Kedves Péter!
Itt igazából egy nem létező probléma miatt aggódsz. Jelen helyzetben az eü pénz beszedés módja, sem nagysága nem fog változni, vagyis senki nem tudja a befizetéseit kivenni a közösből és más helyre irányítani. Vajon honnan jön ez a gondolat? Szerintem a mostanság röpködő propaganda szövegeknek ültél fel. Továbbra is kötelező és jövedelemarányos a befizetés és azt továbbra is az OEP szedi be, csak most a regionális pénztárakon keresztül osztja szét. Egyelőre annyi a lényeges változás, hogy az eddigi egy pénztár rezsije meghuszonkétszereződik.
Én nem értek egyet. TGM utóbbi években egyre nagyobb hülyeségeket ír.
Ahhoz, hogy az emberek erkölcsösebben viselkedjenek, először a törvényesség és az igazságszolgáltatás hatékonysága kell(nem véletlenül viseli a fegyvert a hatalom, by Biblia).
Másodszor a körülmények (gazd/pol/társ.) motiválhatnak +/- irányba.
Tehát ettől viselkedhetnek erkölcsösebben.
Erkölcsösebbek meg csak akkor lesznek, ha Isten változtat rajtuk(újjászületés), és csak Ő tud. Az egyházaknak (Egyház) csak közvetett szerep jut ebben, a hatékony, szellemileg erős, igehírdetés.
Hogy TGM-nél hogy ugrott be ide a szakszervezet, az rejtély, meg vicc.
üdv
ex

Itt megint fogalmakat kellene tisztázni.
Versenyről, teljesítményen alapuló versenyről ott van értelme beszélni, ahol valamilyen termelés, szolgáltatás, valamilyen produkció van.
Ha a szociális ellátást leszűkítjük a segélyezésre, ott nincs értelme versenyről beszélni. Az egészségügyben egy pénzbe kerülő szolgáltatást veszünk igénybe, ott bizony a verseny tud minőséget produkálni. A nyugdíjat sem szabad segélyezésnek tekinteni, hanem egy élet gyömölcseinek késői betakarítása.
A verseny akkor verseny, ha teljesítményen alapul (nem pl. előjogokon protekcionizmuson) és tisztességes (no kartell, no monopolium).
Ha megfigyelted, valójában minőséget a gazdaságban mindig mindenütt csak a verseny tudott produkálni. A versenyt elkerülő ideológiák mindenütt sötétséget produkálnak. (Ez nem jelenti azt, hogy bizonyos területeken a verseny nem produkálhat szennyet (pl kultúra), de az egy spéci terület, mivel ott a romlott emberi természet kiszolgálásáról van szó sokszor.
A hívő életben való versenyzést pedig nem igazán értem. Ki versenyzik kivel és miért? És mit pusztíthat a verseny?
üdv
ex

Ex írta:
Ha megfigyelted, valójában minőséget a gazdaságban mindig mindenütt csak a verseny tudott produkálni. A versenyt elkerülő ideológiák mindenütt sötétséget produkálnak. (Ez nem jelenti azt, hogy bizonyos területeken a verseny nem produkálhat szennyet (pl kultúra), de az egy spéci terület, mivel ott a romlott emberi természet kiszolgálásáról van szó sokszor.
A hívő életben való versenyzést pedig nem igazán értem. Ki versenyzik kivel és miért? És mit pusztíthat a verseny?
üdv
ex



Szia Ex!
Azt írod, hogy minőséget a gazdaságban csak a verseny tudott produkálni.
Ez valóban így lenne, ha a terméket versenyeztetnék.Pl. a kereskedelemben,nem a mennyiség hanem a minőség számítana.Pl. a multik felvásárolják olcsón az árut, ami minősíthetetlen, a legtöbb olyan rossz termék, és mert olcsóbban adják, mint egy jó terméket, és mivel elég nagy úgymond a szegénység, hát bőven van hasznuk.Ez van az élelmiszernél, de ugyanúgy más termékeknél.
Régen egy maszek kereskedőnél tudtad, hogy drágább az áru, de tudtad azt is, hogy az minőségi.Most ugyanazt a gagyit kapod a magánvállakozónál, csak drágábban.Ezt hozta a kapitalizmus szerintem, mert nincs közösségi érdek, csak magánérdek.
Még egy ami eszembe jutott, hogy régen megvettél egy mosógépet, az még talán ma is működik.Most megveszel egyet, azt már eleve úgy csinálják, hogy kb.egy két év után javítani kell.Ezt is a verseny hozta.Többet eladni, és nem számít a minőség.
A versenyzésben, mindig csak az számít, hogy megelőzni a másikat, olykor bármi áron.Persze vannak ritka kivételek, ők általában a kishalak.

