói, amelyekkel a szervezetben lévő rendellenes sejteket felismerő és elpusztító sejtek "túlműködését", és így az autoimmun betegségek kialakulását lehet megelőzni.

A több mint tíz éve alakult munkacsoport jelenleg a DE kutatóegyetemi pályázatának keretében végzi azt a munkát, amellyel a rendellenes – kórokozóval fertőzött vagy rákos – sejteket kiszűrő T-sejteket vizsgálják – közölte az intézmény szerdán közleményben.

Az immunrendszer rendeltetésszerű működésébe gyakran csúszhat hiba: előfordulhat, hogy a T-sejtek „túlműködnek”, azaz a szervezet saját, jól működő sejtjeit is megtámadják. Ilyenkor alakulnak ki az úgynevezett autoimmun betegségek – ismertette Panyi György tanszékvezető.

Skorpiómérget vizsgáltak

A kutatáshoz egy mexikói munkacsoport biztosít tisztított és összetevőire bontott skorpiómérget. A biológiailag aktív méregkomponensek közül az ioncsatornák gátlására alkalmas, kisméretű, fehérje természetű peptid toxinokat keresik a debreceni szakemberek, amelyek a jövőben az autoimmun betegségek gyógyítására használt gyógyszerek alapanyagai lehetnek.

A kutatócsoport a méregben több olyan toxint is felfedezett, amelyek a T-sejtek egyik specifikus ioncsatornáját gátolják, vagyis e molekulák alkalmazásával vissza lehet szorítani az autoimmun betegségekre jellemző szöveti reakciókat. A projektben résztvevők álláspontja szerint ezek az eredmények rendkívül biztatóak és egyben közlik azt is, hogy a kutatás átlépett az állatkísérleti stádiumba.

A most publikált eredmények orvosi gyakorlatban való felhasználásra valószínűleg még több mint tíz évet kell várni, de a kutatás folytatásához a közelmúltban újabb pályázati forrást sikerült elnyerniük.