exrefis írta:
Egyébként meg úgy általában, azt hiszem, hogy a kissebbség áltlában rasszistább mint a többség, csak mint mondtam annak nem nem nagyon van jelentősége.
Amikor a kisebbség ráerőlteti akaratát a többségre, és mindezt rasszista alapon tesz, szerintem nagyon is van jelentősége a kérdésnek. Az alábbi idézet, amely Nehrutól való, jól mutatja ezt. (Nehru 1942-1945 között vetette papírra az ahmadnagari erőd-börtönben a könyvét, amelyet India felfedezése címen adtak ki):
Nehru írta:
Amióta Hitler kiemelkedett az ismeretlenségből, és Németország führerje lett, sokat hallunk a fajgyűlöletről és a Herrenvolk náci elméletéről. Az Egyesült Nemzetek vezetői elítélik ezt a doktrinát. A biológusok szerint a fajelmélet mítosz, uralkodó faj nem létezik. De mi Indiában már a brit uralom kezdete óta tapasztaljuk a fajelméletet s valamennyi formáját. A brit uralom egész ideológiája a Herrenvolk és az uralkodó faj elmélete, erre épül a kormányzat; az uralkodó faj eszméje az imperializmus elválaszthatatlan része. Nem is nagyon takargatták a hatalmon levők, félreérthetetlen nyelven megfogalmazták. S még a szavaknál is beszédesebbek voltak a tettek: Indiának mint nemzetnek, s minden indiainak mint egyénnek évről évre, nemzedékről nemzedékre sértésben, lealázásban, gyalázatban volt része. A angol királyi faj, mondták nekünk, isten adta joga, hogy uralkodjék rajtunk, és szolga sorban tartson. Ha tiltakoztunk, emlékezetünkbe idézték a „királyi faj tigristulajdonságait”. Indiaiként szégyellem mindezt leírni, hiszen még az emléke is megaláz, s még jobban bánt, hogy milyen hosszú ideig tűrtük ezt a megaláztatást. Jobb lett volna szembeszegülnünk, járjon bár mégoly súlyos következményekkel, mint hogy népünk tűrje ezt a bánásmódot. De ha így történt, az indiaiaknak is, az angoloknak is jobb, hogy tudnak róla, mert ez a lélektani alapja Anglia és India kapcsolatának, a lélektani tényezők pedig számítanak, és a nép soká emlékezik.
Egy jellemző idézet nyilvánvalóvá teszi számunkra, miként éreztek és cselekedtek az angolok Indiában. Az Ilbert féle törvényjavaslattal kapcsolatos agitáció idején, 1883-ban Seton Kerr, az indiai kormány külügyminisztere kijelentette, hogy a törvényjavaslat semmibe veszi „azt a nemes meggyőződést, melyet minden angol ember vall Indiában –az ültetvényes szerény kunyhóban élő alkalmazottjától az elnökségi város ragyogó fényében élő lapszerkesztőig, vagy egy fontos tartomány főbiztosától a trónusán ülő alkirályig-, minden angol azon meggyőződését, hogy olyan nemzethez tartozik, amelyet az Isten uralkodni s másokat leigázni teremtett.”
exrefis írta:
ui.: Az is érdekes dolog volt a filmben, hogy a liberális anyuka liberalizmusa addig tartott, amig a fia nem akart törököt feleségül venni.
Jellemzően nálunk is az értelmiség a rózsadombi villákból (szegregált helyekről) küzd a szegregáció ellen.
A liberális anyuka különben még jól is tartotta magát. Azt még elég jól tolerálta, hogy a fiának elvették minden pénzét, sőt még azt is, hogy a fiát muzulmán hitre vitték, de amikor már azt is észlelnie kellett, hogy abban a családban a lányunokájának majd csadort kell hordania, akkor kiborult a bili. Megértette hirtelen, hogy voltaképpen mire is megy ki a játék...