Igen sajnos vannak a keresztényeknél is akik versenyeznek, na nem a szelídségben, alázatosságban...stb.Pl. nálunk többen vannak, mi vagyunk az igaziak....stb.Ezt mondjuk én sem értettem soha, mert ott már elveszik
Akire figyelni kellene, és ott már az emberek kerülnek előtérbe.

Bocs, hogy ennyit írtam, lehet, hogy ostobaság, csak ez jutott eszembe. Üdv szeretettel cilla

Hú Kedves Cilla!
Elszállt egy hosszú válaszom. Most nincs kedven újra írni. A lélnyeg, hogy nem értek egyet.
üdv
ex

Szia kedves Ex!

Hú, de sajnálom, hogy ennyit fáradtál, és elszállt.Na semmi baj, majd legközelebb.Azért sejtem, hogy Te egy tisztességes versenyre gondolsz.Annak én sem vagyok ellene.
Tudod azért hoztam a kereskedelemből példát, mert ott dolgoztam több mint 20évig.

Szólj ám nyugodtan, ha nagyon fárasztó vagyok, vagy hülyeségeket írok.

Üdv szeretettel cilla

Kedves Ex!



Ha nem egy nagy közös lesz, hanem sok kis közös, akkor ezekben különbségek leszenk. (gondolom) Lesznek akik egy jobb biztosítóhoz tartoznak és lesznek akik egy rosszabbhoz? A biztosítokon belül is lesznek különbségek - gondolom - a befizetett pénz után.



...és az mért jó, hogy az egy pénztár fenntartási költsége 22-szeresére nő?
Ezt ki fogja megfizetni?



Igen, fontos a törvény, fontos ennek betartatása/betartása minden szinten.
A körülményekben írod, hogy társadalom. Itt én a keresztyén közösségek SÓ erejét látom. A keresztyének között kellene hogy világítson a testvéremért vállalt anyagi, lelki felelőség vállalás. Ez változtathatja meg a társadalmat, hiszen a keresztyén közösségek nem ebből a világból valók!



Igen, nagyon fontos az Igehirdetés. Nagyon lényeges a Lélekkel/Szellemmel szóló isteni szó.
De ha igazi változást akarunk a társadalomban is, akkor ez nem elég. Nem közvetetten kell a világban lennünk (neked és nekem is mint Egyház), hanem úgy, hogy cselekedjük az Úr Jézus akaratát közvetlenül.

A hatalom befolyásolására egyik oldalról fontos az Ige! Most néztem meg a Luther című filmet és ott látni lehetett, hogy fejedelmek és a király az Ige hallása és befogadása által elfordultak a hazugságtól és tiszta életet kívántak élni.
A szakszervezetek - ha tisztességes vezetőik vannak- akkor szintén fontos hatalom arra nézve, hogy egy gyáros önkény uralmát korlátozzák.
Itt összpontosul a dolgozók érdek képviselete.

Jó pihenést a négy napra!

A beszedés változatlanul központi, az ellátás meg normatív, tehát aki jogosult nem maradhat ki és elvileg mindenki ugyanazt kapja. Ha ugyanazért a pénzért valamelyik biztosító többet nyújt, akkor meg csak vándoroljanak hozzá a biztosítottak
A plusz befizetések után meg jogos, ha többet nyújtanak.

Nem jó, épp ezért morgok, hogy ez csak egy alibi reform, meret a darabokra szedéstől önmagában semmi jó nem várható, csak a rezsi megnövekedése. És természetesen mi, a befizetők fizetjük meg.

Ez igaz. Amit mondtam az az, hogy jó só és világosság csak a szellemileg erős keresztények lehetnek, amihez az igehírdetés kenetteljes ereje kell.
De a jó só egyház is csak közvetett hatás, a szíveket az Úr tudja újjászülni, mi ebben csak munkatársak lehetünk a fenti módon.
Az Úr áldjon benneteket!
ex

Visszatérve az Eü-re, ahogy én látom.
100 egység jön be a befizetésekből.
Ebből 1-% az OEP költsége, amiért végeredméynben nem csinál semmit, vagy nagyon keveset. Ez abban nyilvánul meg hogy tékozló koldus módjára üzemel az egészségügy. Vagyis:
Kb. 60% fordítódik gyógyítáyra, 38-39%-t meg ellopnak belóle és szétfolyik hatékonytalan, tékozló gazdálkodásra.
A lényeges dolog, hogy ez az elvesző 38-39% nem mutatható ki, és a résztvevők gondoskodnak róla, hogy minél inkább homályban maradjon.
Mi változna egy jól működő biztosítós rendszerben?
A biztosító megszüntetné a lopást és felszámolná a pazarló gazdálkodást. Ezzel szemben a költségvetés a következőképpen alakulhatna:
Az 1-2% eddigi OEP önköltség megemelkedne 20%-ra, ami a biztosítók működését és nyereségét adná. A gyógyításra meg az eddigi 60% helyett 80%-ot lehetne fordítani.
További előnyök a biztosítási rendszer kizárná szigorúan a potyautasokat ez jelentősen kb 20%-kal növelné a befizetéseket, ami szintén a gyógyításra fordítódhatna, továbbá ebben a rendszerben pontosan tudható, hogy mennyi a biztosító nyeresége és mennyi megy ellátásra, így egy biztosítási felügyelet a versenyen tul kortrolálhatná az egészségügyet.
Az említett számok csak becslések a szemléltetés kedvéért írtam, de a valóság is valami hasonló lehet.
üdv
ex
Ui.: Ja, az antikapitalista, marxista demagógokat ez a ~20% nyereség zavarja piszkosul, pedig ugye...

Így mindnyájan könnyedén tudunk érvelni. Szóval feltéve, de nem elfogadva a pédádat az egybiztosítós rendszerről, ha a befolyt összeg 60 %-át használják gyógyításra, akkor az még mindig sokkal több lesz, mint a többiztosítós rendszer által gyógyításra használt összeg.

A többiztosítónál csak az adminisztráció 20 %-ba kerül, ahogy mondtad, mert 10 rendszer által felhasznált 2-2 % az együttesen 20 %. A nyereségre még további 20 % nyugodtan számolható, ismerve a piaci viszonyokat. Továbbá a pártok kasszáiba, a politikusoknak visszacsorgatott fekete pénz további 20 %-ot jelent. Ez 3x20 % = 60 %, ami brutális, de reális! Ezek szerint marad mindösszesen 40 % a gyógyításra.

És még akkor nem is beszéltünk arról, hogy az általad felvetett egybiztosítós modellbeli 38-39 %-os lopás nem bizonyított, ez csak a te képzeletedben mutatható ki. Tehát sokkal rosszabb a kép, ha a többiztosítós modellt hasonlítod a jelenlegi rosszhoz... Szóval a példákból jól látszik, hogy csak ráfázunk az új rendszerrel! Ilyen a mai kelet-európai, meg magyar vadkapitalizmus általában.

A jelenlegi, veszteségként elkönyvelhető tétel, inkább a rossz működés következményeképpen számolható el. Ezen javítani kell az bizos. Valóban meg kell reformálni az egészségbiztosítást, de nem tolvajok által kell ezt elvégezni, és nem olyan módon, ahogyan ezt jelenleg teszik, mert csak rosszabb lesz a helyzet, ez nyilvánvaló!

A reform sajnos a gyakorlatban azt jelenti most, hogy a kádári tervutasításos rendszer szerint, diktatórikusan jár el a kormány az egészségügyben. A központból mondják meg, hogy mi történjen az ország minden kórházában, teljesen figyelmen kívül hagyva a szakma álláspontját. A kórházbezárástól kezdve egészen odáig, hogy egy szűlészeti osztályon hány ágyszám maradjon, mindent a minisztériumban határoznak meg papiron. Teszik mindezt úgy, hogy ebben bármiféle hatástanulmány történt volna, vagy minimálisan egyeztettek volna a szakmai érdekképviselettel. Ennyire még Kádár sem merte figyelmen kívül hagyni a szakma véleményét, ahogy ezt a Gyurcsány-Kóka páros teszi.

A reformnak nevezett kormányzati lenyúlás további lépései hasonló tervutasításos jelleget öltenek. Megint a kádár korszakban érezhetjük magunkat, amikor a teljes lakosság a kísérleti nyúl szerepét töltötte be. Rajtunk kísérletezgettek, hogy miként lehet bevezetni új gazdasági mechanizmusokat. Közben persze most a nagyobb, mint ezermilliárdos kasszára kacsingatnak. Rá is ment az ország a tevutasításos rendszer kísérletezgetéseire. Jelen pillanatban egy olyan modellt akarnak a messianisztikus színben feltűnni akaró tolvajok ránk erőltetni, amilyen sehol sincs a világon. Teszik ezt központilag kierőszakolva, hatástanulmányok nélkül, a világon bármiféle példa, előzmény nélkül úgy, a szakma legtelejesebb ellenzését figyelmen kívül hagyják. Ez még rosszabb, mint a kádárizmus, mert akkor még legalább néhány szakmabelit meg is kérdeztek...

(A félreértések végett ezzel nem a kádár korszakot akarom jónak mutatni, az úgy volt rohadt, aljas, mocskos, kontraszelektált, és vérben fogant, és fentartott, ahogy csak lehetett. Csak a mai rendszer jellemzőjére akartam rámutatni, amely még ennél a kádár rendszernél is rosszabb...)

Kedves Rosta!
Tisztázzunk megint valamit. Én nem beszéltem egybiztosítós rendszerről, mert ami most van az nem biztosítási rendszer, hanem a kádári kiróvó-elosztó rendszer, aminek semmi köze a biztosításhoz és ez az amit csődbe jutott most már végkép, és amit annyira védelmezel/tek.
Ha a te "logikád" működne, akkor az élet minden területén, ahol magáncégek versenyeznek az áraknak az egekben kellene lenni, a nyújtott szolgáltatásnak és árunak pedig béka ... , szóval ott.
Ezzel szemben mindenütt ahol bejött a verseny, a konkurencia, az árak csökkentek, a nyújtott szolgáltatás pedig több, jobb. Pl. mobil szolgáltatás.
De nézzük a vonalas telefont:
Amíg állami volt, olcsón nem adtak semmit. Amikor monopól helyzetben volt, akkor méreg drágán de szolgáltatott, volt telefon. Amikor bejött a verseny, akkor lementek az árak és mindenféle akciókkal versenyeznek a vevőkért. Ezért jobb, minden hibája ellenére a kapitalizmus, mint a szocializmus.
Az egészségügy többiztosítósításától és a kórházak privatízációjától is az eü ellátás színvonalának növekedése várható. Az állam a legrosszabb gazda.

A fenitiek alapján ebből az elgondolásból hiányzik a józan logika. Ráadásul éppen a privát versenyrendszertől biztosan nem lenne visszacsorgatás a politikába. Éppen ezért nem akarják az állami befolyást felszámolni mert kicsúszna a kezükből a visszafolyatás lehetősége.


Csakhogy az nem a képzeletem szüleménye, hogy korházi dolgozók raklapszámra lopják a gumikesztyűt, fecskendőket, villanykörtét, wcpapírt és mindent.
Nem a képzeletem szüleménye, hogy főorvos urak a kórházban állami pénzen végeztetik el a maszek betegeiken a méregdrága vizsgálatokat és az árát meg zsebre vágják.
Nem a képzeletem szüleménye, hogy főorvos urak a kórházban, ha elmennek szabadságra, akkor a személyének fenntartott ágyakat a beosztott kollégáinak napi 5000 ft-ért adja bérbe. És ezek csak ízelítők. Ilyen disznóság a magán kórházban, valódi biztosítási rendszerben nem nem fodulhatna elő.


Nem. Most vagyunk ráfázva és éppen azért mert nem érvényesül sok területen a kapitalizmus lényege a teljesítmény elv és a tisztességes verseny.

A rossz működés az állami tulajdon, a versenyhiány következménye, ezen javítani éppen a kapitalizmus bevezetésével lehet.

Jelenleg van tolvajoknak kiszolgáltatva a betegtársadalom. Javítani úgy lehet, ahogy elmondtam és ahogy az már sokfelé működik. Az más kérdés, hogy a jelen változtatásban éppen a lényeg nem látszik, hanem csak az alibizés.

Tévedsz! Még mindig a kádári rendszer él, azt kellene már végre leváltani.

A szakma vezetése ragaszkodik a régi rendszerhez mert ebben több pénzt tudnak most a betegektől kizsarolni, mintha egy tisztességes rendszerben tisztességes fizetést kapnának.

Nem akormányzat nyúl le. Az önti az adófizetők pénzét ebbe a feneketlen vödörbe, ahonnan csókos cégekbe és magányzsebekbe vándorol.
Pl. néhány éve ha jól emlékszem az István kórház igazgatóját rúgta ki a főv. önk. mszpés és fideszes frakciója közösen, mert nem a csókos cégektől rendelte meg a műszereket, hanem olcsóbban más csatornákon keresztül szerezte be, vagyis azért mert ésszerűen gazdálkodott. Közben szakcikkeket jelentetett meg a FT -ban, ahol az eü rendszerünket bírálta.
Megjegyzem akkor az volt az egyetlen kórház Budapesten, amelyiknek volt pénz a számláján és nem csak milliárdos tartozásai voltak.
Ilyenekről van szó kedves Rosta!

A mai rendszer még a kádári és ennek a leváltása előtt fekszenek keresztbe az antikapitalisták jobb és baloldalon egyaránt.
ex

Ex írta:
Ha a te "logikád" működne, akkor az élet minden területén, ahol magáncégek versenyeznek az áraknak az egekben kellene lenni, a nyújtott szolgáltatásnak és árunak pedig béka ... , szóval ott. Smile
Ezzel szemben mindenütt ahol bejött a verseny, a konkurencia, az árak csökkentek, a nyújtott szolgáltatás pedig több, jobb.

Szia Ex!
Éppen erről írtam a múltkor, hogy az áruk silányak, és drágák. Többségében így van, mert mindenki csak arra hajt, hogy minél nagyobb profitot termeljen.Az igazán minőségi áru, egy kisember számára megfizethetetlen.


Pl. mobil szolgáltatás.
De nézzük a vonalas telefont:
Amíg állami volt, olcsón nem adtak semmit. Amikor monopól helyzetben volt, akkor méreg drágán de szolgáltatott, volt telefon. Amikor bejött a verseny, akkor lementek az árak és mindenféle akciókkal versenyeznek a vevőkért. Ezért jobb, minden hibája ellenére a kapitalizmus, mint a szocializmus.

Tudod ez, hogy lementek az árak, és akciók, ez csak a látszat.Ha jobban utánánanézünk, és kiszámítjuk, többe kerül, jobb esetben ugyanannyiba.


Idézet:
Ráadásul éppen a privát versenyrendszertől biztosan nem lenne visszacsorgatás a politikába. Éppen ezért nem akarják az állami befolyást felszámolni mert kicsúszna a kezükből a visszafolyatás lehetősége.


Privát cégek, gondolod, hogy nem akarnának, politikai hatalmat?Miért ne akarnának.A piszkos ügyleteket, ott lehet a legjobban elsimítani. Szerintem.



Csakhogy az nem a képzeletem szüleménye, hogy korházi dolgozók raklapszámra lopják a gumikesztyűt, fecskendőket, villanykörtét, wcpapírt és mindent.
Nem a képzeletem szüleménye, hogy főorvos urak a kórházban állami pénzen végeztetik el a maszek betegeiken a méregdrága vizsgálatokat és az árát meg zsebre vágják.
Nem a képzeletem szüleménye, hogy főorvos urak a kórházban, ha elmennek szabadságra, akkor a személyének fenntartott ágyakat a beosztott kollégáinak napi 5000 ft-ért adja bérbe. És ezek csak ízelítők. Ilyen disznóság a magán kórházban, valódi biztosítási rendszerben nem nem fodulhatna elő.

Lehet, hogy nem lopnának WC papírt, és nem lenne ilyen, de nagyban lopnának, mivel lehetőségük van rá.Pl.leírják az adóból.

Az embereknek kellene nagyon változniuk.

Üdv szeretettel cilla

T. Exrefis!

Azért tisztázzunk valamit. A verseny önmagában nem a Legfőbb Jó! A messianisztikus, a verseny mindent megold hit nem keresztyéni hit, nem probléma megoldó hit, hanem butaság. A verseny jó dolog is lehet, ha szabályok között, tiszta feltételekkel történik a versenyzés, de ha még ez a tisztaság érvényesülne is, vannak területek, ahol még ilyen körülmények között sem lehet versenyeztetni, amint ezt Kavics pár példával jellemezte.

A verseny alapvető feltétele lenne az erkölcs, a verseny tisztasága feletti kontroll. Ehelyett a gazdaságunk fő jellemzője éppen az, hogy tisztességtelen benne minden, nem engedik érvényesülni a tiszta versenyt, és ennek legfőbb haszonélvezői a kormányzó politikusaink. Csak néhány példa, hogy miként nem érvényesül a verseny nálunk, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy bizonyos területek gondoskodást igényelnek, és nem versenyeztetést.

Ahol a gyorsan meggazdagodó politikusok azt mondják a vagyonukat firtató kérdésekre, hogy azt a „kapcsolati tőkéjükkel” szerezték, az nem a verseny jele. Gyurcsány, Kóka, és társai nem tisztességes versenyben szerezték a vagyonukat, hanem haveri alapon. Kéz kezet mos alapon kapott óriási állami megrendelésekkel, és lízingelésekkel, visszabérlések során, magyarul lopva, és rabolva szerezték a vagyonukat.

Ahol monopóliumok vannak, ott már nem működik a verseny, márpedig a gazdasági életünkben számtalan monopol helyzetben lévő versenyző van, és tudjuk jól, hogy ott rablás van. A privatizáció során számos területen alakultak ki monopóliumok. A verseny legnagyobb gyilkosa a monopólium, és ez a kormányon regnáló társaság számos területen segédkezett a monopóliumok megteremtésében.

A versenyt kijátszó, kartellba tömörülő cégek hasonlóképpen tisztességtelenek, hasonlóképpen rabló módon jutnak hatalmas profithoz. Elég csak a Medgyessy, Gyurcsány kormányok alatti autópálya építő cégek kartellét nézni, de számos más területen is szokásszerű a mutyizás.

A politikai, gazdasági döntéshozókat lefizető cégek tisztességtelenül jutnak a rablott hasznukhoz. A Zuschlag ügy a jéghegy csúcsa, de legalább szemléletesen mutatja, hogyan működik a rendszer.

És vannak olyan gigantikus beruházások, melyeket a politikusok azért csináltatnak a legköltségesebb formában, hogy a hatalmas pénzből nagy pénzt tudjanak szakítani. Természetes, hogy visszacsorgatjk az arra kiválasztott vállalatok a haszon egy jelentős részét. Ilyen a kormányzati negyed, a négyes metró, ilyen a sík terepen nehezen megtalált dombhoz épített 75 milliárdos völgyhíd.

Az a Kóka féle, szdsz-es jelszó meg végképp a legnagyobb hazugság, miszerint „az állam a legrosszabb gazda”. Ezt a napi élet is cáfolja, hiszen a cégeink jelentős részét nyugati, állami cégek vásárolták fel. Különösen azután szégyenletes ezt a hazugságot hangsúlyozni, miután a mi országunk Európában a legnagyobb mértékben privatizált ország. Ilyen alapon elsőnek kellene lennie a gazdaságunknak Európában, és nem az utolsónak. De hát ahol a rablók kormányoznak, ott természetes a lecsúszás 2002-höz képest.

A verseny egyik legingoványosabb területe a biztosítók környékén van. Hornék 1997-ben megcsinálták a saját nyugdíjreformjukat. Akkor csodafegyvernek tekintették a magánnyugdíjpénztárakat. Ott is ugyanez a "versenyeztetés" jelszó volt a vezető szlogen minden szinten. Mára kiderült, hogy ezek a pénztárak a legkevésbé sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, aki tag lett bennük, az keményen ráfaragott, és semmiféle verseny nem alakult ki a pénztárak között. A tévedést már a Nemzetközi Valutalap is elismerte, most fő mindenki feje, hogyan másszanak ki a bajból.

Ezeket csak azért írtam le, hogy tisztázzuk, hogy a verseny önmagában nem old meg semmit, még a gazdaságban sem. Nemhogy olyan területeken, ahol a humánumnak, a szelleminek, a hitnek kellene a legelső helyen lennie.

Ilyen előzmények után tényleg nem értem, hogyan létezik olyan ember az országban, aki az egészségügyben látható tervutasításos, kádári nyomulást pártfogolni képes. Már, ha valamennyire is belelát abba, hogy mi történik az országban. Azért annak már láthatónak kellene lenni mindenki számára, hogy a hülye szlogenek, mint például ez a „verseny mindent megold” jelszó semmit sem ér a valósággal szemben! Itt erkölcs, és hozzáértés kellene.

Sajnos a kormány tagjai a miniszterelnöktől lefelé csak a lenyúláshoz értenek bármennyire véded őket azzal, hogy most szerinted jót tesznek. Erősen kétséges, hogy tolvajok le tudnák tisztességesen vezényelni azt a folyamatot, ahol több, mint ezermilliárdról van szó.

Azt meg végképp nem értem írásodból, hogy a létező kádári rendszert, amit Gyurcsányék képviselnek, kádári eszközökkel, kádári elvtársakkal miként akarnád leváltani. Hiszen önmagukra óhajtod váltani. Bár, amikor az orvosi szakmát teszed meg fő bűnbaknak a jelenlegi egészségügyi helyzetért, és az eliti, kádári, gyurcsányi, kókai csapatot nevezed meg, mint a jövő letéteményesét, akkor már kezd összeállni a kép.

Régen a kádári időkben is a különben rendkívül rosszul fizetett értelmiségi volt mindig a hibás, és az apartcsik élcsapatra várt, hogy jól szétcsapjon közöttünk, hogy rendet csináljon. Ismerős tehát a szöveged, de hát az Adminom miatt ennél messzebb nem mehetek. Én mindenesetre elkeserítőnek tartom, ha magukat keresztyénnek nevező emberek ehhez a kádári országrabláshoz asszisztálnak, de ismerve az emberi természetet, bár érteni nem értem, azért a tapasztalatok alapján nekem olyan nagyon nem okoz ez meglepetést!

Helyes! Egyfolytában erre törekszem.
Ezeket nem is állítottam és tudtommal itt senki, úgyhogy ha ezt kívánod cáfolni, akkor valaki mással kellene megbeszélni.
Ebben már kicsit eltér a véleményem. Szerintem tiszta szabályok között a verseny nem csak lehet jó, hanem a legjobb megoldás(itt a Földön és jelenleg).
Véleményem szerint csak a hendikeppel indulókat nem szabad kitenni a versenynek.
Az erkölcs feletti kontroll egy nagyon távoli idealizmus, ami nagyon kívánatos, de a Biblia kijelentés szerint sincs esélyünk azt ebben a világkorszakban elérni. A krisztusi 1000éves királyságban fog ez működni, de ahhoz Krisztus világ feletti uralma kell, jelenleg csak az újjászült Egyházban uralkodik effektíve. A világban a bitorló.
Abban igazad van, hogy az a jó és végső megoldás, de azt tudni kell, hogyha az ember erkölcsösen működne, akkor a társadalmi gazdasági rendszer fajtájának nem lenne jelentősége. Erkölcsös, jó emberekkel a rabszolgaság intézménye is remekül működött volna, és nem vedd szentségtörésnek, de a szocializmus is.
A többire nem reagálok, mert nem igazán ide tartozik és eszem ágában sincs a kormányt védeni.
Szerintem sokmindenben simán megértenénk egymást illetve meg tudnánk egyezni, ha feladnád, hogy minden témát csak a kormány kontra ellenzék dimenzióban vizsgálj.
üdv
ex
Ajánlok elolvasásra egy jó és elfogulatlan cikket multiügyben.
http://www.hirszerzo.hu/cikkr.azsiai_te ... 49053.html

Szia Ex!

Csak egy példát írtam arra nézve, hogy van a földi életnek olyan területe, ahol a verseny tönkre teszi azt, amiért az a dolog megszületett!

Mt 12,19
Nem verseng, és nem kiált; az utczákon senki nem hallja szavát.


1Kor 11,16
Ha pedig valakinek tetszik versengeni, nekünk olyan szokásunk nincsen, sem az Isten gyülekezeteinek.

Tényleg csak arra szerettem volna példát hozni, hogy az életnek vannak területei ahol a verseny egyenesen gyilkos dolog, ilyen pl. a hit és szerintem a diakónia, adakozás.

Lehet erőltetett dolog ezt az egészségügyre, mint szociális hálóra ráhúzni.
Ítélje meg mindenki maga.

Némi ellentmondást vélek felfedezni. Először közlöd, hogy nem a legjobb dolog a verseny, te ezt nem állítod, majd pár sorral arrébb közlöd, hogy a földön a legjobb dolog a verseny. Akkor most melyik állításod az igazi?



Az erkölcsök feletti kontroll nem valami elszállt idealista gondolat, és nem csupán a keresztyénség jövőképéhez köthető gondolat. Az erkölcsiség az emberi társadalmak egyik fő cementáló ereje. Kezdve egészen az ősközösségi társadalmak primitív, de emberi szabálykövető rendjétől az ősi, ókori civilizációk rendjén át, mint az egyiptomi társadalom maat elérésére való irányultsága, és a római jog, egészen át a mai demokratikus társadalmak erkölcsi rendjéig. Nézetem szerint az ember mindig is bűnös természetű marad, ennélfogva a társadalomi életét feltétlenül erkölcsi kontrollnak kell szabályoznia. Mindig.



Én ezt a kitételedet símán visszapasszolom, de az Adminom miatt nem részletezem bővebben.



Az ajánlatod olyan forrás, amiből szerintem nem szabad kellő távolságtartás nélkül, és kellő kritika nélkül meríteni. A hírszerző az index szintjén áll hitelesség tekintetében.

A cikkíró nagyon bulvárosan adja elő közhelyeit, elég prosztó benyomást tesz. Köztudott, hogy a japánok szombat, vasárnap dolgoznak, nem veszik ki a szabadságukat, és iszonyúan fegyelmezetten élnek, hatalmas teljesítményre képesek. Azt, hogy egy keleti semmibe veszi a keresztyén ünnepeket akár természetesnek is vehetjük. A pénztőke még ennél a keleti multinál is szemetebb, hiszen lehetőleg a 24 óra munka, 0 Ft fizetés eszménye felé erőlteti a társadalmakban a cégeit a maximalizált nyereség érdekében.

Ami Japánt illeti, érdemes ebben a témában Ferber Katalin könyveit olvasni, mert ez legalább hiteles. Én a Felkelő nap árnyéka című könyvét ismerem, de írt többet is. A nő a leghíresebb japán egyetem, az elitképző Waseda tanára, és egy japán prof felesége. Ebben a minőségben belülről látja a társadalmat, és nagyon pontos korrajzot ír az ottani világról.